Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-18 / 8204. szám

Csak a kisvállalkozások növelték forgalmukat

Kétszázmillió dollár „export” az építőiparban

Egymilliárd dollár értékben ajánlott fel hazánk különböző építőipari anyagokat Horvátországnak.

Az ajánlattételre Hannoverben került sor, ahol Szabó Iván, az ipari tárca vezetője a kelet-közép-európai építésügyi miniszterek konferenciáján vett részt.

A tanácskozáson három témakör szerepelt, többek között a panelépületek felújításának kérdése, ami a volt szocialista országokban igen aktuális kérdés.

A konferencián szerzett benyomásairól Karikás György, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium építésügyi főosztályvezetője számolt be lapunknak.

— Lakásépítés, közös beruházások, a paneles épületek felújítása... Gondolom, ezek a témák a konferencia mindegyik résztvevőjénél a legfontosabbak között szerepeltek.

— Három átfogó témát vitattunk meg: az állam szerepvállalását a beruházásokban, elsősorban a lakásépítés terén, majd az úgynevezett euroharmonizációs tapasztalatokat, azaz hogyan vagyunk képesek megfelelni a közösségi előírásoknak. Végül az épületek rehabilitációjával foglalkoztunk, külön hangsúlyt fektetve a paneltechnológiára.

— Az állami szerepvállalás például a lakásépítéseknél majdnem a nullára csökkent a statisztikai hivatal most közzétett jelentése szerint. Hasonló tendenciák vannak más országokban is?

— Általános tendenciának tekinthető. ugyanakkor azt is látni kell, hogy korábban a szocialista régióban az állam sokkal nagyobb részt vállalt a direkt beruházásokban, mint Nyugaton. A lakásépítésben az arány megközelítette az ötven százalékot, de a magánépítkezések is jelentős állami kölcsönforrásokkal valósultak meg. A politikai változásokat követően az ilyen célú forrásokat részben az önkormányzatokhoz csoportosították át, a helyi közigazgatás lett a terület gazdája.

— Hány lakás épült az elmúlt évben összesen, és mekkora volt a: állam infrastrukturális beruházása?

— A múlt évben 33 ezer lakás épült, s megfigyelhető, hogy drasztikusan a városokban csökkent a

lakásépítés, míg a kistelepüléseken alig tapasztalható visszaesés. Az infrastrukturális központi megrendelés értéke 10 milliárd forint volt, . amit az úthálózat és a hírközlés fejlesztésére fordítottunk.

— Második témakörként említette az euroharmonizációs tapasztalatok megvitatását. Mennyire tud eleget tenni a magyar építőipar a nyugati követelményeknek?

— Európában már a közeli jövőben egységes minőségbiztosítási és -tanúsítási rendszernek kell működnie, mégpedig kötelező érvénnyel. Ajánlások már jelenleg is vannak érvényben, és sok országban már ehhez tartják magukat.

— A magyar építőipar mennyire van jelen a konvertibilis piacokon?

— Az elmúlt évben 200 millió dollárt meghaladó értékű munkát végeztünk, elsősorban Németországban. Reális esélyünk van arra, hogy növeljük a részesedésünket, hiszen ’90-hez képest 50-60 százalékkal bővült az ágazat „exportja”. Hasonló nagyságrendben szállítottunk építőipari anyagokat a nyugati országokba.

— Az exportbővülés viszont a hazai kapacitás jelentős zsugorodása mellett ment végbe.

— Az építőipar teljesítménye összességében 15-17 százalékkal esett vissza, de ezen belül a húsz főnél kevesebbet foglalkoztató építési vállalkozók 25 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak. A 20-300 főt foglalkoztató vállalatok teljesítménye sem csökkent. Viszont legalább 20 százalékkal lett kisebb a nagy cégek forgalma, míg korábban az építőipar teljesítmé-