Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-02 / 8129. szám
Népszava, 1991.szept.30 Iß Rendet és nyugalmat a pedagógusoknak A nyár «tájén a jólértesültek már rebesgették, hogy Monti Mária megüresedett helyére dr. Dobos Krisztina, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, illetve az L István Gimnáiium matematikatanára, az MDF Fedagógus Kollégiumának vezetője kerül majd. Szeptember 1-je óta 5 a közoktatásért felelős államtitkár-helyettes. Ueflzélftetfn ax rij AllaméUMr^hdyettfiHel — Önről egy kormánypárti — de nem MDF-« — képviselő azt mondta nekem a Parlamentben: Jaj, az a bigott... Érzékelt-e ellenséges fogadtatást? Megjelenése a minisztérium e felelősségteljes posztján, l oktatáspolitikai irányváltoztatást jelent-e, hiszen n egy évvel -ezelőtt pontosan ugyanebben a szobában Hanti Mária és Gazsó Ferenc ült, s adtak interjút lapunknak. — Kicsit meglepő, hogy a bigott jelzőt alkalmazták rám, bizonyára azok, akik nem ismernek. Nem hinném, hogy személyem éles oktatáspolitikai irányváltást jelezne, hiszen a közoktatás folyamat, egyik percről a másikra nem lehet valami teljesen mást létrehozni, és a hagyományoktól elszakadni. Ellentétben a Gazsó-íéle közoktatásitörvény-tervezettel, én az európai (és nem az amerikai) modell mellett kötelezem el magam. Ügy vélem, valamilyen kerettantervnek — a Nemzeti Alaptantervre (NAT) gondolok — lennie kell, mint az európai országok többségében, melyet helyi is alternativ tantervek töltenek ki tartalommal Minden egyéni kezdeményezésre lehetőséget kell ^ednl, ám alapvető, -iskolaszerkezetre mégis szüksége van társadalmunknak. Ugyanakkor telj« mértékben egvetér^pk a Gazsó-féle tervezet kimenetszabályozásával, de ügy gondolom. leghamarabb 12 éves korban jelenhet meg a vizsga. Egyébként a NAT kidolgozásával párhuzamosan két egyetemi kutatócsoport — a pécsi és a szegedi — kapott megbízást en- 1 nek kimunkálására. Mindez nem 1-2 éves feladat; az angolok tíz évig dolgoztak, inig jól működő oktatási rendszerük kialakult. — Újabban nem hallani az MDF által szorgalmazott, ám Gazsó, Illetve az ellenzék által élesen bírált tankerületi főigazgatóságokról. Ugyanakkor a tervbe vett területi oktatási központok — régiónként egy, összesen nyolc — mintha más néven, de ugyanazt Jelentenék: centralizált és felülről jövő ellenőrzést. — Határozottan állíthatom, nem erről van szó: nem kívánjuk csorbítani az önkormányzatok felelősségét, s a pedagógustársadalom alkotói szabadságit. Ugyanakkor az oktatásügy felelősségmegosztáson alapul. A minőségi oktatás feltétele az ellennőrzés, de ez szigorúan csak szakmai kérdésekre vonatkozhat. A területi oktatási központoknak nem lesznek hatósági jogosítványai. Feladatuk, melyet pontosan kívánunk megfogalmazni, a szakmaiság védelme. Ez még készülőiéiben lévő terv: az érdekegyeztető tárgyai áaokon olyan megoldásnak kell születnie, amelyet el tud fogadni a pedagógustársadalom. — Hogyan éli meg, hogy a meghirdetett kormányprogrammal ellentétben — mely az oktatásügyet, mint stratégiai fontosságú ágazatot említette — az állami iskolák a sző szoros és átvitt értelmében h, lepusztulnak? Tudok olyan iskoláról, ahol az osztályfőnök az első szülői értekezleten megkérte a szülőket, hozzanak létre alapítványt, különben nem tudják biztosítani a mér megkezdett nyugati nyelv oktatását. És ez csak egyetlen kiragadott példa — A közelmúltban száz vidéki fórumot tartottam, .-tisztában exxgyok <a súlyos y, gondokkal. Megpróbálunk • olyan normatívát kidolgozni az iskolák számára, amely nemcsak a tanulólétszámot veszi figyelembe, és nem ösztönöz csoparrtöszszevonásra, mely nagyon káros. Abban bízom, hogy fokozatosan javulni fog a gazdasági helyzet, és ennek előnyét elsősorban az oktatásügy fogja élvezni, így válóban stratégiai ágazattá válhat. — Ijesztő hírek terjednek a Jövő évi költségvetés oktatásra fordítható részéről. Felére csökkentett dologi kiadás, melyről a pénzügyminiszter kijelenti: csak adóemelés árán lehetne növelni. Ügy érzem, a negyvenegy éve tartó betegség most elhatalmasodott az oktatásügyön, s még a kúra első injekcióját sem írták fel a receptre ... — A költségvetési előirányzatokról még tárgyalnak, ez nem lezárt ügy, én optimista vagyok. Tényekkel alátámasztott érvrendszerekkel segítjük majd a miniszter urat a küzdelemben, s ennek kidolgozásában én is részt veszek. — Az igazgatókinevezések ügyéről nem rég döntött az Alkotmánybíróság. A pedagógusok félnek, hogy az 1085-ös oktatási törvényben megszerzett jogukat — az akkori tanácsok nem nevezhettek ki a tantestületnek nem tetsző vezetőt az iskola élére — elveszítik. — Több polgármester — például az ágasegyházi és a miskolci — kérésére foglalkozott az Alkotmánybíróság az üggyel. Sok helyütt kudarcba fulladt az Igazgatóválasztás, megbízott igazgatók állnak a testületek élén, s a bizonytalanság rossz. A minisztériumban valódi megolaist szeretnének találni, és o tudós grémium döntését figyelembe véve, úgy megfogalmazni az igazgatóválasztással kapcsolatos miniszteri utasítást, hogy abban a három fontos szereplő — a pedagógus, a helyi társadalom, vagyis az önkormányzat, és a szülők — megjelenjenek. Hiszen e három tényező határozza meg az iskolát, így jogos, hogy a véleményük megjelenjen ez igazgatóválasztás folyamatában; ha ezt nem fogadjuk el, az a demokrácia elutasítása lenne. Átmeneti korban élünk, amely óriási problémákkal jár, ezt nem szeretném tagadni. Az új oktatási törvény szabályozza majd a vezető kiválasztását is. Magam is tanítok heti két órában az István Gimnázium matematikatagozatán valószínűség•zámftást, nem akarok elszakadni az iskolától, hiszen más órát adni, és pusztán látogatóba járni a tanárok közé. Ügy gondolom, Ismerem a kollégáimat, és ezért rendet szeretnék, nyugalmat, nem erőszakot, hogy a pedagógusok pontosan tudják, milyen keretek közt dolgozhatnak nyugodtan. Törők Katalin
