Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)

1991-11-05 / 8148. szám

Népszabadság, 1991 .okt.30,. V3 Lakossági vélemény a kárpótlásról A nemrég hatályba lépett kárpótlási törvény parlamenti vitájában1 számos olyan, ma is nyitottnak számító társadalmi­gazdasági probléma merült fel, amelynek kifejezetten politikai hatásait nyilvánvalóan nem könnyű pontosan „bemérni”. Ám természetesen nem csu­pán ezek a tényezők jelentkez­tek az elmúlt hetekben-hóna­­pokban, hiszen egyre erőtelje­sebben „érhetők tetten” azok a hatások is, amelyek az im­már hatályossá vált jogszabály „pénzügyi környezetét” meg­határozzák. Nem csekély jelentősége van annak, hogy a magyar lakos­ság és ezen belül is a kárpót­lási törvény végrehajtásában közvetlenül érintett társadalmi csoportok miként vélekednek a kárpótlás főbb intézményei­ről és gyakorlati formáiról. Ezt az igényt felismerve a Modus Gazdasági és Társadal­mi Marketing Tanácsadó Kft. szeptember 13. és 23. között 1000 fős reprezentatív lakossá­gi közvélemény-kutatást vég­zett. Miként a két kutató — Len­gyel Emőke és Tóth Antal — tanulmányában leírta, a meg­kérdezettek majdnem mind­egyike (95°0-a) nyilatkozott úgy, hogy hallott a kárpótlási törvényről. Ennél izgalmasabb volt az a kérdés, amely a „sze­mélyes érintettség” megítélé­sére, azaz arra irányult, hogy a megkérdezett saját megíté­lése szerint jogosultnak tart­ja-e magát a kárpótlásra. A lakosság pontosan három­negyede úgy ítélte meg helyze­tét, hogy személy szerint nem jogosult a kárpótlásra, míg hozzávetőleg egynegyede pozi­tív választ adott erre a kér­désre. Jogosult-« kárpótlási jegyre* Vélemények a kárpótlási törvényről Amint az várható volt, a jo­gosultak majdnem háromne­gyede a középkorú, illetőleg az idősebb korosztályhoz tartozik. A magát jogosultnak tekintő 30 év alattiak aránya még a 10°/o-ot sem érte el. Ugyancsak a „papírforma” szerint alakult az is, hogy a falusiak nagyobb arányban tekintik magukat kárpótlásra jogosultaknak, mint a városiak és a főváro­siak. A megkérdezettek párt­szimpátiája alapján a „jogo­sultsági sorrend” a következő volt: kisgazdák, keresztényde­mokraták, MDF-esek, szocia­listák, szabaddemokraták, vé­gül fiatal demokraták. Arra a kérdésre, amely sze­rint ismeri-e a törvény főbb szabályait, a magyar lakosság jól informáltsága már nem volt ennyire egyértelmű. Igazságot szolgáltat Erkölcsi kártl.elég Semmit nem old meg Más véleménye van 40 60 80 100 % 100 = összes megkérdezett Jogosult Nem jogosult

Next

/
Thumbnails
Contents