Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-28 / 8143. szám

Pesti Hírlap, 1991.okt.22.

NÉMET-FRANCIA HADTEST — KEDVEZŐ FOGADTATÁS

Rivalizálás Európa biztonságáért

A NATO-tagállamok parlamenti testületének tegnapi madridi ülése után felhívtuk telefonon Kovács Lászlót, a tanácskozáson résztvevő hat parlamenti párt egyikének, az MSZP-nek képviselőjét, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának tagját, hogy egy rövid értékelést adjon tapasztalataikról.

GULYÁS L. ISTVÁN

— Jómagam, mint ellenzéki parlamenti képviselő rendkívül pozitívan értékelem, hogy a magyar külügyminiszter beszédében kiemelte: nem szabad a NATO-val való kapcsolatokat leszűkíteni, vagy ezekből bármelyik országot kirekeszteni. Hiszen nyilvánvaló, hogy a közép-kelet-európai térség egészének kell a NATO-val szorosabb viszonyt kialakítania — mondta Kovács László. — Jeszenszky Géza a realitások talajáról közelítette meg a problémákat, nem fogalmazott meg megvalósíthatatlan célokat, mint például a teljes jogú tagság a NATO-ban, amit én nem tartok napirenden lévő kérdésnek.

— Véleménye szerint a hat magyar parlamenti párt mennyire képvisel egységes álláspontot a NATO-hoz fűződő jövőbeni viszonnyal kapcsolatban?

— Úgy érzem, hogy a hat parlámenti párt odahaza, és a képviselők itt Madridban is egybehangzóan látták és látják ezt a kérdést. Tehát pülanatnyilag az a reális, ha az Észak-atlanti Közösséggel, illetve a NATO-val a politikai kapcsolatokat intézményesítjük. A NATO-ban támogatják elképzelésünket. Ez szerepel abban a határozati javaslatban is, amelyet hétfőn vitattak meg és fogadtak el, s

amely hivatkozik az Északatlanti szerződés 10. pontjára. Szeretném hangsúlyozni, ez nem jelenti azt, hogy Magyarország teljes jogú tagságának a NATO-ban megteremtődtek a feltételei. De a mostani állapot mindenképpen a továbblépés szándékát jelzi, mindkét oldalon.

— Milyen vélemények hangzottak el Madridban a közös német-francia hadtest létrehozásáról?

— A NATO-tagállamok számára most az alapvető dilemmát az jelenti, hogy az európai biztonság megszilárdításában, egy új európai biztonsági rendszer kiépítésében müyen szerepet játszik majd a szervezet, és milyet az Európai Közösség, illetve a Nyugat-európai Unió. Érezhető bizonyos fajta rivalizálás, sokan a NATO elsődleges szerepét hangsúlyozzák, főleg az amerikaiak és a britek. Vannak azonban olyan vélemények, amelyek inkább az európai szervezetek és a Nyugat-európai Unió szerepét kívánják előtérbe helyezni. A elfogadott határozathoz, amelynek címe „A NATO a Szovjetunió után”, 31 módosító javaslatot adtak be, és ezeknek körülbelül a fele foglalkozott azzal, hogy miként lehetne a már említett szervezeteket valamiféle értéksorrendbe állítani.