Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-18 / 8204. szám
Magyar Hírlap, 1992.febr.13. 2? A külkereskedelmi deficit 1991-ben másfél milliárd dollár Tartotta magát ígéretéhez a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: pontosan egy héttel az után, hogy megígérte, a tárca kiadta az elmúlt évi külkereskedelmi mérlegadatokat. Eszerint — mint az a múlt hét óta köztudott — a tavalyi konvertibilis export értéke 10,2 milliárd dollárra rúgott, míg a behozatal elérte a 11,7 milliárdot. Az 1,5 milliárdos passzívum mögött az áll, hogy a kivitel 41, a behozatal viszont 83 százalékkal szökött fel, ezen belül a fejlett és fejlődő országokból érkező import 63 százalékkal, mi több, az EK-ból vásárolt áruk értéke 87 százalékkal szökött fel. Ezek az adatok a vámstatisztikán alapulnak. A fizetési mérleget terhelő áruforgalmi hiány 400 millió dolláros, s az eltérést a tárgyi tőke apport, a lízing, valamint a bérmunka-anyagkészlet okozza — írja a külgazdasági minisztérium közleménye. Rubelelszámolásban a tavalyi első negyedévben a magyar cégek közel 600 millió rubel értékű kivitelt bonyolítottak le, miközben az import ezt 200 millió rubellel meghaladta. A magyar kivitel egyébként az EK-országaiba 4,9 milliárd dolláros lett, ez 48 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Kádár Béla miniszter már a múlt héten is bejelentette, s ezt a vámstatisztika is megerősíti, hogy a tizenkettekkel folytatott forgalom részaránya a magyar külkereskedelemben 48 százalék. Ezen belül a legnagyobb kereskedelmi partnerrel, az egyesített Németországgal lebonyolított forgalom 2,8 milliárd dollárt tett ki, ami 61 százalékos ugrás az 1990-ben elért volumenhez képest. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiba eladott magyar cikkek értéke 1,5 milliárd dollár volt, és 29 százalékos növekedést tükröz. A kelet-európai országokba irányuló kivitel összexporthoz viszonyított aránya 19 százalékos, és ez 60 százalékos visszaesést tükröz. Külgazdasági szakértők szerint a Szovjetunió szétbomlása után sem mérséklődhet ilyen „lórúgásszerűen” idén a forgalom, ennek némi növekedésére is lehet akár számítani. Egyébként a volt szovjet köztársaságokban eladott magyar termékek értéke a múlt esztendőben 1,2 milliárd dollár volt, legfontosabb külkereskedelmi partnereink sorában ez a reláció a harmadik legnagyobb Németország és Ausztria mögött. Mindehhez hozzáfűzhetjük: az évközi adatok alakulását figyelembe Véve a megfigyelők többsége a vámstatisztikákban jelentett 1,5 milliárd dolláros passzívumhoz képest többet jósolt, különösen azok után, hogy az NGKM vezetője egy héttel ezelőtt még becslésekbe sem bocsátkozott lapunk kérdésére az import alakulásáról; megtehette volna, hiszen senkinek nem volt kétsége afelől, hogy a liberalizálás nyomán jnegugrik a behozatal. Az exportadatok, a kivitel több mint 40 százalékos növekedése pedig amúgy is igazolja — s igazolhatta volna múlt szerdán is —, hogy a keleteurópai piacok összeomlása dacára is sikeres volt a magyar gazdaságdiplomáciai offenzíva, a reorientálódás. • M. Z.
