Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-02 / 8129. szám
Budapesti felhívás a kontinens polgáraihoz Ne legyenek új válaszfalak Európában MH-tudósltás________________ A kontinens valamennyi polgárához. intézett üzenettel fejezte be szombaton kétnapos budapesti tanácskozását az Európa Mozgalom. Rámutat, hogy eljött az ideje a mozgalom 1948-as alapításakor megfogalmazott szándék megvalósításának: Európa népei egy korszerű közösségben egyesíthettek, a földrész előtt megnyílik a béke. a demokrácia, a haladás és az egység perspektívája. Ám a jövő építménye addig nem tekinthető befejezettnek, amíg a gazdasági integrációt nem alakítják pénzügyi, politikai és védelmi közösséggé. Továbbá. ámíg nem veszik fel Közép- és Kelet-Európa új demokráciáit, amelyek természetes helyüket keresik a földrészen. Sok akadályt kell leküzdeni a föderatív Európához vezető hosszú úton. a legfélelmetesebb az újjáéledő nacionalizmus— állapítja meg a dokumentum. Mert a nacionalizmus — fejezzen ki bár jogos törekvéseket - Európa részeit megosztottságra és konfrontációra kárhoztatja. A mozgalom felszólítja a kontinens polgárait, közösen munkálkodjanak azon. hogy az Európai Közösség kiil- és biztonságpolitikát integráló unióvá alakuljon, és az államok európai konvencióba gondoskodjanak a kisebbségek jogainak hatékony védelméről. Híven az Európa Mozgalom céljaihoz, a nemzetállamokat több előadó, felszólaló korszerűtlen alakulatoknak minősítette. Dusán Sidjanski, a genfi egyelem professzora például kiemelte: a határokat, mivel Európában mindenütt kisebbségek élnek, lehetetlen etnikailag igazságosan meghúzni. Történelmi sérelmek emlegetése, a nacionalizmus pedig szükségképpen elnyomáshoz vezet. A professzor szerint a nemzeti identitás megőrzésének a föderatív Európában nincs akadálya. Európa nem nézheti tétlenül, ha a népek önrendelkezési jogát veszélyeztetik, kötelessége beavatkozni — fejtette ki Ursula Seiler- Albring német külügyi államtitkár. Szólt arról is, hogy a kontinens korábbi megosztottságát nem válthatja fel új válaszfal a gazdag és a szegény országok között. Az EFTA főtitkára. Georg Reisch hangsúlyozta, a piacgazdaságra áttérő új demokráciáknak szükségük ván segítségre. Megemlítette, hogy Magyarországgal. Csehszlovákiával és Lengyelországgal hamarosan megkötik a szabadkereskedelmi egyezményeket. Ruud Lubbers holland kormányfő. az Európai Közösség soros elnöke szerint az. F.K-nak mindent meg kell tennie a felvételüket kérő államok integrálásáért, de a tagság kötelezettségekkel jár. A csatlakozás feltételeire több előadó is rámutatott. Elengedhetetlennek mondták a stabil demokratikus intézményrendszert, az emberi jogok tiszteletben tartását, és azt, hogy a jelentkezők megteremtsék a piacgazdaság működésének kereteit: garantálják az árak, a bérek, a bel- és külföldi beruházások szabadságát, jelentősen csökkentsék az állami szektor szerepét. Egyelőre hiányzik a kelet-középeurópai országok politikai akaratának háttere; gazdasági adottságaik miatt még nem alkalmasak az EK- tagságra — hangzott el —, ám közeledésüket mindenképpen segíteni kell. Ebben, az alapvető értékek elfogadtatásában az Európa Tanács vállalhat fontos szerepet. Catherine Lalumiérc, a szervezet főtitkára beszédében a békét, az egyén méltóságát garantáló értékekre összpontosította figyelmét. Véleménye szerint csakis a demokrácia, a jogállamiság. az emberi jogok tisztelete egyesítheti Európa népeit. Hosszasan szólt a morális kötelességekről, a toleranciáról és a szolidaritásról. A konferencia előadói érintették a NATO stratégiájának, az atlanti szervezet felelősségének újragondolását Közép-Európa biztonságában. Többen foglalkoztak az Európai Közösség intézményeinek reformjával; az Európa Parlament jogkörének bővítésével, azzal, hogyan képviseltethetik magukat a törvényhozó testületben a régiók is. Az Európa Mozgalom elnöke, Giscard d’Estaing sajtóértekezletén arra a kérdésre, a mozgalom miért netn foglal állást Jugoszlávia belső határainak megváltoztatásáról, azt mondta, nem feladatuk, hogy drámai helyzetekben ítélkezzenek. Fontosnak tartják, hogy a népek megtalálják kulturális identitásukat, de ehhez nem alkalmazhatnak erőszakot. Meglepő volt, hogy ellentétben a mozgalom Jugoszláviáról szóló nyilatkozatában foglaltakkal, kifejtette, az Európai Közösségben a jugoszláviai konfliktus semmiféle feszültséget nem okoz. Az EK-nak kötelessége a történelmi Európa területén fekvő országokat — így Romániát is — befogadni, válaszolta egy kérdésre, persze csak abban az esetben, ha demokratizálódásuk folyamata már visszafordíthatatlan és gazdaságuk állapota megfelelő. Antall József magyar kormányfő szombaton találkozott Ruud Lubbersszel, és Lalumiére asszonnyal. • Karcagi Katalin * Magyar Hírlap, 1991.szept.30.
