Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-30 / 8145. szám
Népszabadság, 1991.okt.28 3O egy olyan országban meglehetősen óvatosnak, fokozatosnak, mérsékeltnek, az adott viszonyokhoz igazodónak, tehát: konzervatívnak kell lennie a változásokért munkálkodó politikának. A liberális elvek korláttalan érvényesülése már csak amiatt is elfogadhatatlan volna a 6zéles közvélemény igazságérzete számára, mert egy tisztán szabadpiaci versenyben kizárólag azok indulhatnának eséllyel, akik kellő tőkével, információval, kapcsolattal, vezetői tapasztalattal bírnak, vagyis kizárólag a bukott rendszer káderei (lásd: spontán privatizáció). Ma Magyarországon valódi esélye és létjogosultsága tehát csak a konzervatív liberalizmusnak van. A két legnagyobb politikai 1 párt, az MDF és az SZDSZ közötti különbség sem a liberális értékek elfogadása vagy el nem fogadása tekintetében áll fönn, hanem ezen értékek megvalósíthatóságának módszereit illetően! Az utóbbi ugyanis a gyors rendszerváltás, a nyugati minták mihamarabbi átvételére épülő, ha kell, sokkterápiát is alkalmazó átalakítás híve, s az adottságok, a kötöttségek, a történeti tradíciók és értékek súlyát, szerepét kevésbé tekinti meghatározónak és fontosnak, j Az SZDSZ radikálliberális j párt. A liberalizmusnak ez a ! fajta szigorúan elvszerű, kérlelhetetlenül konzekvens, mondhatni doktriner képviselete sehol sem pályázhat centrumpárti szerepre a modem demokráciákban. Célja rendszerint nem a kormányra kerülés, legfeljebb a parlamentbe való bekerülés. Az a nagy menetelés, amelynek révén a népszavazási akciótól a választásokig tartó időszakban az SZDSZ önmagát, mint az igazi antikommunista ellenzéki pártot felmutatva a kormányhatalom közvetlen közelébe jutott, csupán a magyar közvélemény politikai tájékozatlanságának és az erős médiahitszélnek köszönhető átmeneti és egyszeri állapotnak tekinthető. A párt mára nyilvánvalóvá lett identitászavara és vezetési válsága pontosan jelzi, hogy ez a különleges időszak, s vele az SZDSZ nagypárti státusa a végéhez közeledik. Az MDF jellege Az MDF minden ezzel ellentétes — akár saját köreiből származó — híreszteléssel szemben, választási programja és kormányzati gyakorlata alapján is: konzervatív liberális párt. A rendszerváltozást mérsékelt tempójú átalakulásnak tekinti, melynek 6orán az adottságként létező viszonyok tehetetlenségi nyomatékával, de a hagyományokban rejlő értékek (családi, vallási, nemzeti) erejével is komolyan számolni kell A Fórum valódi centrumpárt, amelynek sokat emlegetett három irányzata valójában nem is 'különíthető el egymástól, legfeljebb a politikai kényszeredettség vagy a vakság állapotában. A reális ésszel megkérdőjelezhetetlen liberális értékek képviselete a legtermészetesebb módon társulhat a népi-nemzeti ihletéssel és a kereszténydemokrata mentalitással. Az MDF tagjai nem oszthatók liberálisokra és nem liberálisokra, legfeljebb olyanokra, akik tudják magukról, hogy azok, és olyanokra, akik nem! Bárki az MDF-ben — miként e sorok írója is — a legtermészetesebb módon vallhatja magát egy személyben liberálisnak, népi-nemzeti kötődésűnek és a keresztény értékek tisztelőjének. Csupán alkat, neveltetés és persze a politikai környezet hatása dönti el, hogy a három közül melyik arcát kívánja (esetleg az adott pillanat kihívására feleletül) a nyilvánosságnak megmutatni. Amiként tették ezt azok az MDF-esek is, akik nemrég a liberalizmus zászlaját mutatták fel a miskolci politikai tanácskozáson. Mindezt nem doktriner, hanem konzervatív módon cselekedték: a közvéleményben uralkodó felfogással, a befogadd közegével mint adottsággal számolva, magukat nem konzervatívnak, hanem konzervatívakhoz illő pragmatizmussal: nemzeti liberálisnak nevezték. Debreczeni József i HP*
