Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-18 / 8204. szám

Új Magyarország, 1992.febr.13

A

Katona Tamás nyilatkozata

Nincs külön „elnöki" külpolitika

Göncz Árpid köztársasági elnök tegnap részt vett a külügyi bizottság ülésén, bogy a magyar külpolitikáról s abban játszott szerepéről folytasson megbeszélést a bizottság tagjaival. Mint ismeretes. Pap András MDF-es képviselő nemrégiben arra volt kiváncsi, hogy részt vett-e a magyar k ül ügy annak a találkozónak az előkészítésében, amelynek során a köztársasági elnök tavaly novemberi londoni útja alatt fogadta az elhunyt Robert Maxwell fiát Ezzel kapcsolatban kérdeztük Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkárt, aki szintén részt vett a külügyi bizottság tegnapi ülésén.

Kötetlen beszélgetés volt a külügyi bizottságban, amelyre a szokásos részvevőkön kívül meghívták Göncz Árpád, köztársasági elnököt is. Göncz Árpád a bizottság előtt hangoztatta, hogy nincs külön elnöki külpolitika: az ö tevékenysége része a konszenzuson alapuló magyar diplomáciának. Elnök; jogaihoz'ragaszkodik, de azokat nem akarja túllépni.

— Hogyan került a szerződéskötés ügye terítékre?

— Kovács szerint az elnök bárkivel szerződést köthet, ezért bárkivel találkozhat is. Mivel azonban senki sem cáfolta az általam felolvasott törvényhelyet, azt hiszem, hogy sem az elnök, sem pedig az ellenzék nem fog az Alkotmánybírósághoz fordulni. Többén élesen kifogásolták, hogy parlamenti válaszomban azt a kifejezést használtam, hogy az elnöknek' bizonyos kérdésekben „ne/n osztottak lapot". Lehet, hogy ez a kifejezés élesebbre sikeredett, iránt az egyébként nem sértő válasz többi passzusa, de azt hiszem, szabatosan fedi a lényeget. A végrehajtó hatalmat az Országgyűlésnek felelős kormánynak kell gyakorolnia. Ezt a munkát a parlament bizottságai ellenőrzik, de a bizottságok nem helyettesíthetik a kormányt. Az elnök nem rendelkezik alkotmányos felelősséggel, ezért jogalkotási jogköre nincs, és alkotmányos lépéseihez miniszteri ellenjegyzés szükséges. Így például az elnök, aki író, és nem is akármilyen, bizonyára sokkal szebb leveleket tudna írni a szomszédos országok államfőihez, mint mi, de ezek a levelek, mint minden normális demokráciában, a Külügyminisztériumban fogalmazódnak. Azok a levelek is, amelyeket a sajtó a közelmúltban annyira dicséretesnek ítélt, és amelyek címzettjei a különböző délszláv köztársasági elnökök voltak. A külügy elhatározta, hogy a jövőben az én személyes felügyeletem alá tartozó parlamenti titkárság fogja az elnök és elnöki hivatal, illetve a Külügyminisztérium között mindkét irányban tartani a kapcsolatot. Amíg a helyemen vagyok, biztosíthatok mindenkit, hogy szolgálatra és együttműködésre kész partnerek leszünk.

G. Fehér Péter