Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
Magyar Hírlap, 1991.okt.30. TZ Tardos Márton Amerikában a magyar tapasztalatról A stagnálás még 5-7 évig tarthat Washingtoni tudósitónktól Az indianapolisi Hudson Institute, tekintélyes magánkutató intézet rendezésében ülésezik a Nemzetközi Balti Gazdasági Bizottság, amely 1990 telén alakult a lett, a litván és az észt miniszterelnök kérésére. Az indianapolisi konferenciát Dán Quayle alelnök nyitotta meg. Előadást tartott a három balti kormányfőn, az amerikai kereskedelmi miniszteren, a Világbank volt és jelenlegi vezető közgazdászain, a volt svéd pénzügyminiszteren, valamint az amerikai szakértőkön kívül a Magyarországról meghívott Tardos Márton is, a budapesti parlament gazdasági bizottságának alelnöke. Dán Quayle alelnök megállapodást írt alá a három balti állammal, amelynek révén anyagi támogatást kapnak a Baltikumban befektető amerikai üzletemberek. Tardos Márton, aki tegnap „A szocialista gazdaságok átalakítása: a magyarországi tanulságok” címmel számolt be a poszt-kommunista Magyarország tapasztalatairól, tudósítónknak elmondta: reméli, hogy a Baltikumnak sikerül felzárkóznia Magyarország mögé — de mint közgazdasági szakember és parlamenti kélpviselő, aki nemcsak távlatokban, de a mindennapjaiban is nézi Magyarországot —, kissé kevesebb optimizmussal és talán sokkal reálisabban látja a magyar gazdasági életet, mint Richard W Judy. Tardos Márton hasonlatával élve, Magyarország a legvidámabb kommunista barakkból a legvidámabb átalakuló lett — innen a kitűnő nyugati reputáció. Más államokkal összehasonlítva ugyanis Magyarország vitathatatlanul az élre kerül, de ha ezt a relativitást félretesszük, akkor — a magyar közgazdász szerint — három út áll az ország előtt.,»Amennyiben a kormány továbbra is úgy kezeli a gazdaságot, ahogy eddig, az bajokhoz vezethet. Elképzelhető viszont, hogy éppen emiatt lesz egy olyan megrázkódtatás, amely jó útra fog terelni bennünket. A harmadik lehetőség az akutabb válsághelyzet.” Tardos Márton tíz-húsz százalékos esélyt adott annak, hogy minden jóra fordul, 25-30 százalékos esélyt annak, hogy rosszra — és a többit a stagnálásnak tartotta fenn. Tardos szerint, ha a kormány képes lenne a nemzeti konszenzus kialakítására, akkor tudna olyan helyzetet teremteni, amelyben elfogadhatóvá válna a deficit, amelyben működni tudnának a költségvetési szervek és amelyben világosan megérthetné mindenki, „mennyi szolgáltatást bírunk el és mennyit nem bírunk el". A mostani tempóban és körülmények között azonban még öt-hét évig is húzódhat a stagnálás. Az Egyesült Államokban a Times Mirror gondozásában nemrég megjelent egy európai felmérés, amely megállapítja: a magyarok nemcsak a kormányban, a parlamentben sem bíznak. A parlamentnek, mondta Tardos Márton, „két feladata van. Meg kell alkotnia az alaptörvényeket az átálláshoz és ez lassan halad. Például a privatizálásnak sincs törvénye. A parlament másik feladata a kormány ellenőrzése. A kormány azonban olyan mértékben halmozza el munkával a parlamentet, hogy talán akarva, talán akaratlanul, erre az ellenőrzésre nem marad módja”. Tardos Márton végezetül még elmondta, hogy a magyar Kék Szalag Bizottság november 23-án és 24-én a forint konvertibilitásáról fog tárgyalni Budapesten. • Molnár Éva
