Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-11 / 8200. szám
Magyar Hírlap, 1992.febr.6. <r A NAP INTERJÚJA Orbán Viktorral „A Fidesz nagy utat tett meg” A Fidesz az elmúlt másfél évben nagy utat tett meg — mondja Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a párt hét végi kongresszusa előtt. A legutóbbi választás kilencszázalékos eredményéhez képest ma 34-35 százalékos a Fidesz népszerűségi indexe, s a közvélemény-kutatási eredmények szerint az emberek nagy része kormányképes erőnek tartja a Fideszt. Orbán szerint már az idén ki kell alakulnia annak a csapatnak, amely „elvezeti a Fidesz szekerét a következő hajráig”, s jövőre már csak a választások aspektusából szabad változtatni a párt vezetési struktúráján, beleértve esetleg a pártelnöki intézmény bevezetését. A korhatár feloldását a politikus három lépcsőben tartaná kívánatosnak. — „Mindennap készülünk a feladatra, hogy kormányozhassunk" — nyilatkozta az ősz végén a Financial Times-nak Orbán Viktor. A miskolci regionális tanácskozást követően Tirts Tamás választmányi tag szintén azt hangsúlyozta, hogy a párt pécsi kongresszusának többek között azt kell igazolnia, miszerint „a Fideszben van annyi erő, hogy politikai változás esetén kormányképes erőként szerepeljen”. Valóban alkalmasak a fiatal demokraták, vagy legalábbis azok lehetnek a következő választások után a kormányzásra? — Erről nagyon nehezen szoktam beszélni. Egyrészt mert fiatal korunk, ami sok szempontból előnyös, e tekintetben bizonyos fokig hátrányt jelent. Másrészt célszerű óvatosan nyilatkozni terveinkről, különösen kormányképességünkről, ha el akarjuk kerülni, hogy a választópolgárok azt mondják: nagyképűek vagyunk, minden szerénységünket, mértéktartásunkat elvesztettük. Erről a témáról mégis szükséges nyilatkoznunk, mert a választópolgárok szimpátiájáról, akaratáról készülő felmérések időről időre azt igazolják, hogy népszerűségünk megnőtt, sőt jelenleg a Fidesz messze a legnépszerűbb párt az országban. — Vagyis a kérdés semmiképp nem kerülhető meg... — Én úgy ítélem meg, hogy a Fidesz az elmúlt másfél évben nagy utat tett meg: 22 parlamenti képviselővel indultunk, 9 százalékos választási eredménnyel. Ma 34-35 százalékos a Fidesz népszerűségi indexe. A párt kormányképességéről készített felmérések is azt mutatják, hogy az emberek nagy része szeretné, ha a Fidesz valamilyen mértékben szerepet vállalna a kormányzásból a követ- : kező választások után. — Nem vitatható, a közvéle- j mény-kutatások alapján a Fidesz í az első helyen áll a hazai pártok i között. Am ezek a felmérések azt is i jelzik, hogy a fiatal demokraták potenciális választói a legkiszámíthatatlanabbak... A Fideszt többek között azok helyezik az élre, akik nem biztos, hogy részt vesznek a választásokon. Számolnak-e ezzel a körülménnyel, illetőleg a Fidesz miként kívánja majd megnyerni a választópolgárokat — köztük a mintegy 800 ezer fiatalt, akik 1994-ben először járulhatnak az urnákhoz —, hogy menjenek el szavazni? — A Fidesz szavazóbázisa, illetve a párttal szimpatizálók összetétele valóban azt mutatja, hogy akkor számíthatunk jó eredményre, ha minél nagyobb arányú a részvétel a választásokon. Éppen ezért a Fidesz választási kampányának mozgósító jellegűnek kell lennie, hiszen a pártnak elemi érdeke — s gondolom, ez egybeesik az ország, a demokrácia érdekével is —, hogy , a polgárok lehetőleg nagy számban menjenek el szavazni. Szólni kell azonban arról az elmozdulásról is, hogy stabilizálódni látszik a velünk szimpatizálók magja. Ám ennél is figyelemreméltóbb az a tény, hogy a felmérések szerint, ha három másik párt (az MDF, az MSZP, az SZDSZ) szimpatizánsaitól megkérdik, melyik pártot helyezik a második helyre, akkor zömében a Fideszt jelölik meg. Ez azt jelzi, hogy szavazótáborunk növekedése nincs a végsőkig kimerítve, hiszen más pártok szimpatizánsai körében nagy a fogadókészség a Fidesz politikája iránt. Visszatérve a kormányképességre, azt gondolom, erről nem beszélni kell sokat, hanem olyan új működési struktúrát kell kialakítani, ami nem teszi kérdésessé a választók számára azt, hogy melyik pártra szavazzanak, ha a Fidesszel szimpatizálnak. Ennek persze feltételei vannak. — Mik ezek a feltételek? — Az első például az, hogy a párt élén azok az emberek álljanak, akiket a választópolgárok is kormányképesnek gondolnak. Nem elég, ha csupán a frakcióban dolgoznak. Szükséges a választmány súlyának növelése, a parlamentben befutott, jól ismert emberek bevonása. — Ezt szolgálná az a terv, hogy az eddigi négy helyett kilenc képviselő kívánja jelöltem magát a választmányba... — Erről a kongresszusi küldötteknek kell dönteniük. A parlamenti frakció mindenesetre áttekintette az 1992. évi törvényalkotási tervet, számba vette a képviselők várható igénybevételét, s ennek fényében úgy véli, nem okozna gondot, ha több képviselőt választanának meg. Egyelőre csak kínálati listája van a frakciónak, amelyen valóban kilenc név szerepel. Á képviselőcsoport azonban nem tesz javaslatot a kongresszusnak, hogy minél több parlamenti képviselő legyen a választmányban. — A Pécsett megválasztandó választmány már a következő választásokat „levezénylő" csapat lesz? — Azt gondolom, hogy mindenképpen a választásokra előretekintve kellene döntenie a kongresszusnak a választmány összetételéről, ugyanis 1993-ban már nem lenne célszerű nagymértékben változtatni a testületen. Meggyőződésem, hogy már az idén ki kell alakulnia annak a struktúrának és annak a csapatnak, amely „elvezeti a Fidesz szekerét az 1994. évi választások hajrájáig”. — A fiatal demokraták mázsáról szólva az első helyen a pragmatizmust, a szakszerűséget emlí
