Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-18 / 8204. szám
_ 1 Új Magyarország, 1992.febr.14. 22 Egy hazai botrány lengyel szálai Ki, mit mondott Varsóban? Lubczyk a magyar sajtóban napvilágot látott írások áttanulmányozását követően úgy döntött, hogy szem- és fültanúknál jár utána a „baktató" vádaskodások lengyel szálának: pontosan mi is történt 1975. május 26-án a varsói Magyar Intézetben. Azon a második világháborús lengyelmagyar együttműködésnek szentelt történásztalálkozón, amelyen részt vett a Hadtörténeti Intézet akkori igazgatója. dr. Godó Ágnes ezredes is. Többen állítják, hogy a vitában felháborító kijelentéseket tett a lengyel menekültek egykori belügyi referenséről, Antall József miniszteri tanácsosról és Teleki Pál miniszterelnökről. mi több, egyenesen fasisztának nevezte őket. Nacionalista „micsoda" A kijelentésekről értesülve — édesapja emlékének védelmében — az Orvostörténeti Múzeum akkori igazgatója, ifj. Antall József előbb az ezredes asszonynál, majd az illetékes pártvezetésnél tiltakozott a be. csületsértő feltételezés ellen. Godó Ágnes ezt nevezte a közelmúltban a magyar sajtó hasábjain feljelentésnek. Ma már azt állítja, hogy az ominózus jelző az ő szájából sohasem hangzott el (lásd: Népszava, január 9.), a botrányért, a félreértésért pedig a rossz fordítás, provokáció és még vagy tizenöt ember — köztük Jerzy Robert Nowak lengyel történész és Antall — a felelős, akik szándékos hangulatkeltéssel „valami nagy lengyel —magyar nacionalista ~micsodát« szerettek volna kovácsolni az ügyből”. A varsói Magyar Intézet archívumában fellelhető az emlékezetes szimpózium részvevőinek névsora. Lubczyk a Godó Ágnes által is említett Jerzy Robert vNowakot kereste fel elsőként, hogy -kikérje' a véleményét. -V- ^ i : — Szinte megbénított Godó ezredes asszony Telekiről és Antaliról -kifejtett véleménye — mondja Nowak. — Hogy lehet fasisztának nevezni valakit, aki olyan áldozatkészen segített lengyel menekültek tízezreinek, köztük lengyel zsidóknak túlélni a háborút, s aki tóle telhetőén mindent megtett azért, hogy megkönnyítse ezer és ezer lengyel katona titkos kifutásit a Nyugaton felállított lengyel hadsereghez. Hiszen épp emiatt került a Gestapo börtönébe Az ember haja szála az égnek áll a közös Európa-ház puszta gondolatára, ha olyanok is részt vennének az építésében, mint az „Európába baktató demokraták” nevű csoportosulás — írja a mértékadó varsói napilap, a Zycie Warszawy február 3-i számában. Grzegorz Lubczyk Egy botrány lengyel szálai című cikke szerint a januárban kirobbantott budapesti „affért” a lengyelek legszívesebben azokra a magyar újságírókra hagynák, akiknek „nincs jobb dolguk, mint a szenzációhajhászás és mocskolódás”. Hogy ezt mégsem teszik, annak komoly oka van. 1944-ben, s csak hajszálon múlott, hogy ki nem végezték ... A találkozón elsőként reagáltam az Antalit érintő felháborító kijelentésre, de nem voltam egyedül: azonnal mellém állt dr. Berghausen és Csapláros István professzor, a Varsói Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője. Megkérdeztem Godó Ágnest, ugyan, árulná már el, mire alapozza fenti kijelentését, amikor köztudott, hogy a vizsgálóbizottságok ténykedése nyomán a háború utáni Magyarországon több mint hatszáz embert ítéltek halálra, amiért együttműködtek a fasisztákkal; köztük számos politikust. Antall viszont 1945-ben miniszteri rangot kapott, é6 parlamenti képviselő volt egészen 1949- ig. Megkérdeztem tőle azt Í6, hogyan képzeli, hogy Lengyelország, amely oly sokat szenvedett a német fasizmustól, éppen a „fasiszta" Antall Józsefnek ítélte volna oda a legmagasabb állami kitüntetések egyikét, a Polonia Restítuta érdemrendet. Agyonhallgatták a menekültügyet — A vitában a részvevőik rengeteg történelmi pontatlanságot és félremagyarázást vetettek -dr. Godó szemére — folytatja Nowak. — . Elég egyébként fellapozni 1976-ban kiadott könyvét, amely a második * világháborús lengyelmagyar kapcsolatokról SZÓL Mindjárt az első két oldalon legalább tíz szarvashiba fedezhető fel, így például Olyan durva állítás, miszerint a lengyelek . .17 • napos • önvédelmi harc után kapituláltak volna a németek előtt. Soha nem tettük meg! Hozzá kell tennem, hogy dogmatikus magyar történészek és publicisták egészen a 70-es évek végéig szélsőségesen sötét színekben mutatták be a H őrt hy-kor szakot, egyértelműen reakciósnak és fasisztának ítélték. Ebből következett, hogy agyonhallgatták a lengyel menekültek ügyét Is. A lengyelek következetes fellépésének köszönhető, hogy végül is eltűnt ez a fehér folt Magyar-. ország legújabb kori történelméből. Alicja Korupczynska, aki azóta budapesti lakossá lett, 1975-ben a Slowo Powszechne című katolikus lap munkatársaként ugyancsak jelen volt a varsói találkozón. 0 így fogalmaz: — Úgy emlékszem, mintha csak ma lett volna. Amint elhangzott ez a Lengyelországban mélyen tisztelt és becsült embert mocskoló kijelentés, hatalmas zúgás támadt a teremben. Fordítási pontatlanságra hivatkozni egyszerűen nevetséges dolog. A „fasiszta” szó egyaránt érthetően hangzik lengyelül, oroszul és magyarul. Egy 'másik részvevő, Czeslawa Sochacka azt mondja: — Dr. Godó kommunista szempontból dolgozta fel és domborította ki a történelem „osztályharcos jellegét". Egyértelműen az akkori pártvezetés álláspontját hangoztatta, aminek, mint tudjuk, gyakran édeskevés köze Volt az igazsághoz. A konferencia hadtörténeti szakértői, így például Zygmunt Haczewski és Wlodzimierz Mus tábornok is felháborodottan tiltakoztak: — Godó Ágnes érezhető kelletlenséggel közelitette meg az 1944-ys varsói felkelés ügyét «.'A'harcoló lengyel főváros mellett, a kabati erdőkben állomásozó magyar hadtest viselkedését ugyancsak igyekezett elbagatellizálni. Márpedig hallatlanul fontos 'volt a körülzárt városnak, hogy a magyar honvédek vonalai olyan átjárhatók voltak, mintha ott sem lettek volna. Nem is. beszélve a Segítségről, amelyet élelemben, fegyverben és a lengyel sebesültek ellátásában kaptunk tőlük. Antall Józsefet egyébként volt szerencsém személyesen is megismerni, amikor 1965 és 1969 között katonai attaséként dolgoztam Budapesten. Nehéz anyagi helyzetben volt, s mi igyekeztünk a számára valamiféle támogatást kipréselni az akkori magyar vezetéstől. Sajnos, nem sok sikerrel. Egyszer még azt is fejünkhöz vágták: Antall egyáltalán örüljön, hogy nektek köszönhetően nem ül." Miféle szerzetek azok — kérdezik a lengyelek —, akik hiába keresve foltot Magyarorszag mai miniszterelnökének becsületén, nem átallják megkísérelni, hogy édesapja emlékét sorozzák be? Azét az emberét, akiről utcát neveztek el Varsóban és Tarnówban, s akinek Lengyelország-szerte három emléktáblát is állítottak az egykori menekültek. A fülem hallatára Jefasisztázta" A Zycie Warszawy munkatársa Engelmayer Ákosnak, a Magyar Köztársaság jelenlegi varsói nagykövetének a nevét is felfedezte az emlékezetes varsói konferencia részvevői között _ Valóban ott voltam, mint a Lengyelország című folyóirat magyar szerkesztőségének vezetője — mondja a nagykövet. — Mindeddig azért nem kapcsolódtam be a magyar sajtóban kirobbant vitába, mert a miniszterelnök, aki egyben a főnököm, január 10-én adott interjújában kijelentette: a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Magánemberként és hajdani újságíróként azonban teljes felelősséggel kijelentem: dr. Godó Ágnes ezredes Teleki Pált és Antall Józsefet a fülem hallatára nevezte fasisztának! Rettentő keserűség fogott el, bár egyáltalán Dem lepett meg a dolog, hiszen jól ismertem az akkori magyar vezetés álláspontját. Ugyanezt a jelzőt akasztatták rám öt évvel korábban, amikor Szotkowski barátommal az első dokumentumfilmet íorgarttuk a menekültekről a Lengyel Televízió számára. A Magyar Népköztársaság varsói nagykövetségének illetékese nevezett így azért, mert — mint mondatta volt — „kedvező fényben" akartam feltüntetni a Horthyféle íasszta rendszert. Íme, Így kezelte valaha a szülőhazámban uralkodó hatalom a lengyel—magyar barátság történetének egyik legfelemelőbb időszakát! Eddig a lengyel részvevők, eddig az 1960 órta Lengyelországban élő magyar, nemzeteink barátságának egy életre elkötelezett híve, a maá nagykövet. A Zycie Warszawy munkatársa nem fűz kommentárt az írásban megszólalók szavaihoz. Nem érzi szükségét. Mi sem. Feldolgozta: Szalai Attila
