Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-11 / 8200. szám

Nőpczaba^safj, 1992.i.'ebr.7

korlátozása gyengíti a pártokat. Ostoba dolog lenne a Fidesz részéről, ha eleve kizárná,' hogy a mostani koalíciós pártokkal a jövőben, tehát a következő választások után semmiképp sem hajlandó együttműködni. Az alternatívákat, nem szabad kizárni, és két év-! vei a választások előtt butaság lenne már most blokkokra osztani a pártokat. Ami pedig a személyi kérdéseket illeti, teljesen igazuk van abban, hogy kudarcra van ítélve az olyan párt, amelyben a különböző pozíciók nem kapcsolódnak személyekhez. Az SZDSZ példája is ezt mutatta 1990-ben. * Az első félév végére már világossá válik majd a közvéle- \ mény számára, kiket állítana a ' Fidesz a legfontosabb tárcák élére, ha kormányra kerülne.- Ha már az SZDSZ-t említette, neki egyszerre szövetségese és riválisa a Fidesz. A parlamentben az SZDSZ nélkül nehéz lenne megszorongatniuk a koalíciót a kétharmados törvényeknél, míg a választásokon egymással is meg kell majd küzdeniük.- Nem hiszem, hogy a kampányban élethalálharcot vívunk majd egymással.- Paktumot kötnek majd?- Ezt .még nem tudom. Az SZDSZ-szel való együttműködést nem egyszerűen politikaitaktikai lépésnek tekintem, hanem a pártok programját isme^ ők állnak hozzánk a legközelebb. Stratégiai együttműködésre is van mód a két párt között.- A 90-es választásokon azonban a Fidesz és az SZDSZ jelöltjei között rendre az utóbbiak kerültek ki győztesen.- A helyzet azóta változott. A ! két liberális párt külön - külön | több szavazatot szerezne meg, mint ha egy nagy szabadelvű párt lenne Magyarországon. Stratégiánkat erre az alaptételre építjük. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nálunk szűk a liberális játéktér. Az SZDSZ „elvékonyodóban” van, míg a Fidesz ázsiója folyamatosan emelkedik. A kérdés az, hogy az SZDSZ ura-e saját magának. Addig, amíg a párt ura önmagának, bár népszerűsége csökken nagyobb politikai probléma nem adódik. A gond az, hogy az SZDSZ ne jusson ek odáig, hogy népszerűségének csökkenése belső széteséshez vezessen. Az SZDSZ-szel mindig az volt a bajom, hogy szerintük a liberális alapelvek, csak egy megoldási lehetőséget kínálnak. Ez nem igaz, hisz akkor nem létezhetne több ilyen párt is. De mintha változóban lenne az álláspontjuk...- Most milyen a viszony a két párt között?- Tölgyessy Péter frakcióvezetése alatt volt a mélypont kettőnk viszonyában. Most normális a kapcsolatunk, s a kétharmados törvények esetében az egyeztetés lehetősége nyitva áll.- Magyarán korrekt, hűvös viszony van az SZDSZ es a Fidesz között?- Korrekt és nem hűvös, de „forró, baráti” viszonyról sem beszélhetünk. Fő riválisunk az MDF, az SZDSZ ilyen szempontból „mellékrivális”. Teljesen más dolog a Szocialista Párt.- Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de a Fidesz és az ; MSZP számos kérdésben azonosan szavaz a parlamentben. ,- Bizonyára nem az ideológiailag fontos kérdésekben.- Semmiképp, hanem gyakorlati, gazdaságpolitikai vagy alkotmányos kérdésekben. A kétharmados törvények esetében alig fordult elő, hogy valamelyik ellenzéki párt másképp szavazott volna, mint a másik kettő. Más kérdés, hogy mindhárman igyekeznek megőrizni saját arculatukat.- Maradjunk egy kicsit még a pártoknál. A Fidesz nem tekinti kudarcnak a tavalyi hatpárti tárgyalásokra tett kezdemenyezését? Azért is kérdezzük ezt, mert önök pragmatikusnak tekintik magukat, s mint ilyenek, hogyhogy nem kalkulálták be a pártok reagálását?- Amikor javaslatunkat megtettük, akkor sem hittük, hogy annak ötven százaléknál nagyobb esélye van a sikerre. Egyébként a tárgyalások megfeneklése nem a Fidesz, hanem a magyar politika kudarca volt.

A Fideszt egyszerűen „ledöntötték”, s ebben a legnagyobb vétkes az MDF, bár az SZDSZ I is viszolygott a tárgyalásoktól.- Miért nem voltak erélyesebbek, hisz a tárgyalások sajátos mentőövként is szolgáltak volna a miniszterelnöknek?- A miniszterelnöknek nem volt szüksége mentőövre, s nem akartuk, hogy a kudarc után tovább mérgeződjék a politikai légkör. Más kérdés, hogy a miniszterelnök majd rászorul még az ilyen hatpárti tárgyalásokra. Az is más kérdés, hogy neki mindig jól jön, ha lanyhul a feszültség a koalíció és az ellenzéki pártok között. Ebből al szempontból neiá is annyira aj miniszterelnök, hanem az or-i szág, az, amelynek jól jön, ha^ látja, hogy a pártok keresik a konszenzust.- A fiatalok a kárpótlást, az igazságtételt látják... S közben az ifjúság egy tekintélyes része űgv érzi, hogy a Fidesz nem az ö pártja. Annál inkább a nagymamák, akik szeretik a „helyes” fineszeseket.- Furcsa kettöség jellemzi a Fidesz működését. Életkorunkból fakadóan is az ifjúság joggal látja ügy, hogy mi képviseljük legjobban az érdekeit. Másrészt a Fidesz nem ifjúsági párt, azaz nem pusztán ifjúságpolitikai kérdéseket vet fel a parlamentben, hanem országos problémákban gondolkodik A törvényeket olyan szempontból kell mérlegelni, hogy mit hoznak a jövő számára. Nem az az ifjúságbarát, aki minden alkalommal a fiatalok sanyarú helyzetéről beszél a parlamentben. Egyébként minden, a jövőt felélő törvényt elleneztünk az Országgyűlésben, lásd kárpótlás. A fiatalok helyzetét illetően nagyon nagy a kormány felelőssége. Mi többnyire napirend előtti hozzászólásokkal vagy interpellációkkal tudunk valamit elérni, mert javaslatainkat sorra leszavazza a kormánytöbbség.- Nem megoldhatalan feladat egyszerre képviselni a két és fél miliő nyugdíjas es legalább ennyi fiatal érdekeit?- Nem megoldhatatlan, mert akkor azt kellene mondani, hogy az idősek és a fiatalok gondjainak megoldása két egy-j mást kizáró dolog. Ez pedig egyszerűen nem igaz. Ha az ifjúsági tárca a mi kezünkben lenne, egészen más lenne a dolog, tudnánk, mit kell tenni. Van lakáskoncepciónk, oktatási programunk. Mi fontosabb ennél, ha a fiatalokról beszélünk?- Más pártoknak is vannak koncepcióik!- De a mieink jobbak. Ráadásul a kormánypártoknak csak koncepciótöredékeik vannak.- A fővárosi közgyűlésben az önök kezében van az oktatáspolitika, mégsem látszik érvényesülni.- Nem, mert ez nem látványos dolog. Idő kérdése és látszani fog.- Futólag már beszéltünk róla, de most még egyszer megkérdezzük: ki lenne a potenciális miniszterelnökjelöltjük?- Ez attól függ. Egészen pontosan: megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy a helyzethez igazíthatjuk a személyeket. Gyenge az a párt,, amelyen belül nincsenek alternatívák. Nálunk a kör ráadásul még tágulhat is.- És ön?- Potenciális jelölt vagyok, de nem az egyetlen.

Fekete Gy. Attila -Pogonyi Lajos