Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-04 / 8147. szám
Kelet-Magyarország, 1991.okt.26 V A bírói függetlenség Beszélgetés dr. Solt Pállal Balogh József A napokban Nyíregyházán összbirói értekezleten vett részt és előadást tartott aktuális kérdésekről úr. Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A tanácskozás után interjút adott, a Kelet- Magyarországnak. .... O Most folyik a vita a Parlamentben a bírói függetlensebről. Milyen változásokat szeretnének a bírák viszontlátni a törvényben ? — Azt hiszem a bírói függetlenségnek sok alapvető jogi részét mar megalkotta az országgyűlés. Az alkotmány megfelelő szabályokat tartalmaz erre, a bírói függetlenségnek azonban sok részé van. Ez elsősorban politikai fúggetlenseg. ennek vannak ma meg legjobban a feltételei már. mert a poiitikai élet szereplői egymást is ellenönzve nem gondolnak arra. hogy a bíróságot direkt politikai módon lehetne befolyásolni. Nem így a közvélemény. amely többször ezt feltételezi. Az én tapasztalatom ennek ellentmond. Azonban a bírói függetlensegnek további eleme peícaul az anyagi fúggetlenseg Tudni kell. hogy a bíró törvény szerint nem vállalhat semmifele mellékfoglalkozást, másodállást, tehát a bírói kereset nem lehetséges egyéb forrásból. Ez helyes is, ennek azonban az lenne a feltétele, hogy a bírói fizetések megfeleljenek ennek a hivatásnak. Kell a szervezetbeli függetlenség. tehát például annak kimondása. hogy a bíró elmozdithatatlan, hogy nem lehet a bírót egyik helyről a másikra beleegyezése nélkül áthelyezni. Továbbá a bírói függetlenségnek az is része, hogy ne függjön saját vezetőjétől sem. Sok ilyen eleme van még. Szeretnénk elérni, hogy a most tárgyalás alatt lévő törvény kimondja: a bírók, a bírói testületek védessenek részt saját személyi kérdéseik intézésében. -saját munkakörülményeik kialakításában Tehát a vezetés is támaszkodjék a bírói kollektívákra. O A bírói függetlensegnek nem mond ellent, hogy a Legfelsőbb Bíróság különböző ügyekben elvi vagy kollégiumi állásfoglalásokat ad ki? Mert végül is ez befolyásolja a bírok dönteset. — Ez valóban érdekes kérdés. Nágyon sok helyen a tudományban is, és sok ország gyakorlatában is úgy találják: nem megengedhető, hogy a felső vagy a legfelsőbb bíróság konkrét eset nélkül általános iránymutatást adjon. A magyar joggyakorlat és jogtudomány nem olyan szigorú ebben, és nem lát beleavatkozást a bírói függetlenségbe. A legtöbb, úgynevezett kollégiumi állásfoglalás nem kötelező a bíróságokra. Az elvi döntések és irányelvek kötelezőek a törvény szerint. Ezeknek a száma azonban olyan csekély, az utóbbi időben pedig alig van. Tehát arrafelé halad a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata, hogy ne hozzon ilyeneket. Ugyanakkor azonban azt is látni kell, hogy az alsóbb bíróságok igénylik az iránymutatást. O Szó volt elnök úr előadásában arról, hogy az igazsagszolgáltatas olyan társadalmi közegbe került, amely másképpen néz az igazsagszotgattatasra. Magyarul: a bíróságokat, épp úgy mint más hatalmi ágazatokat, ar elmúlt rendszer kiszolgálóinak tartja. Hogyan viszonyul a bíróság saját múltjához? — Az a véleményem, hogy nekünk nem szaDad a múltunkat eltagadni, még akkor sem, ha ez a „múltunk" kifejezés nem mindegyikünknek a személyes múltjára vonatkozik. A társadalmi változások során teljesen indokolt. hogy nagyfokú ellenérzés keletkezett már akkor is, de még kimondhatatlanul, most pedig felszínre tört nagyon sok év bíráskodásával kapcsolatban. Én mindig azt mondtam, hogy az elmúlt negyven évben is azok a bírák voltak nagyon nagy többségben, akik tisztességesen, mindenféle politikamentes ügyeket tárgyaltak. Sokszor elmondom, hogy ez öröklési kérdés. Lehet, hogy már kétezer éve ugyanaz a szabály. De ha kevés számban is — és sajnos helyenként nem is kevés számban — olyan, a bíróságot, az igazságszolgáltatást alapjaiban megcsúfoló eljárás történt, melyek miatt érthetően nagy a múlt nyomása. másrészt, hogy ez alól csak úgy tudjuk kivonni magunkat, ha szívósan, hosszú időn keresztül bebizonyítjuk: ilyen mar semmiképpen nem lehetséges Tehat én azt gondolom: akár fáj, akár nem, hordoznunk kell a múlt terhét. O Hogyan viszonyulnak a bírósagok masok múltjához? Tehat hogyan döntenének olyan esetekben, ha más réteget érnének megkülönböztető intézkedések? Lásd Justitia terv, elszamoltatas és így tovább... ,— Mint bíró,' azt tudom mon-' dam, el kell különíteni a politikai elgondolásokat a törvényektől. A bíróságra akkor tartozik, és csak akkor tartozhat egy ügy, ha valamilyen törvény alkalmazásáról van szó. Ilyen törvény ma Magyarországon nincs. Ha szabad egy személyes megjegyzést tennem: az a véleményem, jó hogy nincs ilyen törvény, amelyik sommásan és minden egyem cselekményre tekintet nélkül dönti el emberek sorsát. Tehat nem értenek azzal egyet, hogy egymagában a párttagság minden cselekmény nélkül valakinek súlyosan a terhére essen. Ugyanakkor, természetesen, egyetértek azzal, akinek van a rovásán valami, az nem csak hogy vezetői állást, hanem egyáltalán például bírói állást ne tölthessen be. O Téma volt az elnök úr előadásában, ahogyan a sajtó kezeli a bírósagokat, az /teleteket. Milyen kapcsolat lenne jó mindkét felnek? — Úgy gondolom, ezt legrövidebben a korrekt szóval lehetne kifejezni. Őszintén gondolom, szabad, demokratikus jogállamban a sajtónak teljes a szabadsága abban, hogy a bírósagok által hozott ítéletekkel kapcsolatban akár olyan álláspontot, saját vagy mások olyan allasoontját közvetítse, amelyek ezzel vitatkoznak. nem értenek egyet. A lényeg, hogy olyan tényeket ne közöljön a sajtó, amely ellenőrizetlen és valótlan, a másik pedig az. hogy a hangvétel korreKt legyen. A sajtó is abban a nagy felszabadulásban van most. hogy a teijes kontrolihoz es a nagyon szűkre szabott kerete<hez Képest oiyan palettán jelennek meg az újságok, amelynek a szelein nyilvánvalóan nem mindig a felelős és nem mindig a megalapozott tények vagy cikkek latnak napvilágot. — A sajtóra nagy szükség van a szabad társadalomban pont azért, hogy kifejezésre juthassanak más nezetek is. Acott esetben meg a bíróság nézeteitől eltérő vélemények is. Csak egyet nem lehet kétségbe vonni. Azt. hogy a jogerős ítéleteket végre kell hajtani. De attól még lehet róla másnak más a véleménye. O Végezetül: mi volt ennek a Szabolcs-Szatmar-Bereg megyei látogatásnak a célja és milyen tapasztalatokat szerzett itt elnök úr? — A látogatás alapvető célja volt. hogy találkozzunk a bírói karral: En ezt egyfajta bemutatkozásnak is tartom, hiszen.'— itt is elhangzott.— még soha nem fordult elő, hogy valaha is legfelsőbb bírósági elnök itteni bírókkal találkozott volna. En kényszerítőén szükségesnek tartottam, hogy itt is megtudják a bírák, a Legfelsőbb Bíróság elnöke hogyan gondolkodik azokról a kérdésekről, amelyek őket érdeklik, amelyek a bíróságokkal kapcsolatban felvetődnek. Ugyanilyen fontos, hogy meghalljam: mik az itteni problémák. O Köszönöm a valasza/t.
