Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-04 / 8147. szám
Beszélő, 1991.okt.26. a A szabad demokraták és a magyar demokrácia A Medián Kft. felmérésének - amelyet e sorok szerzője Hann Endrével készített - az a kérdés állt a középpontjában, mennyire tekintik az emberek alternatív politikai erőnek az SZDSZ-t. Egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a lakosság milyen igényeket támaszt a politikai erővel szemben; másrészt pedig azt, hogy a kormány és az SZDSZ mennyire elégíti ki ezeket. (Az adatfelvétel Í991. május 22. és 29. között készült a felnőtt lakosságot reprezentáló 1200 fős mintán.) Egyetértés és megosztottság A politikai erőkkel szemben támasztott igények vizsgálata azt mutatta, hogy a magvar társadalmat egyszerre jellemzi a nagyfokú egyetértés és a megosztottság. Az emberek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy. Magyarországon olyan demokratikus társadalmi berendezkedés jöjjön létre, amely a nemzeti szempontok érvényesülésén alapul. A magyar demokráciáról alkotott elképzelés a nyugati országok nyújtotta (a szó többféle értelmében vett) biztonság, vagyis a jóléti állam eszményén alapul. Abban a kérdésben viszont, hogy a magyar jólétet hogvan lehet megteremteni, már két eltérő felfogás alakult ki. Az emberek többsége azt gondolja, hogy ezt a célt a gazdasági rendszerváltással, a privatizációval lehet elérni. Kisebbik része viszont a gazdasági, szereplők lecserélését, a reprivatizációt szorgalmazza. Szintén a magyar demokrácia gondolatkörétől függetlenül jelenik meg az emberek fejében a keresztény-nemzeti értékek érvényesttósónek és a hátrányos helyzetű csoportok védelmének ideája. Ezekben a kérdésekben a szabad demokrata szavazók véleménye a szocialistákétól tér el a legjobban. Kisebb távolság választja el őket a kisgazdáktól, még kisebb a kereszténydemokratáktól, és legközelebb az MDF meg a Fidesz hívei állnak hozzájuk. A szocialista szavazókat főleg az távolítja el a szabad demokratáktól, hogy sokkal jobban kötődnek a korábbi tulajdonviszonyokhoz. Az MDF és a Fidesz hívei az esetek egy részében ugyanabban az irányban temek el az SZDSZ támogatóitól. Ám a magyar és a fiatal demokraták mérsékeltebbek, mint a szabad demokraták kevésbé tartják fontosnak a magyar demokrácia megteremtését és a gazdasági rendszerváltást. Más esetekben viszont az MDF-es és a fideszes szavazók más-más irányban térnek el az SZDSZ-esektől: a magyar de-Mennyire képviseli i kormány a különbőzé csoportok érdekeit? GAZDAGOK VÁLLALATVEZETŐK VOLT TULAJDONOSOK ÉRTELMISÉGIEK vAllalkoz> Állam: alkalmazottak SZEGéVYEK NAGVLIZBAi MUNKÁSOK TSZ-TAGOK 0 10 20 30 40 50 60 70 ac mokraták konzervatívabbak, a fiatal demokraták pedig modernebbek az előbbiek nagyobb, az utóbbiak pedig ksebb jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági szereplők lecserélésének és a kereszténynemzeti értékek érvényesítésének Ezek az eredmények arra engednek következtemi, hogy a Fidesz azzal növelte meg annyira szavazótáborát, hogy a lassúbb, de nem archaikus rendszerváltás megtestesítőjeként jelent meg olyan pártként, amely csak a Horthy-rendszcrhez képest képvisel radikális változást, a Kádár-rendszerhez képest nem, és ezért sem az MDF konzervatív, sem az SZD5Z liberális radikalizmusának bélyegét nem viseli magán. Politika és megélhetés . Azt ugyanis, hogy az emberek miként viszonyulnak a pártokhoz és a parlamenti demokráciához, erősen meghatározza, hogy lassúbb vagy gyorsabb változásokat szeretnének-e. S ezt nehezen tudják eldönteni. A lakosság túlnyomó többségének tudatában a piacgazdaságra való gyors- áttérés összefonódik a káosszal, ami felerősíti a „nemzeti összefogás" iránti vágyat. Ám az emberek jelentős részének fejében a nagy társadalmi áldozatok vállalása a nyugati országok utolérésével is összekapcsolódik. Ugyanakkor a lakosság jelentős része bizalmatlan a politikai erőkkel szemben. Ez a koalíciót érinti a leginkább, de a többi parlamenti pártot is, és összekapcsolódik a politika- és politikusellenes hagyományokkal. A bizalmatlanság elsősorban azon a gondolatmenetén alapul, hogv a (kormány)pártok nem az életkörülmények javításával, hanem a hatalmi harccal foglalkoznak, és ezért a problémákat csak egy erős központi hatalom tudná megoldani. Azt az ellentmondást, hogy sokan az erős központi hatalomban látják a hatalomvágyó pártok ellenszerét, azzal oldhatjuk fel a leginkább, hogy nem politikában, hanem „megélhetésben" gondolkodnak, és az előbbit is annak alapján ítélik meg, hogy miként hat az utóbbira. Az általános bizalmatlanságnak vannak jó oldalai is: nevezetesen, hogy sokan
