Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-04 / 8147. szám
Pesti Hírlap, 1991.okt.29. ax 35 ÉV/G FEDŐNEVEK ALATT Az egyetemes magyarságért Az ÖSszmagyar Testületet 1953. október 4-én hozták létre lelkes fiatal írók, művészek, munkások és diákok a marosvásárhelyi börtönben — Fiatal írók Köre elnevezéssel. A különbözó más fedőnevek alatt is működő szervezetet — létezésükről tudomást szerezve — a román hatóságok betiltották, és alapító elnökét, Bartis Ferenc költőt letartóztatták. A Testület működését 35 év után, 1988- ban, Magyarországon sikerült törvényesíteni. Programjukról kérdeztük az alapító elnököt. MESTER ZSOLT — Alapelvünknek tekintjük az egyetemes magyarság államhatárok fölötti oszthatatlanságát, együvé tartozását — mondja Bartis Ferenc — tevékenységünk is erre irányul. Szervezetünknek nemzetiségtől, fajtól, vallástól, állampolgárságtól, pártállástól függetlenül bárki tagja lehet, aki céljainkkal azonosulni tud. Jelenleg 32 országban működitek fiókszervezeteink, s nemcsak magyar származású tagjaink vannak. — Ez utóbbiak milyen meggondolásból vállalják 02 egyetemes magyarság ügyét ? — Mi általánosan is valljuk az össznemzeti érdekek felsőbbrendűségét minden hatalmi, ideológiai, pártpolitikai, ideológiai és vallási törekvéssel szemben. Természetesen elsősorban a magyarság érdekeit képviselek, de nem zárkózunk el más nemzetek elől sem. Külföldi tagjaink hathatós segítséget nyújtanak történelmünk, kulturális és erkölcsi hagyatékunk és nemzeti műveltségünk határainkon túli népszerűsítésében, megismertetésében és elismertetésében. — Miként segítik a halárainkon kívül élő magyarokat ? — Anyagilag és kulturálisan támogatjuk őket. Erdélybe például edd ig összesen 1883 kamionnyi ruhaneműt, élelmiszert, gyógyszert, orvosi műszert, kórházi berendezést, könyveket és folyóiratokat szállítottunk. Ezekbe az akciókba bevontuk nyugat-európai fiókszervezeteinket is. Tavaly és idén összesen mintegy 7000 erdélyi gyermeket hfvtunk meg hazánkba, s nemcsak magyarokat. Kárpátiné Kovács Edit, az újpesti Babits Gimnázium tanárnője vezetésével, s az ott tanuló diákok közreműködésével két teherautónyi rakományt szállítottunk a jugoszláv menekülttáborokba — A romániai forradalom idején felmerült egy olyan nehézség, hogy a kiküldött segélyszállítmányok nem jutottak el rendeltetési helyükre, pénzért árulták a kinti szervek az utcán és így tovább. Mit tudnak tenni önök annak érdekében, hogy a segélyt azok kapják meg, akiknek szánták? — Ezeket a rakományokat mindig bizonyos személyeknek vagy intézményeknek a címére küldjük, phol biztos kézben vannak. Ok minden esetben vissznjelzik elismervény formájában, hogy átvették az adományokat. — A segélyszállítmányokon kívül milyen egyéb formában támogatják a szomszéd országokban élő magyarokat? — A Gödöllői Agrártudományi Intézettel szoros egvüttmúködést alakítottunk ki. Ennek keretében különbözó továbbképző szaktanfolyamokat indítottunk be Erdélyben, ami munkahelyek teremtésére is lehetőséget ad Ezenkívül ezebc n térségokl)e ingyen juttatjuk el a Céh című folyóiratunkat, amelynek én vagyok a főszerkesztője. — Idehaza milyen ügyekben tevékenykednek ? — Minden történelmi nagyságunkról nyilvános előadásokon emlékezünk meg Egy fontos eseményt konkrétan is megemlítenék: Csehimindszenten, az 56-os eseményekben jelentős szerepet játszott hercegprímás szülőfalujában emléktáblát helyeztünk el Magyarország tényleges és végleges felszabadulása alkalmából. Ezenkívül foglalkozunk környezetvédelemmel is, és nngy figyelmet fordítunk a felbomlott családok gyermekeire. Úgy érezzük, ez utóbbi téren még sok tennivalónk aknd. —Az önök szervezete nem régiben kiadott egv nyilatkozatot, amelyben a Világkiállítás megrendezése mellett foglalnak állást. Az írás szerint munkájukkal is támogatni szándékoznak az Expo ügyét. Milyen jellegű munkákról van itt szó? — Vannak szakembereink — jogász'ok, közgazdászok, mérnökök — akik a tanácsadásba, a kivitelezésbe be tudnak kapcsolódni. Egyes csoportjaink a társadalmi munkákban is szívesen részt vennének. A nemzetközi kapcsolatainkat is felhasználhatjuk. Meg tudnánk szervezni, hogy az Expo-n az elcsatolt területek magvarjai is képviseltessék magukat, ha mással nem is, de népművészetükkel és háziiparükka) mindenképpen. Sok tagtársunk beszél idegen nyelveket, akik díjmentes tolmácsolást vállalnának. Az esemény külföldi propagálásában is tudunk segíteni, mivel tagjaink sorában olyan műszaki szakemberek, közgazdászok, politológusok és újságírók is vannak, akik rendszeresen publikálnak.
