Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-04 / 8147. szám
Beszélő, 1991.okt.26. <3 Nem vagyok híve az önjelöltségnek Beszélő-beszélgetés Dörnbach Alajossal Beszéld: A 168 órában vitatkoztál a Beszélőben kifejtett álláspontunkkal, mely szerint az SZDSZ legnagyobb baja, hogy nincs biztos koalíciós partnere. Ezért olyan pártkapcsolatokat' kellene kialakítanunk, amelyek lehetőséget nyújtanak egy alternatív koalícióra. Dörnbach Alajos: A kívánatos politikai váltógazdálkodásban nem szabad koalícióban gondolkodni a2 MDF-fel, a szemben álló vetélytárssal. A nagykoalíciók nem sok jót ígérnek. De tudnunk kell együttműködni minden olyan párttal, amelyik szélsőségektől mentesen politizál. Bizonytalan, hogy két és fél cv múlva milyen pártok lesznek, ilictve melyik párt milyen erős lesz, hiszen köztudott, hogy minden párt súlyos belső konfliktusokkal küzd. A Magyar Szó-, cialista Párttal ma valamilyen szoros.ellenzéki koalíciós egységes fellépést vállalunk, akkor nagyon összemossuk magunkat annak néhány nem túl népszerű tagjával. Ugyanakkor tudható, hogy az MSZP képviselőinek cs vezetőségének egy része semmiféle jogutódságot nem vállal az MSZMP- vel. Erősítenünk kell tehát a kapcsolatainkat még a kormánypártoknak azokkal a formális vagy informális csoportosulásaival is, amelyek nyitottak a velünk való párbeszédre, hisz előbb-utóbb struktúraalakító tényezőkké válhatnak. Beszélő: Az SZDSZ számottevő személyiségei közül többen úgy nyilatkoztak, hogy nem tudnak egvütl dolgozni Tölgyessvvel. D. A.: Az a véleményem, hogy elhamarkodott minden ilyen kijelentés. Lehet, hogy Tölgyessy egyszemélyi elnöki politikára gondol, de ha van egy erős ügyvivői testület, az képes rá, hogy kontrollálja. Ezért felelőtlen dolog, ha bárki azt mondja, hogy nem hajlandó Tölgyessy Péterrel együtt dolgozni, mert ha megválasztják is, nem egyedül az ő személye fogja eldönteni, mi történik. Beszélő: Az SZDSZ jelenlegi alapszabálya szerint a küldöttgyűlés előbb az ügyvivői testületet választja meg, s utána közülük az elnököt. Néhányan most módosítani akarják az alapszabályt: előbb elnök, azután ügyvivő. Vagyis az ügyvivői testület ahhoz az elnökhöz igazodik, akit már megválasztottak. D. A.: Nem tartom szerencsésnek, hogy minden küldöttértekezlet pillanatnyi igényei szerint változtatgassa az alapszabályát. Alapszabály-módosítás csak kivételesen lehet indokolt. A magam részéről vállalom az ügyvivőséget, akkor is, ha nem engem választanak meg elnöknek. Beszélő: Az SZDSZ-en belüli közvélemény-kutatás készítői kialakítottak egy belső népszerűségi listát. Szerepeltél rajta? D. A.: Soha nem szerepeltem. _ Beszélő: Nem érzed úgy, hogy a jelenlegi vezetés jelöltje vág)’ Tölgyessyvel szemben? D. A.: Nem tudom. Kis János említette, meglepte, hány helyről kapják az én nevemet, amikor megkérdeztek a szervezetek személyi javaslatait. Többen szóltak a frakcióból is: az egriek, gyöngyöseik, miskolciak, zalaegerszegiek engem ajánlanak. Ezek a biztatások sokat számítottak De ha a \tfa£tés nem kér föl, nem jelentkeztem volna. Nem vagvok híve az ön jelöltségnek. Beszélő: Sokan azt mondják, hogy fordulatra volna szükség az SZDSZ politikájában. Tényleg szükség van-e fordulatra, és van-e rá lehetőség? D. A.: Nem fordulatról beszé’nék. Bizonyosfajta stílusváltásra van szükség, akár a parlamenti vitákban is. Nagyon nehéz megértetni néhány képviselővel, hogy szükségtelen konfrontációkba mennek bele, s ezeknek a visszhangja nagyon-nagvon rossz. Fönn ülök a kakasülón, az elnöki székben, néha olyan a frakció, mint egy izgága méhkas. Kicsit higgadtabban kellene viselkedni az MDF hisztériájával szemben. Beszélő: Milyen lehet a párt és a frakció viszonya? A frakción van-e a politika hangsúlya, vagy a szervezeten? D. A.: Bármennyire szeretném is, a jövőben is a frakción lesz a hangsúly. Jó volna, ha nem így lenne, mert a frakció nem tud annyi embert megmozgatni. A frakció döntően a tévén keresztül képes hatni. De nagy szükség lenne arra, hogy a párt, a vidéki szervezetek, a regionális szervezetek magukhoz tudják vonzani a liberálisan gondolkodó helyi embereket, hogy legyenek rendszeresen beszélgetések, viták, ahol tudatosítják a párt politikáját. Rendkívül fontos, hogy a véleményformálás, vélcményalakítás minél szélesebb körben zajló párbeszédekben történjék. Beszélő: Az SZDSZ-szervezetek egy részében igen nagy szerepe van az úgynevezett radikálisoknak, akikről azt mondtad több nyilatkozatodban, hogy nincs helyük az SZDSZ-ben. D. A.: A szélsőségeseknek nincs helyük, ezt.mondtam. Mérték kérdése ez is. Ameddig lehet, mindenkivel együttműködünk. De tudomásul kell venni, hogy bizonyos szélsőségekkel nem lehet. Szavazótáborunk egy fontos rétegét elriasztják. Beszélő: Az SZDSZ a legnagyobb sikerét annak köszönhette, hogy a leghitelesebben képviselte a radikális rendszerváltozást. Nem veszít-e a párt túl sokat, ha ezt a társadalmi feszítőerői, ami a radikalizmus mögött van, kitessékeli a szervezetből? D. A.: Szerintem legfeljebb időlegesen. Egészen más volt az 1989-cs radikalizmus, amikor az SZDSZ nem volt hajlandó paktálni a régi hatalom reformszámyával, cs más a választások után, amikor ellenzéki pozícióban más mozgásterünk van. Beszélő: Az igazságtétel sokszor fedőszónak tűnik. A társadalomban a legnagyobb ellenszenvet a régi elittel egyre inkább összefonódó új elit hatalmi gőgje váltja ki. Az SZDSZ-radikálisok ezzel fordulnak szembe. D. A.: Az új hatalmi elit összefonódik a regi elit egy rétegével, összejátszik a saját kommunistáival, és hogy elterelje erről a figyelmet, heves akciókat indít, de nyomban átláthatatlan kivételeket teremt. A kormányzat Ill/lll-asokra vonatkozó javasbta tág teret nyit az önkényeskedésnek, a hatalom manipulációinak, az összejátszásnak, a vazallusok teremtésének. Az emberek általános politikai elégedetlenségét akarják levezetni ezekkel a fogásokkal. Nekünk, ha tetszik, azért kell következetesen fellépnünk, hogy érvényesüljön a pgállamiság. A mostani bűnöket büntessék meg, ne a negyven évvel ezelőttieket! Zavartalanul tollasodnak a volt hatalmi elithez tartozók Jelentős részük azonban törvénytelen módon tollasodik: ha ez ellen nem lép fel senki, az mérhetetlenül ingerli a közvéleményt. Beszélő: Az SZDSZ szervezeteiben igen nagy az igény a határozott fellépésre a gazdasági hatalomal való visszaélés ellen. Az elmondottakból úgy tűnik, elutasítod a radikális szélsőségeket, amikor csak a múltba néző, retorikus radikalizmust utasítod el. D. A.: Az igazságosságnak érvényesülnie kell, de az igazságtétel nem válhat" a hatalom manipulativ eszközévé, nem élhet a civilizált jogállamisággal összeegyeztethetetlen eszközökkel. Ha a kormány íll/Ill-as javaslatát elfogadják, rengeteg ember fog reszketni, aztán majd rohan törleszkcdni, mert hisz kivétel bőven lesz, annyi lesz. amennyit akarnak, és annak jár, akit e hatalom ki akar emelni. A Hack-féie javaslat ezzel szemben tiszta helyzetet teremt, cs még arra is lehetőséget ad, hogy eg)' volt úgynó-