Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-30 / 8145. szám

Budapesten a szerb külügyminiszter ^-információ_________________ Jeszenszky Géza külügyminisz­ter meghívására tegnap délután hi­vatalos látogatásra Magyarországra .érkezett Vladiszlav Jovanovic. A szerb külügyminiszternek eredeti­leg szeptember közepén kellett volna Budapesten tárgyalnia, de közbeszólt a később eredményte­lennek bizonyult hágai külügymi­niszteri értekezlet. Magyar részről eredetileg a kétoldalú kapcsolato­kat kívánták megvitatni, s arra szá­mítottak, hogy tájékoztatást kap­nak: hogyan képzeli a szerb kor­mány a jugoszláviai rendezést, mi erre az ő verziója. A látogatás elha­lasztása óta eltelt csaknem másfél hónap, a maga újabb feszültségei­vel, csak még indokoltabbá teszi ezt a várakozást. Kétségtelen, hogy a tárgyalásokon szóba kerül a vaj­dasági magyarság helyzete is. • Folytatás az I. oldalról Régóta nem jelent meg annyi alaptalan rágalom az északi szom­széd ellen az itteni szerb sajtóban, mint az elmúlt néhány hónapban. A Politika című lap például bara­nyai tudósítója tollából rendszeresen közölt ellenőrizetlen híreket a „titkos fegyverszállításokról” a horvát gár­disták megsegítésére. A lap szerint a magyar mezőgazdasági repülőgépek szinte rendszeresen átrepülnek a ha­táron, és fegyvert, lőszert szállítanak a horvátoknak. Még olyan adat is napvilágot látott, hogy eddig már 30 magyar mezőgazdasági gépet lelőt­tek. Az újvidéki tévében távoli felvé­teleket mutattak be volt szovjet ka­szárnyákról, amelyekben állítólag a magyarok horvát kommandókat ké­peznek ki. Számos elmarasztaló, le­kicsinylő, sőt sértő kijelentés hang­zott el a szerb képviselőházban is anélkül, hogy a kormány tagjai közül bárki is elhatárolta volna magát ezektől a nyilvánvalóan alaptalan rá­galmaktól. Sőt, Kosutic kormánya­­lelnök Szabadkán tartott beszédében nyíltan megfenyegette Magyarorszá­got, amiért úgymond beavatkozik Szerbia belügycihc. Bozsovic vajda­sági kormányfő pedig azzal vádolta Budapestet, hogy területi igényeket támaszt Szerbiával szemben, a vaj­dasági magyar sajtót pedig megfe­nyegette, hogy a vezetők leváltásá­val kényszeríti őket „pacifista”, azaz a szerb kormánynak nem megfelelő tájékoztatáspolitikájuk megváltozta­tására. Mindezek alapján elmondhat­juk' hogy Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszternek bőven lesz miről tárgyalnia budapesti látogatása alatt, amelyre már jóval előbb is sor kerül­hetett volna. Akkor valószínűleg végre tisztázódtak volna a vádasko­dások, és kialakult volna a párbe­széd, amelyre nyilván mindkét fél­nek szüksége van. Maradjunk azon­ban csak Szerbiánál: fontos számára a vitás kérdések tisztázása már csak azért is, mert a Vajdaságban több mint négyszázezer magyar él, akiket érthető módon aggaszt a két szom­széd közötti feszültség. Jovanovic külügyminiszternek választ kell ad­nia arra a kérdésre is, hogy miért te­kintik dezertőröknek azokat a vajda­sági magyar fiatalokat, akik jugo­­szlávságukhoz ragaszkodva nem akarnak részt venni a szerb—horvát konfliktusban. • Kovács István MTI ----------------------------------------­Senkinek sem válik hasznára a szerb-magyar kapcsolatok romlása — hangsúlyozta Vladislav Jovano­vic vasárnap kezdődő budapesti láto­gatásával kapcsolatban az újvidéki Magyar Szó. A lap vezércikkében Csorba Zoltán kiemeli: ez a legke­vésbé sem előnyös a vajdasági ma­gyarok számára, akik rémülten lát­ják, hogy a fejük felett nyilakat lö­völdöznek egyszer Bclgrádból, egy­szer Budapestről. Az első áldozatok mi lennénk, a gyűlölet tüze először bennünket perzselne meg — han­goztatja vezércikkében a szerző. A kapcsolatok javításában mind­két félnek érdekeltnek kellene len­nie. Belgrádiról a legrövidebb, s ta­lán egyetlen út Európa felé Buda­pesten keresztül vezet, míg Magyar­­országnak, amely nyíltan Szlovénia és Horvátország mellé állt, számítás­ba kellene vennie azt is, hogy egy ilyen politika milyen következmé­nyekkel jár a vajdasági magyarokra nézve. Budapestnek ezen túl — így a vezércikk — világosan le kellene szögeznie, hogy nincsenek területi igényei szomszédaival szemben. Eddig mintegy ötezren vesztették életüket Horvátországban a köztár­saság függetlenségének deklarálása óta kitört harcokban — közölte va­sárnap Zvonimir Separovic horvát külügyminiszter az Európai Közös­ség hétfői találkozójukra készülő külügyminisztereinek írt levelében. Separovic szerint a szövetségi hadsereg és Horvátország háborúja nyomán eddig 350 ezer ember kény­szerült otthona elhagyására, és mint­egy 150 ezren élnek a szövetségi erők blokádjától körülzártan az or­szág különböző, harcok sújtotta pontjain. A horvát diplomácia veze­tője sürgős gazdasági és humanitári­us segélyt kért Zágráb számára a Közös Piactól, hangsúlyozva, hogy immár a túlélés kérdésével kell meg­küzdeni Horvátországban. *1 Magyar Hírlap, 1991.okt.28.

Next

/
Thumbnails
Contents