Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-11 / 8200. szám
. Magyar Hírlap, 1992.febr.6. %JL repet az élelmiszer-gazdaság játszotta. Ezen belül különösen a húsfélék és a tejtermékek esetében az árszínvonalat a beszűkült piachoz képesti túlkínálat alakította, és nem a valós költségviszonyok. A túltermelés, illetve az 1990. évi drámai mértékű áremelések következtében kialakult magas készletek és a fizetőképes kereslet további csökkenésének nyomására a szakma árcsökkenések (például tej- és húsfélék) sorozatát kényszerült végrehajtani. Ennek és az idényáras cikkek kedvező áralakulásának tudható be, hogy az élelmiszerek árszínvonala 1991 decemberében az előző év decemberéhez képest mindössze 10 százalékkal nőtt. (Bár az is kétségtelen tény, hogy e területen az 1991. évi kedvező áralakulást — hosszabb távra — nem lehet kivetíteni.) Az átmeneti tényezők „kilépése”, továbbá az a körülmény, hogy — az elkövetkező években a prognózisok szerint — a piacgazdaságra való átállás viszonylag stabil nemzetközi árviszonyok mellett történik, reális várakozás, hogy mindez már 1992-ben lehetővé teszi az infláció ütemének lényeges csökkentését. 1992-ben ugyanis nem ismétlődnek meg a múlt év végén és az év elején kiugró áremelkedéssel járó olyan időleges külgazdasági tényezők, mint a volt KGST-külkereskedelem dollárelszámolásra helyezése, cserearányveszteség, öbölválság keltette energiadrágulás, illetve kedvező, hogy a támogatások túlnyomórészt véglegesen megszűntek. Nem igazolódtak tehát azok a vészjósló előrejelzések, amelyek az infláció elszabadulását jelezték. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az idén nem lesznek áremel-: kedések, de azt igen, hogy a nőve- ■ kedési ütem mérséklődni fog. Az év elején azzal lehet számolni, i hogy a fogyasztói árszínvonal nö- i vekedési üteme meghaladja a múlt év második felében tapasztalt mér- i téket, de lényegesen elmarad az 1991 első negyedévében bekövetkezett 17 százalékos növekedési ütemtől. -___ Cinkotai János kormányfőtanácsos
