Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-29 / 8144. szám

Új Magyarország, 1991.okt.24. Az üzletemberek számára minden elő van készítve Bőd Piitr Ákos izraeli tárgyalásairól nyilatkozott Bőd Péter Akoi Ipari é* kereskedelmi miniszter október 17. ét ZZ. kfizött hlvs­­tslos UtofstAson Izraelben Járt. Mefér­­kezése ólán * repülőtéren exkluzív In* terjút odott munkztánunknzk, beszá­molt Izrzeli tárgyaláaalról és banyomi- Miről. — Mindenekelőtt szeretném előre­bocsátani — kezdte a beszélgetést a miniszter —, hogy Antali Józse/ mi­niszterelnök úr nyár eleji izraeli lá­togatása már előrevetítette: a legma­­gasabb szintű kapcsolati elvétel utat tör a miniszteri látogatásoknak, amelyeket az üzletemberek tárgyalá­sai és — remélhetőleg — üzletkötései követnek majd. Közvetlenül megér­kezésem előtt távozott Izraelből Ba­ross Péter belügyminiszter, és tud­tommal o közeli hónapokban sor ke­rül a külügyminiszter látogatására is. — Tehát elsődlegesen valamiféle ismerkedést szolgált az ön útja is? — Egyértelműen kijelenthetem, hogy az ismerkedésen már túl va­gyunk. Az izraeli gazdasági és pénz­ügyi körök elég jól ismerik a mi hely­zetünket, tudják azt is, hogy Magyar­­ország különbözik a többi kelet-eu­rópai országtól. Nekem legfeljebb csak azokra a. sajátosságokra, elő­nyökre kellett ismételten felhívnom tárgyalópartnereim figyelmét, ame­lyeket a magyar gazdaság számukra nyújthat. Ezért aztán a gyáriparosok szövetségének a.vezetőivel, a bank­világ képviselőivel és néhány kivá­lasztott nagyvállalat vezetőivel el­mélyült tárgyalásokat tudtunk foly­tatni. Egy miniszter persze nem köt üzletet, de biztos vagyok benne, hogy ennek a tárgyalássorozatnak lesz konkrét haszna. — Mit tapasztalt, vcn-e érdeklő­dés Izraelben a magyarországi befek­tetések iránt? — Párhuzamosan több iparág iránt is érdeklődnek. A legnagyobb érdek­lődést mégis az idegenforgalomban tapasztaltam. Izraelben a turizmus húzóágazat! Magyarországot úgy íté­lik meg, hogy természeti szépségei­vel. történelml^íépmüvészeti ha­gyományaival, kultúrájával, gyógy­­idegeníorgalomban rejlő lehetősé­.vgeivel > -nagy ■ /vonzerőt ; ^gyakorol.­­Ezért készek ezen a területen befek­tetni, is részt verni a privatizáció­ban. Ep'ébként erre az utamra elkí-. sért Tóth Judit, az Országos Idegen­­forgalmi Hivatal osztályvezetője, aki Rosenthal úrral, az izraeli turiszti­kai minisztérium főigazgatójával szándéknyilatkozatot irt alá idegen­forgalmi kirendeltségek kölcsönös lé­tesítéséről. Felkerestem többek kö­zött egy nagy élelmiszer-ipari kombi­nátot, amelynek konkrét beruházási javaslatai vannak. A gondot egyelőre az okozza, hogy a partnerek magyar téeszek ‘és állami gazdaságok lenné­nek, és a szövetkezeti törvény körüli viták meglehetősen elbizonytalaní­tottak az izraeli vállalatot. Ennek ellenőre nem tett le arról, hogy el­hozza Magyarországra modern élel­miszer-ipari termékeit és a hozzájuk tartozó’értékesítési kultúrát. Érdek­lődtek még a textilipar, a gépipar, az energetikai ágazat, a repülőgép-szer­vizelésben való részvétel iránt Re­meiéin, hogy a miniszteri látogatást követő üzleti tárgyalásokon apró­pénzre lehet váltani ezt a befektetési kedvet. — Az utóbbi évtizedekben Izrael látványos utat tett meg a technikai fejlődésben. Lehet-e ebből valamit gyümölcsöztetni a kétoldalú kapcso­latokban Magyarország javára? . — Az első nap elmentem az izrae­li technológiavásárra, amelyet két­évente rendeznek meg. Bizonyos te­rületeken az izraeli fejlődés valóban világszínvonalat képvisel. Különö­sen a hadiiparral kapcsolatos ágaza­tokban szembetűnő a fejlettség. Ki­válóak az analitikai berendezéseik, precíz érzékelőket és elemző műsze­reket láttam. Katonai szempontból érthetően fontos időben felfedezni példái azt, hogy hol ütött ki tűz, ezért is van szükség magas műszaki szín­vonalú berendezésekre. S ezek a mű­szerek ugyanolyan jól használhatók például a vegyiparban. Következés­képpen Izrael a jövőben fontos lehet számunkra a technológia beszerzése szempontjából is. Elsősorban a mé­réssel, ellenőrzésesei, folyamatszabá­lyozással kapcsolatos kiegészitő mű­szerekre gondolok. — Mindeddig arról beszéltünk, mit várhatunk Izraeltől. Vannak-e ne­künk valamiféle szállítási, netán be­­fektetési lehetőségeink? ■ — Az izraeli gazdaság nagy válto­zások előtt áll. Mindenekelőtt náluk it liberalizálnak, kezdik megnyitni piacaikat. Másrészt pedig a szovjet zsidók befogadása következtében ha­talmas fejlesztések előtt állnak: laká­sokat kell építeni, munkahelyeket te- Temteni. Egyes becslések szerint a .következő három évben akár 25-30 ; százalékkal is nőhet az ipar teljesít­ménye. Mindez azt jelenti, hogy Ja­­íVulnak az esélyeink. — Elképzelhető, hogy ez az óriási ■fejlesztés piacot teremt a felesleges­sé vált magyar építőipari kapacitás egy részének? Vagy- esetleg építő­anyagokat is szállíthatunk? . V — Korábban volt erről szó, de mos­tani tárgyalásaim során ez a kérdés nem merült fel. A nagy távolság miatt ugyanis nem biztos, hogy kifi­zetődő lenne egy ilyen vállalkozás. £n elsősorban alkatrészek, részegyJ ségek szállítására gondoltam. Higgye el, sok olyan termék van, amelyben a magyar ipar versenyképes. Az el­utazásom napján felkerestem például az Izrael Aircraft Industries nagy­­vállalatot, amely hadüpari, repülő­gépeket gyártó és javító vállalatként jött létre, de ma már ennél sokkal tágabb tevékenységi köre van, hi­szen az elektronikától a távközlésen át, egészen a szakemberképzésig sok mindennel foglalkozik. Örömmel vet­tem, hogy ők is komoly érdeklődést tanúsítanak bizonyos magyar géptí­pusok iránt. — Magyarország kapcsán időkö­zönként újra meg újra felröppen az antiszemitizmus vádja. Tapasztalt-e ezzel kapcsolatban valamiféle fenn­tartást? — Semmi hasonlót nem vettem észre, sőt, ellenkezőleg: óriási rokon­­szerivel tapasztaltam. Tisztelik a ma­gyar törekvéseket, Magyarországot a ■régió legígéretesebb országának tart­ják. Nem volt semmilyen disszo­náns hang, amely megkérdőjelezte volna a kölcsönös szimpátiát. — Feltételezhető, hogy mostani látogatásának jelentősége túlmutat Izraael Állam és Magyarország két­oldalú kapcsolatain. Várhatóan nem hagyja érintetlenül a diaszpórában élő zsidóságot sem. — En is így gondolom, és remélem, hogy ez a látogatás fokozza az ő ér­deklődésüket és befektetési kedvüket is. Volt egy nagyon sikeres munka­­találkozóm az izraeli bankkörök kép­viselőivel. _Ott is elhangzott: a köz­vetlen izraeli töke magyarországi je­lenléte nem annyira jelentős. Am számos olyan vállalat van, amely ; például svájci illetőségű, de mögötte ; izraeli érdekeltség áll. Előfordulhat az is, hogy egy volt hazánkfia hozza be szerteágazó üzleti kapcsolatai ré­vén azt a bizonyos svájci vagy ame­rikai vállalkozást. Kétségtelen tehát, hogy a magyar—izraeli gazdasági kapcsolatok jelentősége messze túlnő c két ország közötti exporton és im­­porion. Ezért is örültem ennek a Jó hangulatú, gazdag tárgyalássorozat­nak. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak — s ezt ne vegye szerényte­lenségnek —, hogy, bár velem egy időben járt a térségben^»* amerikat és a szovjet külügyminiszter, ők a közel-keleti konferencia összehívásán dolgoznak, Yitzhak Shamir minisz­terelnök mégis szakított időt a két megbeszélés között arra. hogy velem is találkozzon. Egyébként pedig tár­gyaltam-az ipari, a turisztikai, a had­ügy-, sőt futólag még a külügymi­niszterrel is, találkoztam az izraeli üzleti és bankélet szine-javával. A talajt előkészitettem, a konkrét üz­leteket másoknak kell megkötniük. Péter József

Next

/
Thumbnails
Contents