Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-02 / 8129. szám
Kapu, 1991. 9.szám. A MAqyARORSZÁqi kisEbbséqtk ÓÉ' MoqRÁPiAÍ, kulTURÁlis ás polrrikAi súlya KAqyobb annáI, mínt AMEkkoRÁT A köz- VÉlEMÉNy TllUjdoNÍT Mcktk, dt NEM AkkORA, MINT - Al)SZTRÍA kivÉTElÉVEl - A szoMszédos ORSZÁqokbAN és Európa sok ÁllAMÁbAN. KÍSEbbsÉqEÍNk TÖbbiÉqE ÉV' SZÁZAdok ÓTA NEM CSUpÉN A MAqyAR >1' lAMÍSÁq kERETEÍ kÖZÖTT Él, ÓE A MAqyAR NEMZETHEZ kulTURÁÜS ÉS ÉRZeImÍ SZEM' poénból is kÖTÖdik. Szeparatísta moZ' qAlMAk, A STATUS OUO'T VESZÉlyEZTETŐ idEOlÓqUk RÉSZÜkRŐl FeI SEM MERÜUeL Ezért a bizTONsÁq kÉRdáss ElsősoRbAN bElpolÍTÍkAÍ SZEMpONTbÓl, A bzlsŐ STA' bilÍTÁS, A TÁRSAdAlMÍ bÉlíE SZEMpONTjí' ból MERÜl FeI, ÉS CSAk MÁSOdsORbA* jö' kETNEk sziMÍTÁsbA külpolÍTÍkAÍ MEqFoN' ToUsok. A MAGYAROilS/ÍGI KISEBBSÉGEK Rövid demográfiai helyzetkép Magyarország közismert kisebbségei a korábban „nemzetiségként” számontartott német, szlovák, román, szerb,,horvát és szlovén népcsoportok. Élnek rajtuk kívül Magyarországon görögök, lengyelek és bolgárok, rájuk újabban a nemzeti kisebbség terminust alkalmazzuk, mivel valamely államisággal rendelkező nemzetnek államhatárokon kívül élő kisebbségei. Etnikai kisebbségként tartjuk számon a cigányságot és a zsidóságot, bár mindkét népcsoportnak vannak képviselői, akik sérelmesnek tartják a magyarságtól való bármiféle megkülönböztetést, és olyanok is, akik a nemzeti kisebbségként való számontartást tartják szükségesnek. A két utolsó népszámlálás „nemzetiségi” adatait a táblázat tartalmazza. A népszámlálás adatai azonban alkalmatlanok a kisebbségek valódi létszámának és arányának megállapítására. Ugyancsak elfogadhatatlanok a kisebbségi szervezetek becsült adatai, amelyek esetenként tízszeresen meghaladják a statisztikai adatokat. A németek 220 000-es becsült létszáma például úgy alakult ki, hogy az 1945- ben számított 450 000-es létszámból kivonták a kitelepítettek létszámát és az így kapott adatot azóta változatlan adatként használják. Ugyanígy túlzó adat a szlovákok 110 000- es, a borvátok 90 000-es, vagy a cigányok 700 000-es, sőt egymilliós becsült létszáma. Az 1980-ban végzett kiegészítő vizsgálat adatai szerint az országban 263 000 főre tehető a „hagyományos” „nemzetiségekhez” tartozók létszáma. E szám nem tartalmazza a városokban lakókat (rájuk nem teiyedt ki a felmérés) és a cigányokat, akiknek a létszáma elfogadható becslések alapján 5-600 000 közöttire tehető. Annyi mindenesetre a táblázatból megállapítható, hogy a szlovákok és a németek esetében nőtt a magukat kisebbségieknek vallók aránya, a németeknél ugrásszerűen. Szimptomatikus a románok esete: csökkent a magukat románnak vagy román anyanyelvűnek vallók száma és növekedett azoké, akik a románt második beszélt nyelvként jelölték meg. Az érzékelhető politikai motivációk mellett valószínűsíthető, hogy a növekedés jórészt az áttelepülés következménye. A NEMZETISÉGI NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ÉS ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA A KIEMELT KÖZSÉGEKBEN 1980-1990 tzto Százalék Megnevezés T56Ü 1990* 1960 1990 1990 • Népe*tég=1DD (1980=100) Weeeetieée szlovák 5 263 5 636 '0.7 0,8 107,1 román 5 895 \4 851 0,8 ;' 0,7 82,3 délszláv 14508 13 266 2,0 2,0 91,4 DOum 5252 17421 0.7 2.6 331,7 Aayatyahr szlovák 6 595 6 691 12• 1,0 77,8 mamin 7069 5 353 1.0 0,8 75,7 délszláv 20 030 15 272 2,8 2,3 762 német 19 072 21 893 2,6 32 114,6 Aiyaeythru khrfil készéit ayahr szlovén 21790 18 463 ’•3.0 2,7 . 84,7 román 2 365 4 368 0,3 0.6 184.7 délszláv 10011 9544 1,4 1,4 95,3 német 47 953 49 660 6,6 7,3 103,6 * <Az 1990. évi népszámlálás adaiai 463 olyan községre vonatkozóan, amelyekben az 1941. évi népszámláláskor az adott nemzetisége', bevallók száma a 200 föl, vagy aránya a 10 százalékot elérte.) Báthory János
