Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
Magyar tar33p, lyyi .oKt. JU. ax Beszélgetés Bíró Zoltánnal — Kongresszusra készülnek Munkástagozatot alakított az NDSZ Hosszas készülődés után ez év tavaszán alakult meg a Bíró Zoltán, Pozsgay Imre nevével fémjelzett Nemzeti Demokrata Szövetség. Nagy várakozás előzte meg a mozgalom színrelépését. Sokan azt várták, a két neves, nagy befolyással bíró politikus vezette mozgalom jelentős alakítója lesz a közéletnek. Az alakulógyűlés óta azonban keveset lehetett hallani az NDSZ-ről. A napokban azonban a csendet váratlan hír törte meg, a szervezet megalakította munkástagozatát. Bíró Zoltánnal beszélgettünk az NDSZ helyzetéről, terveikről, céljaikról. — Hogyan határozná meg az NDSZ-t: párt, mozgalom, érdekvédelmi szerezet? — Fél évvel ezelőtt, hivatalos kifejezéssel élve. egy társadalmi szervezetet indítottunk el. Olyan szervezeti formát szeretnénk azonban meghonosítani, amelyben a pártszerűség csak a választásokra volna érvényes, a választások között egy kevésbé militánsan irányított, többféle értéket integráló mozgalomként működnénk. Elkerülhetetlen lesz, hogy pártként bejegyeztessük magunkat, hogy tényleges politikai szerepet tölthessünk be, és indulni tudjunk a választásokon. — Miért vonultak ennyire háttérbe az elmúlt hónapokban? — Olyan nagyra nőtt egy nehezen élő országban a politikai ricsaj, hogy úgy gondoltuk Pozsgayval, ebbe a hangoskodásba egy induló szervezetnek nem szükséges magát belevetnie. Úgy gondolom, szervezetileg sem vagyunk felkészülve, hogy nagy kérdésekről erőteljesebben megszólaljunk. Ezért nem foglaltunk állást sem a privatizáció kérdésében, sem a Kónya-dolgozattal kapcsolatban. — Hogyan értékeli utólag a Kónya-ügyet? — Nem szívesen minősítem ezt a „dolgozatot”, de éppen Kónya gondolatainak alacsony színvonala miatt érzem túlméretezettnek a reagálást. Olyan arányú ügy lett belőle, amelyet nem érzek indokoltnak akkor, amikor az országban valóban vannak nagy gondok s és nagy kérdések. Az ezekbe való ' beleszólást továbbra sem tartom a magunk számára célszerűnek. Inkább a mozgalom csendes továbbépítését tartjuk fontosnak. — Mekkora jelen pillanatban az NDSZ támogatottsága? — A tagság meghaladta már az ezer főt, az ország legkülönfélébb részein alakultak helyi szervezeteink. Szándékosan nem siettetjük a szervezet létszámának növelését, j Inkább nagyobb minőségi igénnyel, semmint látványos tagtoborzással kívánjuk építeni mozgalmunkat. — Sokak számára meglepetést jelentett a munkástagozat megalakítása. Pozsgay Imre például a mozgalom indításakor elmondott programbeszédében hangsúlyozta a nemzeti centrum megteremtésének szükségességét. Felmerülhet a gyanú, az NDSZ hatalmi űrt próbál betölteni azzal, hogy az elégedetlen munkavállalók élére kíván állni.____________________ — Már az alapítónyilatkozatban megfogalmaztuk a munkavállalók és a vállalkozók képviseletének szükségességéi. Negyven év reflexei működnek, mikor sokan úgy vélekednek, ha a munkások érdekében lép fel valaki, akkor az már nem egészen a centrum, az' már eltolódás balra. Azt hiszem, téveszme, hogy ha valaki centrumjelleget akar, abból ki kell zárni a munkásokat és a parasztokat. Vannak hátrányosabb helyzetű, elesettebb rétegek, és ha valaki azoknak a nevében szól, az még nem jelenti feltétlenül valamelyik szélsőség felé való eltolódást. Nincs szándékunkban centrumtörekvéseinktől eltérni, csupán szeretnénk beemelni a politikai gondolkodásba azokat a nagy társadalmi rétegeket, amelyek kiszorultak onnan. Úgy érzem, azzal szolgálhatunk legtöbbet a nemzet érdekeinek és a demokrácia elvének, ha ezeknek a rossz helyzetű rétegeknek a gondjait, problémáit is megjelenítjük, részben pedig hatni próbálunk rájuk, hogy valóban egy centrumpolitika felé menjenek a dolgok, és ne térhessenek el olyan szélsőségek irányába, amelyek mindig kihasználták a valóban kedvezőtlen helyzetű emberek indulatait. — Az alapítónyilatkozatban is szerepelt, és ön is említette, nemcsak a munkavállalók, hanem a ! vállalkozók, vagyis a munkáltatók ( képviseletét is fel kívánják vállalni. Hogyan lehet párhuzamosan e két ellentétes réteg nevében megszólalni? — A következő átmeneti évek kulcskérdése lesz, milyen feltételek között működhetnek a vállalkozások. A munkavállalók és a vállalkozók érdekei több ponton a legszorosabban össszekapcsolódnak. A vállalkozók munkaalkalmat teremtenek, a korábbinál magasabb színvonalú ellátást biztosítanak, viszont megfelelő belső piac, tehát fizetőképes alkalmazotti tömegek nélkül nem élhetnek meg. Léteznek köztük érdekellentétek is, melyek áthidalására megfelelő érdekegyeztetés szükséges. Az biztos, vállalkozásbarát politika nélkül nem lehet a gazdasági bajokból kilábalni. — Hová helyezi az NDSZ-t a mai magyar politikai palettán? — Minden parlamenti pártban van egy rész, egy réteg, melyet közelebb érzünk magunkhoz,' és van olyan, amelyet nem. Csak úgy tudnám jelenleg a helyzetünket meghatározni, ha egyes pártokon belül kezdenék el differenciálni. Az természetes, hogyha az elveket nézem és nem a politikai gyakorlatot, akkor az MDF alapelvei közelebb állnak hozzánk, mint az SZDSZ-é. Felfedezhető mostanában — elsősorban a két legnagyobb parlamenti pártban — egy önmeghatározási válság. Ma mindenki liberális, kereszténydemokrata, ^szociáldemokrata akar egyszerre lenni. Nekem teljesen mindegy, hogy valaki minek mondja magát, az emberi és a politikusi minősége döntheti el, szövetségre léphetek-e vele, vagy nem. — A munkástagozat megalakítása után milyen további terveik vannak? — Nemsokára kongresszust fogunk tartani, ennek a pontos időpontját még nem tűztük ki. Itt akarjuk elérni, hogy a mozgalomnak legyen a jelenleginél részletesebb feladatterve, működési szabályzata, és legyenek választott testületéi. Addig változatlanul Pozsgay Imrével ketten ügyvivőként irányítjuk a Nemzeti D>emokrata Szövetség munkáját. • Szilágyi A. János