Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
Népszabadság, 1991 .okt.30,. V3 Lakossági vélemény a kárpótlásról A nemrég hatályba lépett kárpótlási törvény parlamenti vitájában1 számos olyan, ma is nyitottnak számító társadalmigazdasági probléma merült fel, amelynek kifejezetten politikai hatásait nyilvánvalóan nem könnyű pontosan „bemérni”. Ám természetesen nem csupán ezek a tényezők jelentkeztek az elmúlt hetekben-hónapokban, hiszen egyre erőteljesebben „érhetők tetten” azok a hatások is, amelyek az immár hatályossá vált jogszabály „pénzügyi környezetét” meghatározzák. Nem csekély jelentősége van annak, hogy a magyar lakosság és ezen belül is a kárpótlási törvény végrehajtásában közvetlenül érintett társadalmi csoportok miként vélekednek a kárpótlás főbb intézményeiről és gyakorlati formáiról. Ezt az igényt felismerve a Modus Gazdasági és Társadalmi Marketing Tanácsadó Kft. szeptember 13. és 23. között 1000 fős reprezentatív lakossági közvélemény-kutatást végzett. Miként a két kutató — Lengyel Emőke és Tóth Antal — tanulmányában leírta, a megkérdezettek majdnem mindegyike (95°0-a) nyilatkozott úgy, hogy hallott a kárpótlási törvényről. Ennél izgalmasabb volt az a kérdés, amely a „személyes érintettség” megítélésére, azaz arra irányult, hogy a megkérdezett saját megítélése szerint jogosultnak tartja-e magát a kárpótlásra. A lakosság pontosan háromnegyede úgy ítélte meg helyzetét, hogy személy szerint nem jogosult a kárpótlásra, míg hozzávetőleg egynegyede pozitív választ adott erre a kérdésre. Jogosult-« kárpótlási jegyre* Vélemények a kárpótlási törvényről Amint az várható volt, a jogosultak majdnem háromnegyede a középkorú, illetőleg az idősebb korosztályhoz tartozik. A magát jogosultnak tekintő 30 év alattiak aránya még a 10°/o-ot sem érte el. Ugyancsak a „papírforma” szerint alakult az is, hogy a falusiak nagyobb arányban tekintik magukat kárpótlásra jogosultaknak, mint a városiak és a fővárosiak. A megkérdezettek pártszimpátiája alapján a „jogosultsági sorrend” a következő volt: kisgazdák, kereszténydemokraták, MDF-esek, szocialisták, szabaddemokraták, végül fiatal demokraták. Arra a kérdésre, amely szerint ismeri-e a törvény főbb szabályait, a magyar lakosság jól informáltsága már nem volt ennyire egyértelmű. Igazságot szolgáltat Erkölcsi kártl.elég Semmit nem old meg Más véleménye van 40 60 80 100 % 100 = összes megkérdezett Jogosult Nem jogosult