Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
Magyar Hírlap, 1991.okt.30. Oláh Sándor: Torgyán kockáztatja a koalíciós tárgyalásokat Torgyán József kilátásba helyezte többek között Oláh Sándor, a frakció helyettes vezetőjének, a párt volt főtitkárának kizáratását a pártból. A képviselő ez alatt külföldön tartózkodott, s vasárnap érkezett haza. — Hogyan fogadta az elmúlt hét kisgazdapárti eseményeinek hírét? — Ez alatt a tíz nap alatt a párt vezetői teljesen logikátlan lépéseket tettek. Túllépték a politikai lehetőségeik határát, így személyük és politikájuk légüres térbe került. A pártelnök szűk köre olyan akciókba kezdett, amelyek által egyrészt elszakadt a felelősségteljes politizálást váró tömeg bázisától, a retorziók miatt elhatárolódott a kéviselő csoporttól, ugyanakkor a koalíciós partnerektől is eltávolodott. Egy sikeresnek ígérkező tárgyalássorozat elején Torgyán bepereli a miniszterelnököt és három miniszterét. Ez egészen biztos, hogy nem szolgáltat igazságot Torgyánnak, viszont ellene hangolja az érintett embereket, és kockáztatja a koalíciós tárgyalások sikerét. — Az ön véleménye szerint ezek a vakmerő lépések befolyásolják-e a koalíció stabilitását? — Hát éppen ez a lényeg, hiszen itt most egy személy ügyéről van szó. S ha ez az egy személy kellő politikai érzékkel rendelkezne, felmérné, hogy a saját érdekeinek előtérbe helyezése milyen súlyos következményekkel járhat. Arról nem beszélve, hogy ha ez a koalíció fennmarad, s így viszonyulnak egymáshoz a pártok, akkor ez az ország lakossága, de a külföldi partnereink számára is a bizonytalanság látszatát keltheti. — Növeli a bizonytalanságot a pártelnök feddhetetlensége körül keltett vihar is, s érthetetlen, hogy ennek az ügynek miért nem került még pont a végére. Már csak azért is különös, mivel 13 kisgazda vezető maga kérte átvilágítását, s annak ellenére, hogy a IlIIIlI-as ügynöklista jelenleg államtitok, ettől még Torgyán tisztázhatná magát. — Ez az ügy a 22-es csapdájához hasonló. Jogszabályi rendezés nélkül lemondott szeméyiségi jogairól és írásban kérte átvilágítását 13 kisgazda vezető. Senki sem alkalmazott kényszert, tizenketten — Mind a tizenhármán fogadalmat tettünk az akkori pártelnöknek, hogy megmutatjuk. Ezt csak Torgyán doktor nem tette meg, mivel a válasszal nem volt megelégedve. Viszont, ha a lelkiismerete nyugodt és nem volt III/III-as ügynök, és ilyenfajta szolgálatokat sem tett, s a frakcióval együtt kíván működni, akkor kérje fel a testület három tagú etikai bizottságát, hogy teljes titoktartás mellett vizsgálja felül az anyagát, és tegyen jelentést: ártatlan vagy bűnös. Ezzel rendezhetné a pártelnökség és a képviselő csoport közti bizonytalan kapcsolatot. — Nyilvánosságra került azonban, hogy a Torgyán által májusban kért „bővebb magyarázat” nyolc oldalt tesz ki. Mi történne tehát, ha kiderülne, hogy a pártelnök bűnös? — Akkor határozottan azt kell hogy mondjam — s nem csak Torgyán, hanem bármilyen közjogi méltóságot betöltő személy esetében —, hogy vegye a kalapját és békességgel távozzon a közéletből. Egyszer már tudomásul kell venni, hogy az emberek nem lihegnek bosszúért, de az igazságtalanság mindenkit fellázít. Az, hogy köztünk talán olyanok tevékenykednek, akik valamikor meghurcoltak másokat. Természetesen nem csak Torgyán Józsefről van szó. Bűnhődniük kell a Ill/m-as ügyosztály nagyhatalmú vezetőinek, de a szegény, felső utasításra cselekvő kis besúgót sokan megsajnálják. Könnyen megfeledkezünk áldozataikról, hogy a spiclik emberek sokaságát fosztották meg szabadságától, tették tönkre egzisztenciáját, üldözték el az országból, vagy kergették öngyilkosságba. Persze az önmagában még nem bizonyítja senkinek a bűnösségét, hogy bizonyos kartonon szerepelt a neve, vagy nyilvántartásba vették, de az ügynöklistán felvettek ellen szólhatnak a tárgyi bizonyítékok, például fizetési jegyzék, feljelentések. mégw kitettük4*>ntékunkau*Z'*Mr ■ Mretezeuségvállalások^~ . * _ «*-***■ í-'fía jól értem az ön s'íavaiftt . ”»■» Tárgyin tehát nyilvánossági; hderülne, hogy Torgyán ügynök " ra hozhatná e boríték tartalmát? volt ugyan, de azok közé tartozott, akik csupán csak szerepeltek a listán, akkor felmentené? — Ha őt beszervezték, de szolgálatot nem tett az ügyosztálynak, és senkinek sem ártott és ez bizonyítható, akkor hagyni kell a közéletben érvényesülni. — Május óta ez az ügy már botránnyá dagadt, s érthetetlen, hogy a miniszterelnök miért nem vet véget a Torgyán által, személyét érő provokációknak? — Én azt hiszem, hogy Antall József érthető módon méltóságán alulinak tartja, hogy felvegye a kesztyűt. Mindez valamiféle felgőzölgés a politikai alvilágból, aminek nem volna szabad a közéletben megjelennie. — Mit tehetnek ez ellen a kisgazdapárt felelősen gondolkodó tagjai? — Én magam már sokszor kértem Torgyán doktort, hogy egy időre vonuljon vissza a közszerepléstől, s elégedjen meg képviselői tevékenységével. Tudom persze, hogy naivitás amit én mondok. — Annál is inkább annak tűnik, mivel a mai országos vezetőségi ülésen öt párttag, köztük az ön kizárása a pártból is szóba kerül. Mindezt az elnökség éppen az október 23.-át megelőző este hozta nyilvánosságra. Hogyan fogadta a hírt? — Felháborítónak tartom, hogy éppen azon a napon, amikor mindnyájunknak a megrázó emlékek jutnak eszünkbe — már akinek október 23.-a megrázó volt —, akkor ez a pártelnök olyan embert vesz a szájára és fenyeget kizárással, mint Mizsei Béla, aki halálra ítéltként siralomházba került, majd éveket töltött börtönben. Ez nagyon szomorú, s nem csak a kisgazdapártra nézve, hiszen ez már a magyar politikai közélet ügye is. S én épp azért vagyok optimista, mert hiszem, hogy amit a kisgazdapárt saját erejéből nem tud megoldani, talán segítenek elsimítani azok, akiknek ez a demokrácia sokat jelent. — Hogyan vélekedik ön arról, hogy Torgyán vissza akarja hívni kisgazda minisztereit és államtitkárait, pusztán azért, mert nem tartja őket elkötelezett híveinek? — Ilyen szokás nem létezik az európai demokráciákban. Csodál, kozom «zen ai»akción, különösen""egy olyan pártelnök esetében, akf ' büszke alkotmányjogászi mákjára, - A jog szerint a párt csak javaslatot