Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)

1991-11-05 / 8148. szám

(Diplomáciai tudósítónktól.) Az Országgyűlés külügyi bi­zottsága szerdán találkozott a román parlament román— magyar baráti tagozatának küldöttségével, amely három napon át folytatott megbeszé­léseket Budapesten. Az utób­bi hetekben kiéleződött kétol­dalú viszony miatt különösen fontosnak tartott párbeszéden jelen volt Jeszenszky Géza és Katona Tamás Is. a külügyi tárca két vezetője. A találkozó egyik eredmé­nye, hogy a Bukarestből ka-, pott meghívást elfogadva megállapodtak: december első napjaiban a külügyi bizott­ság hatpárti delegációja a ro­mán fővárosba látogat, előse­gítendő a vitás kérdések tisz­tázását. Horn Gyula bizottsági el­­nök-i(MSZP) bevezetőjében ki­jelentette, önmagában is ked­vező, hogy a romániai tör­vényhozásban él, tevékenyke­dik a román—magyar baráti tagozat; parlamentjeink kép­viselőinek mindent meg kell tenniük, hogy elhárítsák a kétoldalú kapcsolatokban Je­lentkező zavarokat. Dumitru Caleanu szenátor, a küldött­ség vezetője azt hangoztatta, a dialógus szándékával jöttek, folytatva a román külügyi bi­zottság Corneliu Manescu ve­zette delegáció hasznos ápri­lisi budapesti útjának hagyo­mányát. Válaszlátogatást is várnak a magyaroktól: ennek egyeztetett időpontja decem­ber 2—5. Fontosnak tartják a jószomszédi viszony fenntar­tását Magyarországgal, de nem titkolják, számos kérdés is felvetődik e kapcsán. A to­talitárius rendszerből az eu­rópai, demokratikus beren­dezkedésre való átállás nehéz­ségein túl konkrétumként a kétoldalú kapcsolatok helyze­tét vetették fel, megkérdezve Jeszenszky Gézától: Mikor le­het megkötni a két állam köz­ti új alapszerződést, mely fel­váltaná a régi, egészen más viszonyok között születettet? A külügyminiszter kijelen­tette, ő személy szerint „már régóta drukkol a román de­mokráciáért" s utalt rá, hogy Nagy Imre újratemetésekor egyik aláírója volt a magyar —román barátságért síkra­­szálló deklarációnak — amely okmányt a közelmúltban egy román honatya hazaárulásnak minősítette. Magyarország olyan, az államközi viszonyt szabályozó megállapodást akar Romániával kötni, amely ré­sze az európai szerződéses rendszernek. Ehhez alapos tár­gyalások és idő kell. Remé­nyei szerint a romániai vi­szonyok alakulása ezt mielőbb lehetővé teszik. Horn Gyula ezt kiegészítve a két parla­ment fontos szerepére muta­tott rá. Mint ismert, Buka­restben olyan 200 oldalas je­lentést terjesztettek a tör­vényhozás elé a székelyföldi autonómiaügy kapcsán, amely magyar beavatkozásról szól — az effajta tálalás pedig csak árt a viszonyunknak. Emiatt javasolta: tisztázó szándékkal vitassák meg e kérdéseket a magyar küldöttség romániai útján, s addig a bukaresti parlament halassza el dönté­sét az említett sajátos doku­mentumról, a románok Har­gita és Kovászna megyékből való állítólagos elüldözéséről. A romániai Megmentési Front képviselője, loan Sabau szerint az említett megyékben erősek a két nép együttélésé­nek alapjai, az említett nega­tív eseteket szélsőségesek mű­vének tartják; nem kell túl­értékelni a jelentésben foglal­takat. Kijelentette: a doku­mentumról bizonyosan a sajtó festett olyan képet, amit Ma­gyarországon szélsőségesnek minősítettek. Szerinte 1989 óta kisebbségeik jogai terén, így az iskoláztatási lehetőségekben is nagy előrelépés történt, amelyek egy része vélhetően Budapest szemei elől rejtve maradt. Ami a kolozsvári fő­konzulátus állandóan szorgal­mazott újramegnyitását illeti, szerinte magas szintű találko­zók segítenék elő a megoldást. Kovács László (MSZP) képvi­selő visszakérdezett: amennyi­ben kölcsönösen elfogadják, hogy a Ceausescu-éra utolsó szakaszában elrendelt bezárás a jó viszony ellen hatott, akkor talán a mai jó szándék jele le­hetne a megnyitás — nehezen érthető, miért kell ehhez kor­mányfőknek, elnököknek ta­lálkozniuk. A többi képviselő. Hegedűs István (Fidesz), Csóti György (MDF) egybehangzóan kijelentette: kapcsolataink fej­lesztésének fő útját ma a gaz­dasági együttműködés elmélyí­tésében látják. Számunkra nem lehet közömbös az ott élő magyar kisebbség — vallva: romániai állampolgárok — sor­sának alakulása, igaz, jogaik napi érvényesítéséért saját szervezetüknek, így az RMDSZ-nek kell kiállnia. Eszes Tibor Történelmünk közös... Szerdán fejezte be három­napos magyarországi látoga­tását a bukaresti parlament román—magyar baráti tagoza­tának küldöttsége. Dumitru Caleanu szenátortól (Nemze­ti Liberális Front), a delegá­ció vezetőjétől, a baráti tár­saság titkárától kérdeztük: — Milyen benyomásokkal térnek haza? Hogyan értéke­lik budapesti tárgyalásaikat? — Az elmúlt napokban meg­beszéléseket folytattunk a ma­gyar parlament képviselőivel és különböző kormányzati szervek — például a Belügy­minisztérium, a Külügymi­nisztérium, a Kisebbségi Hi­vatal — vezetőivel. E találko­zókat azzal jellemezném, hogy azokon a párbeszéd volt a meghatározó. Mindkét fél ki­fejthette álláspontját a két szomszédos ország, valamint a két nép viszonyáról — ame­lyeknek közös történelmük van ... E (történelmi) viszony pedig olyan, amilyennek is­merjük. Valamennyi tárgyalá­sunkon egyetértettünk, hogy az együttélés a jövőben is foly­tatódik; folytatnunk kell. — Az országaink közti két­oldalú kapcsolatok az utóbbi hetekben feszültté váltak. Lát ön arra esélyt, hogy rövid tá­von tisztázhassuk nézeteltéré­seinket? — Igen, látok ilyen lehető­séget. A mi küldöttségünk egyike azoknak a delegációk­nak, amelyek ezt elősegíthe­tik. Ügy vélem, ha több ha­sonló jellegű találkozóra kerül­ne ser, akkor az egymásról kapott információink ponto­sabbak lesznek, s ez már ön­magában is elősegíti a kor­rekt, kölcsönösen jónak tar­tott kapcsolatokat. — Milyen esélyt adna Horn Gyula javaslatának, hogy a román parlament a székely­­földi autonómiaügy kapcsán előterjesztett — és több a Ma­gyar Köztársasággal szembeni kitételt tartalmazó — román jelentésről törvényhozásuk csak a magyar parlamenti kül­döttséggel folytatott bukares­ti tárgyalások után döntsön? — Mi e javaslatról tájékoz­tatjuk a román parlamentet, amely majd dönt arról. An­nak tartalmát, az elfogadást vagy elutasítást, nem jósol­hatom meg. De remélem, a párbeszéd mindenképp foly­tatódik. E. T. magyar-román viszony, kolozsvári egyetem és konzulátus Bukaresti honatyák a külügyi bizottságban

Next

/
Thumbnails
Contents