Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-30 / 8145. szám
Magyar Hírlap, 1991.okt.28. o Az, aki polgári akar lenni, a liberalizmust nem úszhatja meg A kormánypártok magukat nemzeti lberálisnak nevezik. Ez ugyanolyan, mint a szocialista demokrácia. Nem célszerű a liberalizmust ily en korlátokkal ellátni. Ha már valami nemzeti, akkor nem liberális — állítja Szabó Miklós történész, aki a liberalizmusról vallott nézeteit fogalmazta meg. Az ő gondolatainak közreadásával folytatjuk a liberalizmus eszmeiségét bemutató sorozatunkat. — Politikusaink mind a kor- ■ mánypártokban, mind az ellenzék soraiban szívesen vallják magukénak a liberális jelzőt. Mit jelent ez a szó Szabó Miklós történésznek, az SZDSZ parlamenti képviselőjének? — Olyan, a körülményekhez alkalmazkodó pragmatikus magatartásmódot, amely teljesen nyitott, könnyen alkalmazkodik az új helyzetekhez. Magját azok a szabadságjogok jelentik, amelyeket többségi vélemény sem kérdőjelezhet meg. Ezek az emberi jogok. (Ezek körét most közösségek, kisebbségek jogaira is ki kívánják terjeszteni.) Az erre épülő politika támadja azt az autokratikus magatartást, amelyik például egy párt elképzelését az egész nemzetre nézve kötelezőnek tartja. Hiszen egy állampolgár sem köteles hazafi lenni. Lehet kozmopolita, internacionalista. közömbös is, egy modem világkép alapján. A kormánypártok magukat nemzeti liberálisnak nevezik. Ez ugyanolyan, mint a szocialista demokrácia. Nem célszerű a liberalizmust ilyen korlátokkal ellátni. Ha már valami nemzeti, akkor nem liberális. A múlt századi nemzeti liberalizmus lelkesítő emlék, de már nem létezik. Név, amely mögött nincs tartalom. Enélkül a név nélkül azonban az MDF nem nevezhetné magát polgári pártnak. Mert azt ők is érzik, hogy nem lehet megúszni a liberalizmust, ha polgáriak akarnak lenni. Valójában komoly jelek mutatnak arra, hogy ez a kormány a megválasztáskor elnyert felhatalmazását az egész ország fölötti teljes körű felhatalmazásként értékeli. s a többségi szavazatot széleskörűen értelmezi. A liberális politika viszont éppen azt kívánja meg, hogy a többségi elvvel ne szorítsák falhoz az ellenzéket csak azért, mert kisebbségben van. — Melyek a kormányhatalom korlátái ebben a helyzetben? — A valóban független, ellenzéki hangoltságú sajtó jelentősége óriási, emellett az elnök hatalmi pozíciója is jelentős, amely az ^yensúly fenntartására adatott. Ebben a felborult egyensúlyi helyzetben szerintem neki a gyengébb oldalára kell állnia. Az ellenzéki pártok részéről pedig az erősebb hang lehet megoldás. Ennek viszont csak erős társadalmi hátszéllel van értelme. -Ilyen pedig most nincs. A társadalom bizonytalan, idegenkedik az állásfoglalástól. Sokan vannak ugyan, akik idegenkednek a kormány neobarokk ízlésétől, és várnak modem polgári irányzatra Magyarországon, ez látszik a Fidesz sikereiben is. Ugyanakkor ez az óiddal nem hallatja olyan erővel a hangját, mint a másik oldal. Nem biztos, hogy a többség az expót akarja például, de azok kiabálnak, akik mellette vannak. • Ó-Varga Judit