Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)

1991-11-04 / 8147. szám

Beszélő, 1991.okt.26. <3 Nem vagyok híve az önjelöltségnek Beszélő-beszélgetés Dörnbach Alajossal Beszéld: A 168 órában vitatkoztál a Be­szélőben kifejtett álláspontunkkal, mely szerint az SZDSZ legnagyobb baja, hogy nincs biztos koalíciós partnere. Ezért olyan pártkapcsolatokat' kellene kialakítanunk, amelyek lehetőséget nyújtanak egy alter­natív koalícióra. Dörnbach Alajos: A kívánatos politikai váltógazdálkodásban nem szabad koalíció­ban gondolkodni a2 MDF-fel, a szemben ál­ló vetélytárssal. A nagykoalíciók nem sok jót ígérnek. De tudnunk kell együttműköd­ni minden olyan párttal, amelyik szélsősé­gektől mentesen politizál. Bizonytalan, hogy két és fél cv múlva milyen pártok lesz­nek, ilictve melyik párt milyen erős lesz, hi­szen köztudott, hogy minden párt súlyos belső konfliktusokkal küzd. A Magyar Szó-, cialista Párttal ma valamilyen szoros.ellen­zéki koalíciós egységes fellépést vállalunk, akkor nagyon összemossuk magunkat an­nak néhány nem túl népszerű tagjával. Ugyanakkor tudható, hogy az MSZP képvi­selőinek cs vezetőségének egy része semmi­féle jogutódságot nem vállal az MSZMP- vel. Erősítenünk kell tehát a kapcsolatainkat még a kormánypártoknak azokkal a formá­lis vagy informális csoportosulásaival is, amelyek nyitottak a velünk való párbe­szédre, hisz előbb-utóbb struktúraalakító tényezőkké válhatnak. Beszélő: Az SZDSZ számottevő szemé­lyiségei közül többen úgy nyilatkoztak, hogy nem tudnak egvütl dolgozni Töl­­gyessvvel. D. A.: Az a véleményem, hogy elhamar­kodott minden ilyen kijelentés. Lehet, hogy Tölgyessy egyszemélyi elnöki politi­kára gondol, de ha van egy erős ügyvivői testület, az képes rá, hogy kontrollálja. Ezért felelőtlen dolog, ha bárki azt mond­ja, hogy nem hajlandó Tölgyessy Péterrel együtt dolgozni, mert ha megválasztják is, nem egyedül az ő személye fogja eldönte­ni, mi történik. Beszélő: Az SZDSZ jelenlegi alapszabá­lya szerint a küldöttgyűlés előbb az ügyvi­vői testületet választja meg, s utána közü­lük az elnököt. Néhányan most módosíta­ni akarják az alapszabályt: előbb elnök, azután ügyvivő. Vagyis az ügyvivői testü­let ahhoz az elnökhöz igazodik, akit már megválasztottak. D. A.: Nem tartom szerencsésnek, hogy minden küldöttértekezlet pillanatnyi igé­nyei szerint változtatgassa az alapszabályát. Alapszabály-módosítás csak kivételesen le­het indokolt. A magam részéről vállalom az ügyvivőséget, akkor is, ha nem engem vá­lasztanak meg elnöknek. Beszélő: Az SZDSZ-en belüli közvéle­mény-kutatás készítői kialakítottak egy belső népszerűségi listát. Szerepeltél rajta? D. A.: Soha nem szerepeltem. _ Beszélő: Nem érzed úgy, hogy a jelenle­gi vezetés jelöltje vág)’ Tölgyessyvel szem­ben? D. A.: Nem tudom. Kis János említette, meglepte, hány helyről kapják az én neve­met, amikor megkérdeztek a szervezetek személyi javaslatait. Többen szóltak a frak­cióból is: az egriek, gyöngyöseik, miskol­ciak, zalaegerszegiek engem ajánlanak. Ezek a biztatások sokat számítottak De ha a \tfa£tés nem kér föl, nem jelentkeztem vol­na. Nem vagvok híve az ön jelöltségnek. Beszélő: Sokan azt mondják, hogy for­dulatra volna szükség az SZDSZ politiká­jában. Tényleg szükség van-e fordulatra, és van-e rá lehetőség? D. A.: Nem fordulatról beszé’nék. Bizo­nyosfajta stílusváltásra van szükség, akár a parlamenti vitákban is. Nagyon nehéz meg­értetni néhány képviselővel, hogy szükség­telen konfrontációkba mennek bele, s ezek­nek a visszhangja nagyon-nagvon rossz. Fönn ülök a kakasülón, az elnöki székben, néha olyan a frakció, mint egy izgága méh­kas. Kicsit higgadtabban kellene viselkedni az MDF hisztériájával szemben. Beszélő: Milyen lehet a párt és a frakció viszonya? A frakción van-e a politika hangsúlya, vagy a szervezeten? D. A.: Bármennyire szeretném is, a jövő­ben is a frakción lesz a hangsúly. Jó volna, ha nem így lenne, mert a frakció nem tud annyi embert megmozgatni. A frakció dön­tően a tévén keresztül képes hatni. De nagy szükség lenne arra, hogy a párt, a vidéki szervezetek, a regionális szervezetek ma­gukhoz tudják vonzani a liberálisan gondol­kodó helyi embereket, hogy legyenek rend­szeresen beszélgetések, viták, ahol tudato­sítják a párt politikáját. Rendkívül fontos, hogy a véleményformálás, vélcményalakí­­tás minél szélesebb körben zajló párbeszé­dekben történjék. Beszélő: Az SZDSZ-szervezetek egy ré­szében igen nagy szerepe van az úgyneve­zett radikálisoknak, akikről azt mondtad több nyilatkozatodban, hogy nincs helyük az SZDSZ-ben. D. A.: A szélsőségeseknek nincs helyük, ezt.mondtam. Mérték kérdése ez is. Amed­dig lehet, mindenkivel együttműködünk. De tudomásul kell venni, hogy bizonyos szélsőségekkel nem lehet. Szavazótáborunk egy fontos rétegét elriasztják. Beszélő: Az SZDSZ a legnagyobb sike­rét annak köszönhette, hogy a leghitele­sebben képviselte a radikális rend­szerváltozást. Nem veszít-e a párt túl so­kat, ha ezt a társadalmi feszítőerői, ami a radikalizmus mögött van, kitessékeli a szervezetből? D. A.: Szerintem legfeljebb időlegesen. Egészen más volt az 1989-cs radikalizmus, amikor az SZDSZ nem volt hajlandó paktál­­ni a régi hatalom reformszámyával, cs más a választások után, amikor ellenzéki pozí­cióban más mozgásterünk van. Beszélő: Az igazságtétel sokszor fedő­szónak tűnik. A társadalomban a legna­gyobb ellenszenvet a régi elittel egyre in­kább összefonódó új elit hatalmi gőgje váltja ki. Az SZDSZ-radikálisok ezzel for­dulnak szembe. D. A.: Az új hatalmi elit összefonódik a regi elit egy rétegével, összejátszik a saját kommunistáival, és hogy elterelje erről a fi­gyelmet, heves akciókat indít, de nyomban átláthatatlan kivételeket teremt. A kor­mányzat Ill/lll-asokra vonatkozó javasbta tág teret nyit az önkényeskedésnek, a hata­lom manipulációinak, az összejátszásnak, a vazallusok teremtésének. Az emberek álta­lános politikai elégedetlenségét akarják le­vezetni ezekkel a fogásokkal. Nekünk, ha tetszik, azért kell következetesen fellép­nünk, hogy érvényesüljön a pgállamiság. A mostani bűnöket büntessék meg, ne a negy­ven évvel ezelőttieket! Zavartalanul tolla­sodnak a volt hatalmi elithez tartozók Je­lentős részük azonban törvénytelen módon tollasodik: ha ez ellen nem lép fel senki, az mérhetetlenül ingerli a közvéleményt. Beszélő: Az SZDSZ szervezeteiben igen nagy az igény a határozott fellépésre a gaz­dasági hatalomal való visszaélés ellen. Az el­mondottakból úgy tűnik, elutasítod a radi­kális szélsőségeket, amikor csak a múltba néző, retorikus radikalizmust utasítod el. D. A.: Az igazságosságnak érvényesülnie kell, de az igazságtétel nem válhat" a hata­lom manipulativ eszközévé, nem élhet a ci­vilizált jogállamisággal összeegyeztethetet­len eszközökkel. Ha a kormány íll/Ill-as ja­vaslatát elfogadják, rengeteg ember fog reszketni, aztán majd rohan törleszkcdni, mert hisz kivétel bőven lesz, annyi lesz. amennyit akarnak, és annak jár, akit e hata­lom ki akar emelni. A Hack-féie javaslat ez­zel szemben tiszta helyzetet teremt, cs még arra is lehetőséget ad, hogy eg)' volt úgynó-

Next

/
Thumbnails
Contents