Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-04 / 8147. szám
Beszélő, 1991.okt.26. ( O jól működik. Ezt a Belügyminisztériumban is elismerik, hiszen nemcsak az SZDSZ-es önkormányzatok fordulnak tanácsért az irodához. E tapasztalatok alapján talán érdemes kezdeményeznünk regionális önkormányzatú tanácsadó irodák létrehozását. Beszélő: Jelenthetnek-e a helyi szervezetek politikai támogatást, illetve kon az önkormányzatok SZDSZ-fnkriói mára? D. A.: Természetesen az ember tudja, hogy mivel jár a jelöltség, és kész a feladatra. De az elkövetkező időszaknak sok embert kell még felszínre hozni, biztos vagyok benne, hogy ebben a pártban sokkal több ember van, aki alkalmas a legmagasabb politikai szerepekre is. Beszélő: Egy múltkori interjúban eluta* sítottad a „baloldali" kifejezést. Jobboldali embernek tartod magad? D. A.: Örök kétkedő ember vagyok. De a lelkem mélyén plebejus. Nemcsak azért, mert az apai nagyapám még paraszt volt, az anyai nagyszüleim falusi iparosok, s mind-a kezük köt akár polgármesternek is megválasszanak. Igen, megtudtuk, hogy húsz évvel ezelőtt jelentéseket írt, de itt él köztünk, ismerjük, megválasztjuk. A választóknak jogukban áll, hogy így döntsenek. Meggyőződésem, hogy az embereket a friss visszaélések jobban irritálják, mint a régi bűnök. Egy közvélemény-kutatás megmutatná, hányán akarják a múltbéli felelősöket, az 1960 előtti ügyeket vizsgálni, és hányán az utóbbi tíz év visszaéléseit. - • Beszélő: Sok közgazdász úgy véli azonban, hogy a homályos ügyletekből származó gyors gazdagodás elleni fellépés a privatizáció lassítását, a bürokratikus állami ellenőrzés növekedését vonná maga után. D. A.: Ez nagy dilemma. Sokszor éppen az állami beavatkozás teremti a korrupciót Hosszú eszmecsereket folytattam a kormány képviselőivel, hogy például a Vagyonügynökség tendereztetési módja eleve tárcán kínál egy csomó visszaélési lehetőséget. Az elbírálás szabályainak a megváltoztatása semmit nem késleltet, de csökkenti a visszaélési lehetőségeket. Igenis lehet csökkenteni. Kizárni persze nem iehet őket Angliában, amikor a munkáspárti kollektivizálás után a toryk megkezdték a privatizálást, évekig tele volt a sajtó a visszaélésekkel. Amikor tavaly májusban kezdeményeztem a nem lakás célú állami ingatlanok forgalmának - az új földtörvény hatályba lépéséig - ellenőrzését, az SZDSZ gazdasági szakértői nagyon háborogtak rám. Persze, ha tudom, hogy a földtörvényt a mai napig sem alkotjuk meg, akkor nem biztos, hogy benyújtottam volna az indítványomat A késleltetésnek annyi hatása mégis volt, hogy attól kezdve legalább jól fésült szerződéseket nyújtottak be, kerülték a kirívó visszaéléseket. Az első időben, amikor a fővárosban először tagadták meg harmincvalahány adásvételi szerződés jóváhagyását, csak kilenc esetben nyújtottak be fellebbezést. Aztán rájöttek, hogy nem lehet minden kontroll nélkül partizánkodni. De szó sincs róla, hogy az állami tulajdon eladása körül ne lennének ma is gyanús dolgok. Beszélő: Ezekben a partizánkodásokban sok helyen az SZDSZ-es önkormányzatok is benne vannak. Van-« lehetősége a pártnak, hogy föllépjen ezek ellen? D. A.: Természetesen csak politikai és morális eszközeink vannak. Mi magunk nyilvánosságra hozhatjuk a tisztáazlan akciókat, elhatároljuk magunkat Beszélő: A budapesti polgármesterek éppen arról panaszkodnak, hogy nem kapnak segítséget az SZDSZ-től. D. A.: Kezdetben az volt az álláspont, hogy nem nagyon szabad irányítani az önkormányzatokat, rá kell őket szoktatni az önszerveződésre. Aztán felállították az önkormányzati tanácsadó irodát mert rájöttek, hogy az önkormányzatok vergődnek. Persze nemcsak a tapasztalatlanságuk miatt, hanem elsősorban a kormány törvényalkotási politikája miatt: majdnem egy évig nem volt hatáskör, nem volt vagyon. Senlti nem tudta, hogyan működhet és miből. Jelenleg az önkormányzati iroda már nagyon munkájából éltek. Teoretikusan nem fogadom el a baloldaliságot de a zsigereimben hordozom. „Kispolgári úri neveltetést" kaptam mint a falusi tanító gyereke, de a nagyapám falujában ugyanolyan gyerek voltam, mint a többi. Az anyai nagyapám Bélapátfalván volt falusi iparos, vízimolnár. Azon a vidéken élt az üknagyapám is; vízimolnár a lányát vízimolnárhoz adta. Az apai család sváb volt, kompokon éltek. Károlyi Mihály Kompokon osztott először földet A nagyapám ott volt harangozó és sekrestyés. Én abszolút vallásos neveltetésben részesültem A szüleim mélyen vallásosak voltak, de mindig nagyon nyitottak, a családunkban bigottéira nem volt. Tizenöt-tizenhat éves koromtól értékeltem ezt, és volt bennem valami büszkeség, hogy az én szüleim, nagyszüleim másként vallásosak, mint sok ember ők tényleg úgy is élnek. Az apám mindemellett szociáldemokrata volt, bfnyászdalárdát vezetett, '43-ban bdnyászszövetkezetet, ONCSA-házépítcsi akciót szervezett, hangyaszövetkezeti igazgató volt. . Beszélő: Iskolába hová jártál? D. A.: Az egri ciszterci gimnáziumba, ahová az apám is. Az ccscki internátusbán laktam. Én nagyon jól éreztem ott magam, a bátyám kevésbé.- Beszélő: Te általában jól érzed magad! D. A.: Igen. A börtönben azért kaptam büntetést, mert állandóan akkorákat röhögtünk a ccllatársammal. Beszélő: Nem szoktál beszélni az '56-os múltadról... D. A.: Elévült '89-ig nem beszélhettem róla, most meg már nincs hozzá kedvem. A forradalom után édesanyám sírva könyörgött, hogy disszidáljak. B is indultam, de este meggondoltam magam... Mérlegre tettem, hogy ami miatt bajom lehetne, azt öszszesen egyetlenegy ember tudja, az meg alighanem hallgatni fog. '59 novemberében mégis letartóztattak. Két hónapig tartottak bent, mindenféle hülyeséget akartak rám bizonyítani, de az egcsz arra ment, hogy „kamatoztassam a képességeimet"... Aztán hat évem keresztül nem kaptam meg a fcddhe- tedenségi bizonyítványt, nem lehettem ügyvéd. Végül panaszt tettem az MSZMP Központi Bizottságánál, egy azóta elhunyt egri ^tollega járt közben az. ügyemben. Akkor 3Bégre leszálltak rólam. így lettem ügyvéd. Azóta, hála Istennek, alkalmam volt korrigálni a hátrányaimat. (Az interjút Solt Ottilia éa Kőszeg Ferenc készítették). D. A.: Nem nagyon látom, hogy a szervezetek befolyásolni tudnák az önkormányzatot. Az önkormányzatokba került SZDSZ - esek eltávolodtak a helyi szervezetektől, és sok helyütt képtelenek együtt élni a párton belüli ellenzékükkel. A legkülönbözőbb koalíciók jöttek létre, ismerünk olyan helyzetet, hogy a látszólag SZDSZ-irányítású önkormányzatban valójában az MDF-cs vagy a kisgazdaakarat érvényesül, mert egy-két SZDSZ-zászló alatt behajózott képviselő rendszeresen a másik oldallal szavaz. Beszélő: Minden összefügg azzal, hogy az SZDSZ vezetése, kritikusai szerint, keveset foglalkozik a párt szervezetével, figyelme a parlamenti munkára összpontosul. D. A.: Már az 1990. áprilisi küldöttgyűlésünkön azt indítványoztam, hogy az ügyvivői testűiének csak egy része lehessen országgyűlési képviselő. Inkább az önkormányzatokból kellene új embereket behozni. Beszélő: Egyelőre nincsenek olyan struktúrák az SZDSZ-ben, amelyek lehetővé tennék a párton belüli felívelést... D. A.: Nagyon fontosnak tartanám, hogy a vezetésben, a központi és a regionális vezetésben, a választott testületek mellett minél több embert folyamatosan bevonjunk a munkába, feladatokat bízzunk rajuk. Szükség volna néhány jól képzett rendszerszervezőre. És meg kell fizetni néhány nagyon aktív menedzsert, „fejvadászokat", akik segítenek kiválasztani a futtatandó fiatalokat, akikből képviselőjelölt lehet. Beszélő: Egy nagy párt elnöke egyúttal potenciális miniszterelnök-jelölt is...
