Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-11 / 8200. szám
Magyar Hírlap, 1992.febr.6. tik. Nemrégiben lapunkban Pomogáts Béla a Fidesz erényeként s népszerűségének magyarázataként azt emelte ki, hogy „nem vették át a mindinkább idegesítő politikai rossz modort". Ezzel szemben mások erőltetettnek tartják, hogy „a fiatalok pártjának” politikusai valamiféle jogászprofesszori modort képviselnek a parlamentben. Mennyire egyeztethető össze hosszabb távon a fiatalos „ kócossággal" a pragmatista politizálás? — Pomogáts Béla véleményét nem olvastam, de ránk nézve hízelgő. Én kicsit másképpen fogalmaznék, ám lényegében ugyanazt szeretném mondani. Azt hiszem, hogy ma a politikai elitek közön egyfajta hidegháborús hangulat alakult ki. Mindegyik fél — főleg az MDF és az SZDSZ — attól, hogy a másik lényegében a megsemmisítésére tör, nem politikai partnernek vagy vetélytársnak tartja, hanem olyan erőnek, amelytől meg kell szabadítani az országot. A Fidesz véleményem szerint abban különbözik ezektől a pártoktól, hogy viselkedése nem kelti ezt a benyomást sem az SZDSZ-ben, sem az MDF-ben, sőt az MSZP-ben sem. Úgy vélem, a parlamentben képviselettel rendelkező pártoknak van bázisuk, s hosszú távon on lesznek az Országgyűlésben. A Fidesznek nem arra kell törekednie, hogy egyiket vagy másikat kiszorítsa, hanem arra, hogy tőlük minél több választót szívjon el. Ebből fakadóan mi azt az idegességet, azt a lélektani helyzetet, amely az állandó fenyegetettség pszichózisából ered, nem vettük át. Igyekeztünk megőrizni higgadtságunkat, épp ezért a , jó modor” kifejezés helyett a nyugodtságot hangsúlyoznám. — Ez azonban — úgy tűnik — nem akadályozza a Fidesz képviselőit abban, hogy olykor keményen, sarkosan fogalmazzanak... Egy-két felszólalásuk vihart kavart és kavar. Gondolok például arra, hogy ön a kormányról nemegyszer kijelentette, hogy nem mond igazat... — Ez csak akkor váltott ki nagyobb visszhangot, amikor először | mondtam. Azóta egyfelől nem mondom, mert unalmas dolog mindig arról beszélni, ami nyilvánvaló. Azt hiszem, a polgárok úgy látják, valóban arról van szó, amit én mondtam, tehát megütközést az ilyen kijelentések most már nem nagyon keltenek. Másfelől — mint a közvélemény-kutatásokból kitetszik — a választópolgárok világos különbséget tudnak tenni a kemény, határozott, ám konkrét és tárgyszerű fellépés, illetve a vág- , dalkozás, a ködös fogalmazás, a másik fél lejáratására irányuló szándék közön. — Szóba került már, hogy erősíteni kell a választmányt képviselők bevonásával, mert jelenleg elsősorban a frakció határozza meg a Fidesz imázsát. Ugyanakkor ha a párt igazolni kívánja felkészültségét a kormányzásra, szélesebb politikusi és szakértői bázisra kell támaszkodnia. Hol tart a Fidesz a szakértői bázis kiszélesítésében, a politikus-utánpótlás megteremtésében? — Az elmúlt másfél évben a Fidesz belső működését vizsgálva világossá vált számomra, hogy a párt „politikuselitjének” utánpótlása nem a választmányból fog kikerülni. Ez túl szűk politikai döntéshozó testület, ráadásul nem is alkalmas utánpótlás kinevelésére. Utánpótlás szerintem egyrészt az önkormányzatokból, másrészt a folyamatosan bővülő szakértői csoportokból meríthető. Az innen kikerülő emberek alkothatják majd a következő nyolc-tíz évben a Fidesz politikai „elitjét”. — A strukturális kérdésekre visszatérve, szóba került-e a Fide szben — lévén, az egyetlen olyan hazai parlamenti párt, amelynek kollektív vezetői testületé van —, hogy szükség lenne első emberre, esetleg elnökre? Az elmúlt választáson például Deutsch—Fodor—Orbán összetételben szerepelt a frontemberek csapata... — Azt gondolom, túlléptünk ezen az időszakon, a következő kampánynak már nem lehet ilyen hármas .mintával” nekiindulni. Az SZDSZ 1990-es választási vereségében nagyban közrejátszott, hogy nem volt első embere, miniszterelnök-jelöltje. Ezért ha a Fidesz jól akar szerepelni a következő választásokon, nekünk is személyekhez kell kötnünk a politikánkat. Ez nemcsak az első emberre, hanem a potenciális miniszterekre, az egyegy területért felelős szakemberekre is vonatkozik. — Erre lenne kísérlet a tavaly ősszel a frakció által tervbe vett szakfelelősi rendszer kialakítása? Mikortól működik ez a szisztéma? — Alakulóban van, s valószínűleg márciusra létrejön az egyértelmű szóvivői rendszer. Ebben már azok fognak megnyilatkozni, akik a későbbiekben egy-egy területért felelősséget vállalnak. Az elnök kérdésére visszatérve pedig úgy vélem, 1993-ban jön el az ideje annak, hogy a választások aspektusából módosítsunk a Fidesz szerkezetén. Ugyanígy gondolkodni kell majd a korhatár feloldásán is. Én azok közé tartozom, akik a feloldás mellen vannak, ám ezt nem radikálisan, hanem fokozatosan, három lépcsőben tartom elképzelhetőnek. Szerintem 1993-ban beléphetnének azok az önkormányzati képviselőink, akik nem Fidesz-tagok, 1994-ben a pártoló tagok, akiknek száma elég nagy, a választást követő év végén pedig mód nyílna a korlátok teljes feloldására. A lassú átalakulás úgy tenné lehetővé új erőforrások beáramlását a Fideszbe, hogy ez a folyamat nem Toppantaná össze a párt struktúráját. • Farkas Attila /(o
