Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-18 / 8204. szám
A NAP INTERJÚJA: Isépy Tamás igazságügyi államtitkárral Az új házszabály gyorsítaná a törvényalkotást Magyar Hírlap, 1992.febr.14. n-Szokatlanul kemény kritikával illette a jogalkotás minőségét nemrégiben Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az alkotmánybíráskodásról szóló miskolci tanácskozáson elhangzott szigorú megállapítások lényege, hogy a parlament felkészületlen, a törvényalkotási munka nem haladja meg a tűzoltás szintjét. Interjúnkban Isépy Tamás államtitkár részletesebben kifejti véleményét a jogalkotás jelenlegi állapotáról. — Valószínűleg nem volt még magyar parlament, amelyben annyi jól képzett jogász foglalt volna helyet, mint a jelenlegiben. Bizonyára nem ilyen értelemben gondolta, hogy a parlament a jogalkotási munkára felkészületlen ? — Természetesen nem szellemileg felkészületlenek a képviselők. Arról beszéltem, hogy egyszerűen időben nem áll módjukban alaposan áttanulmányozni a törvénytervezeteket. Úgy is mondhatnánk, gyorsabbak az etetőlegények, mint az őrlőmalom sebessége. Ehhez még hozzájárul, hogy a parlamenti gépezet nem járódott be a mai napig sem tökéletesen. A T. Ház olyasmivel tölt sok időt — például napirend előtti vitákkal —, ami nem tartozik kifejezetten a törvényalkotási munkához. A többpárti parlamenti rendszerre megalkotott házszabály gyorsíthatná a törvényalkotást, de ez még nem készült el. — Szokatlan kifejezést használt, amikor azt mondta, hogy a képviselők vazallus módjára nyomogatják a gombot. Hogy értette ezt? — A szövegkörnyezetből kiszakítva talán szokatlanul hatott, de mint a tanácskozáson bővebben kifejtettem, ezen azt értettem, hogy a koalíciós pártok a miniszterek nyilatkozatát követik szavazáskor, az ellenzékben pedig működik a drót nélküli távíró: egymásnak adják az információt a képviselők, hogy az adott témában igennel, nemmel szavaz-e, vagy tartózkodik a frakció. Ez annyit jelent, hogy a pártszempontok felülkerekednek a jogalkotási szempontokon. Bízom azonban abban, hogy egyszer olyan légkör lesz majd a parlamentben, amelyben a szakmai szempontok többet számítanak majd, mint a pártérdekek. — A képviselők viszont a törvénytervezetek előkészítőit illetik kritikával. Sokak szerint nem kifogástalan a kodifikációs munka, a T. Ház elé hevenyészett törvénytervezetek kerülnek. Köztudott, hogy az igazságügyi tárcától számos szakember került más munkakörbe vagy politikai pályára a rendszerváltást követően. Pótolni tudták őket felkészült szakemberekkel? — Most is kiváló jogalkotók dolgoznak a minisztériumban, nem tudnánk ilyen többséggel elfogadott törvényeket előterjeszteni nélkülük. Nincs ugyan pontos statisztikai adatom, de nyugodtan állíthatom, hogy az igazságügy által előterjesztett törvénytervezeteket több esetben úgyszólván ellenszavazat nélkül fogadta el a parlament. Igaz, hogy a koalíció keresztül tudná vinni a szakmailag kifogásolható törvényjavaslatokat is, de az ellenszavazatok számán le lehet mémi, hogy milyen egy jogszabály minősége. Hozzá kell tennem, számos esetben előfordult az is, hogy szó nélkül elfogadtuk az ellenzék módosítóindítványait. Sok jó jogász van ugyanis az ellenzékben, s csak javít a jogalkotás színvonalán, ha egyes hiányosságokat észrevesznek. —A parlament elé kerülő törvények többségét azonban a szaktárcák készítik. Gyakran még az is előfordul, hogy már a parlamenti bizottságok vitára alkalmatlannak minősítik némelyik törvénytervezetet. A tárcák törvény-előkészítő munkájával mennyire elégedett? — A jogalkotási törvény szerir az igazságügyi miniszter a felele azért, hogy a jogszabályok megfc leljenek a jogalkotás szakmai ke vetelményeinek. Más szaktárcá előterjesztései is hozzánk kerülne tárcaközi egyeztetésre, és általába figyelembe veszik kritikai meg jegyzéseinket. A következő szűrő kormányülés előtt a közigazgatás államtitkári értekezlet. Az idő szc rításában persze ennek ellenér előfordulhatnak szakmai pontatlan ságok. Ilyenkor teljesítheti igazá hivatását a parlament: a korrekció nak a bizottsági és a plenáris vit során kell kiérlelődnie. — Visszatérő probléma az is hogy a megszületett törvény félre érthető, illetve számtalan módot értelmezhető. Elég csak a személy, jövedelemadó új szabályozásárt gondolnunk, amelyet második hónapja értelmeznek a legkülönbözőbb módokon a szakemberek Késnek azonban a végrehajtási utasítások, az útjelzők, amelyek alapján a jogszabály alkalmazásában az állampolgár eligazodik. Kinek a feladata lenne ezek megalkotása? — Az állampolgárok joggal igényelnének bizonyos kiegészítő magyarázatokat. Magam is hiányolom a szélesebb körű jogpropagandát, fiszen valóban vannak olyan bonyolult jogszabályok, amelyeket a ogkereső állampolgár számára érthetővé kell tenni. A jogpropaganda tiányosságának talán az az oka, togy az erre hivatottak is le vantak kötve a jogalkotással. • Mr. Á.
