Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-06 / 8149. szám
John ft. Galvin tAbovHok, ft NATO európai szövetséges haderőinek magyarországi látogatáson tartózkodó főparancsnoka pfmtelkan Budapesten fogadta a Népszabadság munkatársát, és válaszolt kérdéseire. — Tábornok dr, ■ Jelenlegi európai helyzetben Magyarországon ás más országokban Is eróaódlk az óhaj arra, hogy a NATO-ernyó valamilyen formában — ha nem la közvetlen tagság útján — nyíljon ki felettünk Is. ügy tűnik, a NATO-válasz erre nemleges. — Nem 'hiszem, hogy „/nem" a válasz. Azt hiszem, a válasz ez: tárgyaljunk erről. A J orvdoni válasz erre ez volt: okié, lehet diplomáciai kapcsolata NATO-v»I. Ez azt is jelenti, hogy vám nagykövet. Azt is kijelentettük Koppenhágában, hogy össze .kell illeszteni Intézményeinket, struktúráinkat, kapcsolatrendszerünket és a folyamatokat egész Európában, nemcsak Nyugat-Európában. A római NATO-osúcs számára készülő .kezdeményezések szellemét tükrözi Baker és Genscher miniszterék (október 2-i. — A szerk.) nyilatkozata, akik azt mondják: öntsük mindezt kissé jobban formába, tárgyaljunk konferenciák sorozatán a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakról. A jugoszláviai események kiszámíthatatlanok Galvin tábornok nyilatkozata a Népszabadságnak Ha mostj figyelembe veszi, hogy mindez nem egészen 18 hónap alatt ment végbe, akkor ez szerintem bátorító. Megfelel az új stratégia igényeinek, amely felismeri: a NATO biztonságához figyelembe kell vennünk másoknak a biztonsággal kapcsolatos érdekeit és aggodalmait. Úgyhogy ez jelentősen- különbözik egy nemleges választól. — Változtak-e mostani útja Borán eddig! Hképiflíífl? Arra gondolok, hogy találkozott az frfltel- Jm aggodalommal a Jugoszláviai polgárháború n a Szovjetunióban lehetnóges további fejlemények miatt . . . — Lehetőségem volt a politikai és katonai vezetőkkel találkozni Cseh-Szlovákiában, a Szovjetunióban, Magyarországon. És persze ez előtt voltak látogatások, ame| lyeket nálunk (a NATOJbam) tettek. Úgyhogy főhadiszállásomnak és nékem .magamnak most soktkal jobb képem van az önök biztonsággal kapcsolatos gondjairól, arról, hogy mit kívánnak tenni, arról, hogy mit gondolnak rólunk. — Mit tehet az ószaJt-atlanti blokk JugoazlAvfo U/tyóhen? — Ami. bennünket .illet, a NATO-ban készek vagyunk minden más intézménnyel együtt dolgozni: az Európai Közösséggel, a Nyugat-európai Unióval, az ENSZ-szel stb. Ezek olyan intézményeik, amelyek változásukkal és fejlődésükkel megfelelnek a hidegháború utáni kornak. A maitól különböző jövő elé néznek, és alkalmazkodnak ehhez. Na már most: minden problémát, minden krízist, nem csupán a NATO-nak kell kezelnie, hanem valamennyi érdekelt intézménynek. Jugoszlávia esetében a megoldás az volt, hogy politikai szemszögből közelítsük meg a kérdést. Nem úgy, hogy rögtön azt .mondjuk, hogy valamilyen módon csapatokat küldünk. így az Európai közösség vállalt vezető szerepet, s még vannak lépéslehetőségei, amelyeket mérlegel Jugoszlávia vonatkozásában. A krízis Jelenlegi szakaszában a NATO országok ezt minősítették a korrekt irányvonalnak. — On arról beszélt, hogy mozi „rógtfln" nem hrüzétnek katonai akcióról. Lehetségesnek lót-e olyan azltuóelót, amelyben a NATO a Jelenleginél kózvetlenebb szerepet Tállal a Jugoszláv válság kezelésében? — Nem alkarok spekulálni, nem akarok jósolni sem, hogy mi történhet. Egyébkén t ahogy az események haladnak — valóban pillanatnyilag kiszámíthatatlanok. Mindenesetre szükségessé válhat például nagyszabású humanitárius támogatás az ott élők megpróbáltatásai miatt. Más helyzetek is elképzelhetők. De számomra nem lenne tanácsos a spekuláció. És amikor a rögtön szót használom, akkor egyszerűen azonnali politikai válaszadásra gondolok, nem arra, hogy később csapatokat kellene mozgatni. — KizárjTM tehát n katonai lépések lehetőségét? — Egyszerűen nem kívánok találgatni. Ugyanis ez a politikai vezetés dolga. Az én feladatom, hogy a katonai erőt készenlétben tartsam, bármilyen feladatra, amit a politikai vezetés meghatároz. De nem én hozom a döntéseket. — Már említette a római csúcsot. Ml várható ott? — A római csúcs új stratégiai koncepciót alakít ki a NATO számára. Ezen egy éve dől. gozunk. Ha ez megszületik Rómában, úgy a leggyorsabban kimunkált NATO-stratégia lesz a szervezet történetében. Amikor majd nyilvánosságra kerül az új stratégia, meglátják a változást. Eltértünk a tömeges támadásra adott masszív válaszadástól. Ehelyett a hosszú távú stabilitás a fő cél, és kisebb katonai erő képes ezt biztosftani. — Ml várható Rómlban a NATO- hoz való magyar közeledés dolgában? — A római csúcson ez azt hiszem, a Genscher—Baker nyilatkozat szellemében kerül megvitatásra. — Vagyis? Mit Jelent ez? — Azt, hogy a NATO biztonságpolitikai megfontolásokból, amelyek más országok biztonságával kapcsolatosak, bizonyos lépéseket tesz. Ilyenek először: deklaráció arról, hogy nincs ellenség. Másodszor: diplomáciai kapcsolat létesítése a korábbi Varsói Szerződés országaival. Harmadszor: megpróbáljuk megvizsgálni azt, hogy miként kapcsoljuk össze a már működő intézményeket a stabilitás érdekében; mindig azzal kell ugyanis elkezdeni, ami már létezik. Negyedszer: meg kell vizsgálni, hogy mindezt miként és milyen mértékben lehet formába önteni. Ügy vélem, hogy ha tekintetbe vesszük, milyen kevés idő áll rendelkezésre, akkor nagyon gyorsan elmozdultunk afelé, hogy figyelembe vegyük az olyan országok, mint Magyarország biztonsági megfontolásait. a Interjúja során John Galvin a továbbiakban elismerően szólt magyar tárgyaló partnerei helyzetértékeléséről. A katonai vezetésről ezt mondotta: „A hadseregvezetés, Lőrincz tábornok és törzskara igen jól együttműködik a politikai vezetéssel. Hatalmas változás megy végbe: egy olyan haderő, amely a szovjet fegyveres erőbe Integrálódott, szovjet doktrínát követett és szovjet felszerelése volt, átalakul egy olyan erővé, amely új stratégiát keres Magyarország biztonságának szolgálatában. Az elmúlt évben felismerték, hogy nagyon rövid idő alatt a teljes változást nem lehet elérni, ehhez meghatározott szakaszok és lépések szükségeltetnek, és költségvetés is, amely bizonyos időre szól. Mindez arról győzött meg, hogy mind polgári, mind katonai részről nagy figyelmet fordítanak nemzetük biztonságára” — mondotta végül a Népszabadságnak adott interjújában a NATO európai szövetséges haderőinek főparancsnoka. Vajda Péter KJ Népszabadság, 1991.11.
