Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)

1991-11-04 / 8147. szám

Zalai Hírlap, 1991.okt.28 $ Az SZDSZ nem leplezi nehézségeit Kanizsai beszélgetés Dörnbach Alajossal Dr. Dörnbach Alajos nevét ' aránylag rövid idő alatt megismer­te az ország, hiszen felelősségtel­jes funkciói tölt be a parlament alelnökekénl. Az elmúlt hetekben felröppent a hir. hogy Kis János távozása után a Szabad Demok­raták Szövetségének egyik elnök­jelöltje lett. Az 1956-os emlékün­­nepség szónokaként járt Kani­zsán. s ebből az alkalomból kér­deztük közéleti aktualitásokról. — Milyennek ítéli a parla­mentben az ellenzék szerepét? — Ez mindig is meghatározó volt. Bár sokan — maga az ellen­zék is — elégedetlenek a teljesít­ményével. Az SZDSZ és a Fidesz is 1989-ben látványos sikerek ré­szese volt. Utána nehezen emész­tették meg a képviselők — magam is —. hogy most más a szerepük, mint amikor a pártállam lebontá­sa voll a feladat. Bizonyos fajta csüggedés is erőt vett az ellenzé­ki politikusok egy részén, mert úgy érzik, kevésbé tudják érvényesí­teni törekvéseiket a törvényhozás­ban. Ezt én szereptévesztésnek tartom. Mindent elkövetek azért, hogy képviselőtársaimban tuda­tosodjon: történelmi a felelőssé­günk. Az ellenzék szerepe akkor is nagyon fontos, ha az nem látvá­nyos. Nem az lényeges, hogy hang­zatos cáfolatokat vágjon a kor­mánypártiak fejéhez! A jövő de­mokráciájának mikéntjét megha­tározó törvények megalkotásában kell érvényesítenie az ellenzéknek azt. amit a liberális értékekre is fogékony demokrácia jelent A két - harmados törvények vonatkozá­sában már jelentősek az eredmé­nyeink. Nagy a felelősségünk. . meri a kormánykoalíció régifajla nosztalgiák felélesztésével, a fél­feudális függési rendszerek más köntösben történő újraélesztésé­vel építi a maga társadalom-struk­túráját. Ennek pedig a törvényho­zásban gátat kell szabnunk! — Az SZDSZ, mint a legna­gyobb ellenzéki párt. nem szol­gáltatta ki magát a nyilvános­ságra hozott, számára nem túl hízelgő' közvélemény-kutatási eredménnyel? — Biztos, hogy kiszolgáltatta magát, de tudatosan telte, s ezt erejének tekintem. Sokkal kisebb bajnak tartom, mintha lepleznénk nehézségeinket. Hiszek abban, hogy a nyilvánosság vállalása fon­tos éltető erő. — Mint az SZDSZ elnökjelölt­je. milyen programmal áll a tag­ság elé? — Nincs és nem lehet az SZDSZ programjától lényegesen eltérő programom. A másik két elnökje­lölt — Tölgvessy Péter és Mécs Im­re — sem vallott mást az SZDSZ politikai céljait illetően. Módszer­tani. szervezeti kérdésekben van­nak. s kell is legyenek eltérések. — Beszélne ezekről? — Elég nehéz, mert november 2-ig kell az ügyvivő testületnek be­nyújtani a szervezeti program­­koncepciókat. Szilárd meggyőző­désem azonban, hogy változatla­nul a csapatmunkára kell helyez­nünk a hangsúlyt. Az más kérdés, hogy ennek voltak komoly hiá­nyosságai. A vezetésben is szük­séges megtalálni a módját az egészséges mobilitásnak. A múlt évi küldöttértekezleten kezdemé­nyeztem. hogy sokkal több ember kerüljön fel az ügyvivői jelölőlis­tára. mint ahányat jelöltek. Ennek ellenére mégis úgy alakult, hogy a 11 ügyvivőből tiz parlamenti kép­viselő. Az is elmondom, hogy már 1990-ben javasoltam: az ügyvi­vőknek csak egy része kerülhes­sen ki a parlamenti képviselők kö­zül. E tekintetben átfedésre és el­térésre is feltétlenül szükség van. — Elképzelhető, hogy új ar­cok jelennek meg az SZDSZ ve­zetésében? — A küldöttértekezlet ma már sokkal több ismerettel fog rendel­kezni. mint egy évvel ezelőtt. Több ember jutott szóhoz, mint az első hónapokban. Azt tartom nagyon lényegesnek, hogy olyan emberek kerüljenek be a vezető testületek­be. akik maximálisan készek az együttműködésre. Szilárd vélemé­nyem: mindenkinek tudnia keli együttműködni a többiekkel. Sze­mélyes érzékenységnek, sértő­döttségnek nincs helye! Mindnyá­junkban szükséges meglennie an­nak a minimális alázatnak, mellyel aláveti magát a csapat­munka követelményeinek. — Mekkora esélyt lát arra, hogy Ön legyen az SZDSZ elnö­ke? — Ezt nem nagyon mérlegelem! Előzetesen felmérni nem is lehet. Vállalni azért vállaltam, mert elég sok helyről megkerestek, attól tartva, hogy bizonyos személyes és áramlatok közötti feszültségek veszélyeztetik az SZDSZ egységét. Ők azzal érvellek: úgy gondolják. , én képes vagyok összefogni eze­ket a megosztó véleményeket. Ezért lettem az Országgyűlés alel­­nöke is. A kormánypárti képvise­lők többségének bizalmát élvezem vagy élveztem — bár azt nem tu­dom. hogy e pillanatban mi a hely­zet. Emberi kapcsolataim a Tisz­telt Házon belül mindenesetre ki­fogástalanok. Azt azonban ponto­san tudják, hogy bizonyos kérdé­sekben nem vagyok hajlandó sem­miféleképpen az együttműködés­re. — Nevezetesen? — Ilyen a nagykoalíció kérdé­­, se. Az véleményem, hogy rugal­­í masnak. kompromisszumkész­nek kell lenni sok kérdésben, de elvi fontosságú politikai kérdések­ben nincs helye paktumnak, en­gedménynek. Érre egyszer volt tör­ténelmi ok és helyzet. — Lehetne esetleg most vál­toztatni a paktumon? — Hiú ábránd azt hinni, hogy értelme lenne újra elkezdeni a tár­gyalásokat legnagyobb politikai el­lenfelünkkel. Nekünk a további­akban nem az ellenfeleinkkel, ha­nem a szövetségeseinkkel kell tár­gyalnunk. Ez pedig a Fidesz. — Az MSZP-t nem tekintik tárgyalópartnernak? — Az MSZP-vel szükségszerű­en sok kérdésben együtt szava­zunk a parlamentben, hiszen al­kalmanként érdekazonosság áll fenn közöltünk, de többnyire el­térő a véleményünk. Azt is el kell mondanom, hogy az MSZP- tagság azért még sok esetben a múlt bal­­lasztját hordja, amitől nem könnyű megszabadulni. Nem tu­dok elképzelni velük szoros koalí­ciót . A józan. pragmatikus egy ü tt­­müködés bizonyos kérdésekben j azonban politikai parancs — han­­j goztatta nyilatkozata végén Dörn­bach Alajos — marton —

Next

/
Thumbnails
Contents