Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-18 / 8204. szám
Még egypár év, és szabad a kereskedelem 'A január végén Magyarországon járt török szakértői delegáció felvetette: a két ország kössön egymással szabadkereskedelmi megállapodást. Rövidesen megkezdődnek a tárgyalások, aminek következtében a ma még 160-180 millió dolláros külkereskedelmi forgalom a többszörösére növelhető. Munkatársunk utánanézett: kikkel kötöttünk eddig ilyen megállapodást, s milyen kölcsönös előnyökkel jár ez a két fél számára. Az egyes országok közötti Szabadkereskedelmi megállapodások célja, hogy a szerződő államok kereskedelmükben a vámokat és mennyiségi korlátozásokat kölcsönösen felszámolják, liberalizálják, így érthető, hogy hazánk is egyre több ilyen jellegű megállapodást szeretne kötni. Finnországgal 1975. január elseje óta van szabadkereskedelmi egyezményünk. Eszerint a két ország közötti ipari termékekre vonatkozó kereskedelem teljesen vámmentes, semmilyen kontingens nincs megállapítva. A mezőgazdasági termékekre viszont csak szűk körben biztosít vámmentességet a megállapodás, összességében csupán a magyar export egyötödét érinti. Ezért is célja Magyarországnak, hogy növelje a most folyó tárgyalások során a vámmentesen bevihető mezőgazdasági termékek körét. Ezáltal meg lehetne többszörözni az elmúlt évben csupán 1,1 milliárdos értékű, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó magyar exportot. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) már régóta folynak a tárgyalások. Már csak néhány pontban vannak nézetkülönbségek, így rövidesen tető alá kerülhet a megállapodás. Az egyezmény aláírását csupán az hátráltatja jelenleg, hogy Magyarországnak minden EFTA-állammal kétoldalú mezőgazdasági megállapodást kell kötnie. Az ipar területén pedig még abban kell megegyezésre jutni, hogy mely termékek tartozzanak az érzékeny és a kevésbé érzékeny termékek közé. Más-más időpontban szüntetik meg ugyanis a vámokat és a kontingenseket a két termékcsoportban. Az EFTA-val kötendő megállapodás aszimmetrikus lesz, a kezdeti időben még több előnyt nyújt Magyarországnak, mint amit ezért cserében elvár. Valószínűleg az év második felére ezekben a még tisztázatlan pontokban egyetértés születik, s így aláírhatják a szabadkereskedelmi megállapodást. Csehszlovákiával és Lengyelországgal az elmúlt évben megkezdődtek a tárgyalások szabadkereskedelmi övezet létrehozására. A vámok és a kontingensek eltörlése a három ország között kölcsönösen történik. Itt tehát szimmetrikusan bontják le a meglévő kereskedelmi korlátokat, mivel egyik országnak sem olyan a fejlettségi szintje, hogy előnyt tudna nyújtani a másiknak. Az első félév végére teszik az NGKM-ben az időpontot, amikor hatályba léphet az érintett országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás. Az Európai Közösséggel (EG) az elmúlt év decemberében írta alá Magyarország a társulási szerződést, amely ez év március elsején lép hatályba. Az NGKM munkatársai jelenleg azon dolgoznak, hogy elkészítsék azt a megállapodást, amely a márciustól érvényes vámokat és kontingenseket tartalmazza. A teljes szerződés ugyanis csak akkor léphet hatályba, ha az EG tizenkét tagállama és Magyaroszág parlamentje is ratifikálja. Az idő rövidsége miatt azonban erre nincs mód, csak az év végére várható, hogy valamennyi állam ratifikálja. A tervek szerint a magyar parlament elé áprilisban kerül a társulási szerződés elfogadása. Ezek h megállapodások léteznek, illetve folyamatban vannak, s ha minden a terveknek megfelelően halad, pár év múlva ténylegesen „szabad” lesz a kereskedelmünk. Egyébként vannak elképzelések, hogy más országokkal is kössünk szabadkereskedelmi megállapodást. Ezek azonban még olyannyira kezdeti stádiumban vannak, hogy az NGKM illetékesei úgy ítélték meg, nyilvánosságra hozataluk nem lenne szerencsés. • Veres Ibolya Magyar Hírlap, 1992.febr.13.
