Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-02 / 8129. szám
I Nagylelkű lesz-e Nyugat-Európa ? Lubbers holland Az önrendelkezés megvalósulásának, az új államok keletkezésének során végül is egy egységes Európa felé kell hogy tartsunk, mivel vannak olyan kérdések, amelyeket csak közös erőfeszítésekkel tudunk megoldani — nyilatkozta Ruud Lubbers holland miniszterelnök a Népszabadságnak adott exkluzív interjújában. Az Európai Közösség soros elnöki tisztét is betöltő holland államférfi az Európa Mozgalom konferenciáján vesz részt hazánkban tett, rövid látogatása során. — Minisztereinek úr. On az egy-" •4«ea Európáért tevékenykedő Európa Mozgalom meghívására érkezett hazánkba. Ugyanakkor az eltérő történelmi fedődén eredményeképpen «ok kelet- és kOzépeurópal nemzet még csak most próbálja megteremteni saját nemzeti államát. Hogyan egyeztethető Össze a két, egymással ellentétesen ható folyamat? Európában valóban két folyamat zajlik egymás mellett. Egyfelől az Európai Közösség országai között formálódik a politikai unió, amelynek szellemében került sor a mostani látogatásomra is. Ennek az együttműködésnek a végleges formái körülbelül az évtized végére alakulnak ki. Másfelől a kommunizmus bukásával tanúi lehetünk az új kelet-európai demokráciák kialakulásának is. Ebben a folyamatban természetes, hogy az önrendelkezés elve igen nagy hangsúlyt kap, amely csak — a nemzetiségi jogokat is tiszteletben tartó — demokratikus módon érvényesülhet. Ez nem is annyira Magyarországra vonatkozik, hiszen az ország területileg, kulturálisan és nemzetiségi szempontból Is egy egységet képvisel. De vannak olyan országok, ahol nem ilyen szerencsés a helyzet, gondolok ,itt például Jugoszláviára vagy az egykor Szovjetuniónak nevezett szövetségre. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy az önrendelkezés megvalósulásának, az új államok keletkezésének során végül is egy egységes Európa felé kell hogy tartsunk. Mindezen alapelveket komolyan próbára teszik a mostani jugoszláviai események vagy a társulási szerződések, kormányfő nyilatkozik a Népszabadságnak a piacok megnyitásának problémái. A kérdés az: elég nagylelkűek lesznek-e a nyugat-európai országok, hogy mindezt anyagilag is támogassák. — Mit tehet ebben s megosztott Európában Magyarország? — Egy olyan ország, mint az önök hazája, több okból is igen fontos szerepet játszhat. A magyarok korábban és egy viszonylag rugalmasabb rendszerből kezdték meg a demokrácia kiépítését, mint a többi kelet-európai ország. Már a kommunista hatalom idején is jellemző volt a viszonylagos nyitottság. Tehát most sokkal gyorsabban mehetnek előre. Továbbá Magyarország földrazilag igen közel fekszik Nyugat-Európához. Logikus, hogy amikor például az EK energiarendszerének vagy infrastrukturális hálózatának fokozatos kiterjesztéséről esik szó, akkor ez először a földrajzilag közelebb fekvő országokat érinti. — Fgyelrtre azonban úgy tetszik. Hogy az Fur6p«i Közösség nagylelkűsége nyomban szertefoszlik, amint olyan tornák kerülnek szóba, mint a három kelet-küzópeurópal ország hús-, vagy textllexportja. Pedig Magyarország is éppen ezeken a területeken tudná leginkább nűvelnl a kivitelét . . . — Igen, ez jelen pillanatban igen komoly nehézség. Ugyanakkor én úgy vélem, hogy ez csak átmeneti probléma lesz. A nyugati világ pillanatnyilag kisebbfajta recessziót él át. Az érintett társadalmi rétegek tartanák az esetleges kelet-európai importáruk olcsó áraitól, és ezért olyasfajta politikai nyomást fejtenek ki kormányukra, mint a francia parasztok. A kormányok pedig defenzívek, néha túlságosan is azok. Az EK soros elnöki tisztét betöltő Hollandia nagyon fontosnak tartja, hogy megtörjön ez a fajta defenzív magatartás. Mindenki számára világossá kell tenni, hogy nem lehet csak a mában gondolkozni, látni kell a perspektívákat is. És ez az egységes Európa jövője szem pontjából is olyanynyira lényeges, hogy feltétlenül meg kel! találnunk azokat az eszközöket, amelyék lehetővé teszik piacaink teljes megnyitását, a nagyobb áldozatkészséget. Remélem, a közösség külügyminisztereinek ; hétfőn rendezendő tanácsko- j zása megtalálja a kiutat a je- I lenlegi helyzetből, és lehetővé válik a társulási szerződés aláírása Magyarországgal. — Hogyan képzeli el ón «r. új európai biztonsági rendszert, amely kontinensünk keleti felének békéjét Is garantálná? Milyen tanulságokat hordoznak a Jugoszláv vagy a szovjet események? — Ez a pont, alhol a NATO, ai Nyugat-európai Unió szerepét bi'7x>nyos szempontból újra kell értékelni, tisztázni-kell az európai védelmi perspektívát. Egyszóval ez nem az a politikai pillanat, amikor helyénvaló volna valamiféle végleges következtetést kimondani. Éppen ellenkezőleg. Szeretném elmagyarázni az Európa Tanácsban ülő kollégáimnak is, 'hogy nem volna bölcs dolog végleges döntéseket hozni biztonságunkat, védelmi elképzeléseinket érintő kérdésekben, amíg nem látjuk sokkal tisztábban a közép-európai folyamatokat, biztonsági elképzeléseiket. Szalai Zoltán ;>r> Népszabadság, 1991.szept.30.
