Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
Világgazdasági Fórum-konferencia Budapesten Érzékelhetően jó a magyar gazdaság megítélése A Világgazdasági Fórum nevű rangos svájci alapítvány budapesti konferenciáján a zárt ajtók mögötti tanácskozáson tegnap délelőtt előadást tartott Kádár Béla külgazdasági miniszter, este pedig a kormány más tagjai is, és a záró ülésen Antall József is beszédet mond. A több témában párhuzamosan folyó rendezvény néhány résztvevőjét megkérdeztük benyomásairól. A menedzserképzésről folytatott vitában résztvett Tóth Tamás, a Neumann International tanácsadó cég budapesti igazgatója, aki benyomásait úgy foglalta össze, hogy nem osztja azt a véleményt, hogy a magyaroknak pesszimistáknak kell lenniük, csak a külföldi beruházók lehetnek derűlátók. Ó maga is optimista. Szerinte szubjektív besorolás szerint négy csoportba osztható a hazai menedzsment, egy igen szűk réteg egy az egyben megfelel a legkényeseb igényeknek is, de napi operatív szinten még nem volt lehetőségük megtanulni mindazt, amit a nyugatiak elvárnak. Körülbelül 40-50 százalék azoknak az aránya, akiknek néhány év kell az átállásra, felkészültségben nem kerüllek közel a piacgazdasági követelményekhez, de előbb-ulóbb felzárkózhatnak az élbolyhoz, és van egy olyan csoport, amelyikkel nagyon nehéz dolguk van az alkalmazóknak, hosszú idő múlva lesznek jók. Felmérések szerint egy hatpontos követelményrendszerben, amiben szerepel a sikerorientáltság, az ügyfélorientáltság, az intelligencia, a földrajzi értelemben is vett mobilitás, a nyilvánosság előtti pozitív fellépés, valamint az etika, a közepesnél messze jobb osztályzatokat kaphatnak a magyar menedzserek. Botos Katalin tárcanélküli miniszter rendkívül fontosnak minősítette a hallgatóság össztétele szempontjából a konferenciát. Főleg a privatizációban érdekelt külföldi cégek képviselői voltak jelen, azok, akik Magyarországon tartós üzleti kapcsolat kiépítésére készülnek illetve már meg is tették. Gyakori a kérés, hogy a nehéz pénzügyi helyzetben lévő cégeket a kormány ne hagyja tönkremenni, inkább várja meg amíg megszületik a külföldi döntés arról, hogy beszálljanak a privatizációba. Botos Katalin úgy érzi, hogy a két nap alatt precíz kép alakulhatott ki a külföldiekben a magyar állapotokról és reálisan tudják felmérni a résztvevők az itteni befektetések előnyeit illetve hátrányait. Szapáry György, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) állandó magyarországi képviselője örvendetesnek nevezte a működő tőkének más országokhoz képest megfigyelhető beáramlását, az infláció láthatóan megkezdődött lassulását és a fizetésképes mérleghclyzet javulását. Felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét, hogy mindez nem véletlenül történik, hanem ez a következetes gazdaságpolitikának köszönhető. Az infláció csökkenésében a főszerepet a szigorú, következetes monetáris poliktika, az import és az árak liberalizációja, a szinte élőiről kezdett gazdasági törvényalkotás játszotta. Az IMF képviselője felhívta a jelenlévő üzletemberek és politikusok figyelmét az utóbbi tényre, tehát arra, hogy elavultak voltak a korábbi gazdasági jogszabályok. A korábban kezdődött reformok Magyarországot még mindig előnyös helyzetben tartják a környező államokhoz képest. És e téren Szapáry György, a bankrendszer és az adóreform ügyét is említette. Tény a GDP csökkenése és a munkanélküliség növekedése, de ez elsősorban a keleti piacok összeomlásának tudható be. Számokkal érzékeltette, hogy a hasonló gondokkal küszködő más kelet-európai országokban a GDP csökkenése gyorsabb volt, mint Magyarországon. A magyar export Nyugatra viszont jóval dinamikusabban nőtt. Szapáry György még hozzáfűzte, hogy a privatizáció még mindig — a volt NDK-t leszámítva — nálunk a leggyorsabb. Ezzel nem szabad megelégedni, mert vannak a privatizációi potenciálisan gátolható jelenségek is. Az egyes privatizációs ügyletek vizsgálata illetve nyilvánosságra hozatala, esetleg a bürokratákat, akik a privatizációval foglakoznak, ijesztheti meg. Arra egyébként minden remény megvan, hogy Magyarország nem veszíti el piacait és a mostani export dinamika tartható marad. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke most Budapesten találkozhatott több olyan nemzetközi szakértővel, akikkel az év más szakában operatív üzleti kapcsolatban is áll. Megismételte: az elmúlt két esztendőben a magyar gazdaság teljesítménye érzékelhetően javult és hangsúlyozta, hogy a pénzügyi illetve a reálgazdasági folyamatok nem szakíthatok el egymástól. Fontosnak tartja a gazdaság liberalizálását, nem kis üteműnek minősítette a privatizációt, miközben talán a régió egyedüli országaként sikerült elkerülni az infláció elszabadulását. Kérdésünkre, vajon a megtakarítások ütemének növekedését a jövő évben is tarthatónak érzi-e, azt válaszolta Surányi György, hogy ez valószínűleg nem így lesz, de az 1990-es adatnál sokkal jobbat vár. Éppen a lakossági megtakarítási ráta sugallja azt, hogy a statisztika által kimutatott GDP lényegesen elmarad a ténylegestől. Jövőre jó esélye van az országnak arra, hogy az infláció 20-25 százalék közötti ütemet érjen csak el, de ezt a folyamatot megnehezítheti, ha a költségvetésnek bizonyos szintet meghaladó hiánya van. Jó lenne, ha a deficit nem lépné túl a GDP 2 százalékát. Nem elsősorban azért, mintha nem tudnánk belföldi forrásokból finanszírozni a hiányt, hanem mert a nagy deficit nehezebbé tenné a kamatok viszonylag jelentékeny csökkentését. Úgy érzi, kialakult Magyarországon az a gazdasági környezet, ami végleges szakítást jelent a tervgazdasággal, illetve még a módosított tervgazdasági modellel is. Egyre inkább nem mondható, hogy hiánygazdaság lenne a magyar gazdaság, bár ennek hátrányai között nem lényegtelen a munkanélküliség növekedése. • Muzslai Zoltán
