Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-04 / 8147. szám
Beszélő, 1991.okt.26. fíL nemcsak azt nem hisz el a pártokról, amit magukról mondanak, hanem azt sem, amit mások mondanak róluk. így például az SZDSZ-t sem első számú közellenségnek, sem igazi alternatívának nem tartják Ugyanakkor azok, akik elfogadják ezeket a nézeteket, inkább a saját benyomásaikból indulnak ki, mint a pártot övező mítoszokból vagy legendákból. Az SZDSZ-ellenesség elsősorban azon alapul, hogy erőszakosak és kihívóak, és nem azon, hogy judeo-bolsevista-kozmopolita összeesküvők. Az SZDSZ-páröság pedig főleg abból merít, hogy a szabad demokraták européerek, hozzáértők és kormányképesek, és nem abból, hogy következetes antikommunisták, őszinték és felelősségteljesek. Régi és új elitek Az, hogy az emberek többsége mind a kormányt, mind az SZDSZ-t elutasítja, abban is megnyilvánul, hogy sem az egyiknek, sem a másiknak nem ismerik a programját A kormányról 49 százalékul; mondta, hogy vannak elképzelései az országot sújtó problémák megoldására, az SZDSZ-ról pedig 50 százalékuk. Az egyetlen - bár nem elhanyagolható - különbség az volt, hogy amíg a kormányról az emberek 33 százaléka jelentette ki, hogy nincs programja, az SZDSZ-ról csak 21 százalékuk állította ezt. A szabad demokratákról tehát többen feltételezik, hogy van programjuk, csak nem tudnak róla. Ugyanakkor azok, akik tudni véltek a kormány vagy az SZDSZ elképzeléseiről, maguk is bevallották, hogy rosszul ismerik ezeket. Ebből a szempontból még mindig a kormány járt jobban: az ó programját az erTŐl tudó kérdezettek 31 százaléka nem ismerte egyáltalán, az SZDSZ-ét meg 38 százalékuk. Más.szempontból az SZDSZ áll kedvezőbben. Azok, akik többé-kevésbé ismerik a programokat, úgy látják, hogy a kormány elképzelései sokkal jobban eltérnek az igényeiktől, mint az SZDSZ-éi. Ennek viszont nemcsak az az oka, hogy ideokratikusnak ítélik a kabinet tevékenységét, hanem az is, hogy nem ismerik fel a politikai és a gazdasági változások közötti összefüggéseket. Szintén a szabad demokraták javára billent a- mérleg, amikor azt kérdeztük meg, a kormány és az SZDSZ mennyire képviseli a különböző társadalmi csoportok érdekeit (lásd az ábrákat). A válasz szerint mindkét fél a felső rétegeket részesíti előnyben, de ezen belül jelentős különbségek vannak köztük. Az egyik az, hogy amíg a kormány a régi eliteknek kedvez inkább, az SZDSZ az új elitek érdekeit képviseli jobban. A másik különbség pedig, hogy az előbbi sokkal kevésbé viseli szívén az alsó rétegek sorsát, mint az utóbbi. E különbségeket talán úgy is fogalmazhatjuk, hogy amíg a kormányban a rendi érdekek képviseltjét látják az emberek, az SZDSZ-t polgári (burzsoá) pártnak tekintik. Elsősorban ez lehetett az oka annak, hogy a felmérés idején az SZDSZ a szavazási szándékokat tekintve megelőzte az MDF- et - de elsősorban ezzel magyarázhatjuk azt is, hogy nem tudott még több támogatót szerezni. Stílusok... Ám a politikai erők megítélését nemcsak a tevékenységük befolyásolja, hanem a szó szőkébb értelmében vett magatartásuk, viselkedésük, azaz a stílusuk is. Ezt különösen akkor figyelhettük meg, amikor azt kértük az emberektől, hogy tizenhat tulajdonságpár segítségével jellemezzék a három legnépszerűbb pártot. Ekkor ugyanis azt láttuk, hogy az SZDSZ jobb benyomást kelt, mint az MDF, de rószszabhat, mint a Fidesz. A fiatal demokraták a szabadelvűség, az őszinteség, a határozottság, a rugalmasság és az aktivitás szempontjából előzik meg a leginkább a szabad és a magyar demokratákat, de az egység, a felkészültség, a következetesség, a liberalizmus és a konstruktivitás szempontjából is sokkal jobb benyomást keltenek. A magyar demokratákat összehasonlíthatatlanul tekintélyelvűbbnek látják az emberek, mint a fiatal és a szabad demokratákat, sokkal tétovábbnak, merevebbnek és hamisabbnak, és jóval felkészületlenebbnek, konzervatívabbnak, passzívabbnak, megalkuvóbbnak és kapkodóbbnak. Ugyanakkor ezt a pártot tekintik a legmérsékeltebbnek. A szabad demokraták semmilyen tekintetben sem tértek el igazán az átlagtól. ...és emberek Az SZDSZ-nek öt ismertebb vezetője van. Demszky Gáborról a megkérdezettek 90 százaléka mondta, hogy ismeri, Tölgyessy Péterről 75 százalékuk, Pető Ivánról'74 százalékuk, Rajk Lászlóról 71 százalékuk, Tamás Gáspár Miklósról meg 65 százalékuk. Kis Jánosról csak 45 százalékuk nyilatkozott így. Ugyanakkor az SZDSZ-vezetík ismertsége és népszerűsége az esetek többségében nem fedi egymást. A hat politikus közül csak Pető került a szabaddemokrata-vezetők népszerűségi listájának élére: az ő rokonszenvindexe 68 pontot tett ki. TGM, Rajk és Demszky a lista közepén foglalt helyet (62, 61, illetve 60 ponttal), míg Kis János és Tölgyessy a végén szerepelt (56, illetve 55 ponttal). Abban, hogy a közvélemény nem érzékeli az SZDSZ határozott jelenlétét a politikai életben, valószínűleg közrejátszik, hogy áz emberek szemében nem kapcsolódikáütomatikusan össze egy vezető személyével. Az előbb már láttuk, hogy a párt parlamenti frakciójának vezetőjét sokkal jobban ismerték az emberek, mint a, párt elnökét. Ez akkor is kiderült, amikor azt kérdeztük meg, kik töltik be ezeket a funkciókat. Ekkor ugyanis 37 százalékuk nevezte meg Petőt, és 32 százalékuk Kis Jánost. Még kedvezőtlenebb válaszokat kaptunk, amikor azt firtattuk, van-e olyan SZDSZ-es politikus, aki jó lenne miniszterelnöknek: ekkor ugyanis csak 29 százalékuk válaszolt igennel, és ezek az emberek sem egyeztek meg abban, ki volna az. LÁZÁR GUY Mennyire képviseli az SZDSZ a különbőzé csoportok érdekeit? ÉRTELMISÉGIEK VÁLLALKOZÓ GAZDAGOK vAllalatvezetO Állami alkalmazottak szegények volttuuudonoso NAGYÜZEMI UUKKASO tsz-tagok
