Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-29 / 8144. szám
A nyolcszázmillió forint már elfogyott Kaotikus állapotok a menekültjogban Elfogyott az idei 800 millió forint, melyet az állam a menekültek támogatására szánt. A BM 1992-re 1 milliárd forintot kér a letelepedési alaphoz a költségvetésből, de ennek parlamenti jóváhagyására még várni kell. A korábbi gyakorlathoz hasonlóan a menekültügy jövő évi költségvetése terhére pótolják a hiányt. Erről tájékoztatták lapunkat a Menekültügyi Hivatalban. A letelepedési alapot 1988-ban hozták létre, mely a hosszabb ideig hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárokat — a menekülteket — hivatott segíteni. Ebből a pénzből fedezték oktatásukat, egészségügyi ellátásukat, hivatalos ügyeik illetékét, s az átmeneti szálláshelyeket is ebből tartották fenn. Az utóbbi időben már-már kaotikus helyzet alakult ki annak megítélésénél, ki részesülhet a szűk keretből. Nagyjából négy csoportba lehet sorolni a segélyre jogosultakat: a menekültstátussal rendelkezők, az erre várakozók, az 1988—89-ben a forradalom elől Romániából érkezettek, s végül a méltányossági alapon, humanitárius okokból befogadott emberek, ők elsősorban az utóbbi hónapok jugoszláv menekültjei. Általában mindenkinél vannak érvényes okmányok. Azokat a jugoszláviai harcok elől menekülteket, akik nem tudtak felmutatni útlevelet, humanitárius okokból szintén átengedték, egy részük azonban a zöldhatárt „vette igénybe". A menekültstátust a határátlépéstől számított 72 órán belül kell kérni a határőrségen, vagy az illetékes menekültügyi szervnél, ahol 30 napon belül kivizsgálják, jogos-e a kérelem. A Jugoszláviával szomszédos határszakaszon erre alig volt példa, mert akik átjönnek, azok az első adandó alkalommal szeretnének hazatérni, s ezt a menekültstátus birtokában nem tehetnék meg. Ők csupán ideiglenes menedéket kértek, s ez jogilag megfoghatatlan kategória. Ä korábban Romániából érkezettek közül sokan kérik a magyar állampolgárságot vagy a bevándorlóstátust, mert így bármikor hazalátogathatnak, de letelepedhetnek Magyarországon is. A nagy számban Jugoszláviából érkezett menekültek mellett szállást adunk albánoknak, törököknek és Szovjetunióból érkezetteknek is, akik többnyire a kijelölt átkelőhelyeken lépik át a határt. — Leghamarabb egy év múlva léphet hatályba a menekültjogi töfvény, mely talán enyhíti a kaotikus állapotokat — mondta a BM Menekültügyi Hivatalában Tóth Judit helyettes vezető. — Addig is próbálunk a meglévő paragrafusok között módot találni a segítségnyújtásra, ami nem könnyű. Furcsa helyzet alakult ki az állami tulajdonú létesítmények, szolgáltatások igénybevételénél. Például a volt szovjet laktanyák használatáért, ahol most menekültek élnek, forgalmi adót kell fizetnünk. Ezzel az állam mintha egyik zsebéből a másikba tenné a pénzt, hiszen egyéb úton-módon támogatást is ad a menekültügynek. Az állami támbgatás mellett azonban érkezik segítség külföldről is. Nemrégiben fejeződött be az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szokásos évi tanácskozása Genfben, ahol szó volt a magyarországi nehéz helyzetről is. Ezt követően az ENSZ tényfeltáró missziója ellátogatott a hazai menekülttáborokba, s javaslattervet készített a minimális igényekről. Ennek alapján még ebben az évben, illetve ’92 első felében jelentős segítség érkezik Svájcból, az Egyesült Államokból, Norvégiából és Finnországból. Ezenkívül a Nemzetközi Vöröskereszttől és az Egyházak Világtanácsától is kaptunk és kapunk a jövőben is szállítmányokat. Erre nagy szükség van, hiszen például a nagyatádi tábor üzemeltetése csupán kétharmados telítettségnél is havonta 15 millió forintba kerül! •B. K. Magyar Hírlap, 1991.okt.25.
