Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-28 / 8143. szám
Pesti Hírlap, 1991.okt.22. DÖNTÉSHELYZETBEN A PARLAMENT A kormány dolga Romániával tárgyalni MUNKATÁRSAINKTÓL-■ ------------------— i • fj---»-----------------------------------------------------Felháborítónak, provokatívnak minősítette a román parlament magyarellenes kirohanásait napirend előtti felszólalásában Horn Gyula Szocialista Párti képviselő. Tegnap, az Országgyűlés plenáris ülésén a képviselő megítélése szerint egész Európa ügye, ha a bukaresti parlamentben olyan koncepciót fogalmaznak meg, uinely egy népcsoport felszámolását célozza. Magyarország minden lehetséges eszközzel elő kívánja segíteni egy demokratikus, stabil, az curópui hagyományokra és értékekre épülő Románia létrehozását. Ezért is javasolta, hogy Szabad György házelnök intézzen üzenetet a román parlamenthez és kezdeményezzen tárgyalásokat a két intézmény között. Antall József miniszterelnök lényegében egyetértett az exkülügyminiszter felszólalásával, azt azonban nem támogatta, hogy az Országgyűlés vállalja magára a kormány feladatát, hangsúlyozta, hogy a román fél formális tárgyalási javaslatai nem vezetnek sehová, ha nem megfelelő előkészítés után ülünk tárgyalóasztalhoz. 3-Ugyancsak napirend előtt kért szót Palotás János, aki bejelentette: a Vállalkozók Országos Szövetsége, a Magyar Gazdasági Kamara és számos más szervezet aláírásgyűjtést kezdett annak érdekében, hogy országos népszavazás legyen a Világkiállításról. Még az érdemi munka megkezdése előtt döntött a parlament arról, hogy napirendjére tűzi a kárpótlási törvény módosítását, amelynek lényege, hogy hosszabbítsák meg a kárpótlási kérelmek benyújtásá-. nak határidejét. Az Országgyűlés első napirendi pontjaként folytatta a szövetkezetekről, valamint a szövetkezeti törvényjavaslat i hatálybalépéséről, illetve az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat vitáját. A hozzászólók közül Dr. Mihály Zoltán (MDF) kifejtette, hogy az új . szövetkezeteknek alapvetően az egyéni érdekeltség alapján j kell majd működniük A tör- j vénynek adekvál gazdasági ke- : reteket kellene meghatározni a szövetkezetek tevékenységéhez, mivel ezek nem hasonlíthatnak például sem a kft.-kre, sem a gazdasági társaságokra, sem a részvénytársaságokra. A törvényjavaslatot nemes egyszerűséggel tökéletlennek nevezte Juhász Pál (SZDSZ). Elmondta, hogy véleménye szerint meg kellene szüntetni a . mezőgazdasági szövetkezetek konglomerációs jellegét, a piacgazdaság körülményei között észszerű lenne külön állattenyésztési, növénytermesztési és más szakvállalkozásokra bontani. Dr. Rótt Nándor (KDNP) főleg azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatot tulajdonképppen a kárpótlási és a földről szóló törvénnyel együtt kellett volna az Országgyűlés elé terjeszteni, hiszen a szövetkezetek ügye kiszakíthatatlan ebből a kérdéskörből A vagyonfelosztás problémáját sem tisztázza következetesen és egyértelműen a javaslat, állította Teliér Gyula (SZDSZ), míg Lakos László (MSZP) szerint a felosztás részkérdéseit inkább a szövetkezetek tagjaira kellene bízni. A törvény vitáját elnapolta az Országgyűlés. Ezután a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat került „terítékre”. Jellemző fontosságára, hogy száz módosító indítványt nyújtottak be ügyében a képviselők. Az Országgyűlés a módosító javaslatok áttekintése után a törvényt elfogadta. Ezzel a jegybank tulajdonképpen egy olyan sajátos részvénytársaság lett, melyben igen*korlátozott az állam tulajdonosi joga.
