Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)

1991-11-04 / 8147. szám

Pesti Hírlap, 1991.okt.29.

3

Antall József miniszterelnök tegnap ötórás látogatást tett a brüsszeli NATO-székházban. A szövetség brüsszeli székhelyének központjában Manfred Warner főtitkár üdvözölte a magyar kormányfőt, m^jd a két politikus szűk, körű megbeszélést folytatott. Ezt követően Antall József az Észak-Atlanti Tanács külügyminiszteri szinten megtartott ülésén vett részt.

Ezen először a főtitkár, majd Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter, a testület soros tiszteletbeli elnöke köszöntötte a magyar miniszterelnököt. Mindketten méltatták Magyarország úttörő szerepét az elmúlt három év történelmi változásaiban, és szeméivesen Antall József érdemeit. Ezután emelkedett szólásra a magyar kormányfő, és félórás beszédben ismertette a magyar álláspontot a jelenlegi biztonságpolitikai kérdésekben a tizenhat NATO-ország képviselői, köztük nyolc külügyminiszter előtt.

ANTALL JÓZSEF ELMONDTA A NATO-BAN:

Térségünk szerepe különleges

A magyar kormányfő a NATO-tanács előtt részletesen szólt arról a történelmi szerepről, amelyet Magyarország töltött be a Varsói Szerződés és a kommunista rendszer felszámolásában, majd elmondta, milyen jelentőséget tulajdonít Magyarország a NATO létrejöttének, fennállásának, az általa megtestesített transzatlanti kapcsolatnak.

— Magyarország rendkívül fontosnak tartja és üdvözli, hogy’ a NATO a jelenleg fennálló „liaison”-kapcsolat intézményesítésére vonatkozó rövid távú elképzelésekkel foglalkozik. Magyarország, a Cseh és Szlovák Köztársaság. valamint Lengyelország, ha nem is választható el a térségtől és nem kíván önző politikát folytatni, mégis évtizedek óta különleges szerepet játszik a szovjet befolyás felszámolásában. Ez a három ország megérdemli,' hogy a nyugati világ különös felelősséggel kezelje őket. Annak a ténynek, hogy e három ország sikeresnek ígérkező társulási tárgyalásokat folytat az Európai Közösséggel, tükröződnie kell a NATO-hoz fűződő kapcsolatban is. Mi ezt az érdeklődést és ezt a felelősséget szeretnénk hangsúlyozni. Ennek formalizálása, intézményesítése a római találkozó tárgya és feladata — mondta Antall József.

— Egyetértünk azzal, hogy az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács széles körben érvényesüljön, de azon belül vagy amellett rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az agresszióval és a külső határok megsértésével szemben a NATO kötelességének érezze a fellépést, a kiállást — hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.

A NATO főtitkára, Manfred Warner felszólalásában ismételten ígéretet tett arra, hogy A NATO segíteni fogja Magyarországot és a többi új demokráciákat abban, hogy megtalálják helyüket az európai együttesben. — Az általunk kívánt Európa az egymáshoz kapcsolódó intézmények rendszerére alapozódik: az atlanti szövetség, az EBEÉ, az európai integráció fórumai együtt fogják biztosítani, hogy az új Európában ne legyen helye egyenlőtlen biztonságú övezeteknek vagy a klasszikus értelemben vett érdekszféráknak, katonai tömböknek. Ennek az Európának az együttműködés lesz a jellemzője — mondta a főtitkár.

Az Észak-Atlanti Tanács nyilvános ülése után zárt ajtók mögött került sor a tagállamok képviselőinek és a magyar miniszterelnöknek a párbeszédére, majd Antall József és Manfred Wörner sajtóértekezleten válaszolt a világsajtó tudósítóinak kérdéseire.

— A brüsszeli látogatás célja az volt, hogy részt vegyünk abban a folyamatban, amikor újra gondolják a NATO helyét, szerepét, megtaláljuk a legjobb formát az együttműködésre — mondta a magyar kormányzó, aki NATO- partnereivel együtt hangsúlyozta, a látogatás igen jó időpontban zajlott le, hiszen közvetlenül a szövetség római csúcsértekezlete előtt fejthette ki Antall József a közvetlenül érdekelt országok véleményét a NATO-tanácskozás középpontjában álló kérdésről.

Kérdésekre válaszolva a miniszterelnök leszögezte: Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország, mint krakkói nyilatkozatukból is kitűnik, lényegében egységes álláspontot követ a NATO és az Európai Közösség vonatkozásában, azonos a destabilizáló tényezőkkel kapcsolatos aggályuk is. Mindamellett nem lenne helyes túlértékelni ezeket a tényezőket, mutatott rá, Magyarország stabil ország. Lengyelország ebbe az irányba tart meggyőződése szerint, és a csehek és szlovákok közötti konfliktusok is megoldhatók alkotmányos keretek között. Hozzátette: mindhárom ország támogatja az Európai Közösség erőfeszítéseit a jugoszláviai válságban.

A miniszterelnök úgy vélekedett: abban az esetben, ha szuverén országot külső katonai intervenció fenyeget, akkor a NATO-nak erkölcsi és politikai kötelessége, és főleg az érdeke az, hogy fellépjen. Ez nemcsak a NATO-ra. hanem magára az ENSZ-re is érvényes, mint azt a Kuvait elleni iraki agresszióra adott válasz mutatta Antall József egyébként teljesen irreálisnak nevezte jelenleg a magyar NATO- tagság gondolatát. {MTI)