Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-24 / 8142. szám
Magyar Hírlap, 1991.okt.21. Az ünnepség elmaradt, a katonai demonstrációt megtartották Népszavazás helyett lakodalom volt Agyagfalván A tavaly októberben több mint húszezer, az idén viszont csak néhány tucat megemlékező gyűlt össze a székelyföldi Agyagfalván. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségén (RMDSZ) belüli viszálykodásnak — úgy tűnik — a székelyek egyik legnemesebb ünnepe esett áldozatul. A Ceausescu-korszak hosszú évei alatt tiltották az évforduló megünneplését. Akkortájt csupán az éjszaka leple alatt kerülhetett néhány szál virág az 1848. október 16-i, hatvanezer főnyi embertömeget megmozgató Székely Nemzetgyűlés agyagfalvi emlékművének tövébe. És mindig került. Most lehetett volna másodszor szabadon megemlékezni a hősökről... — Székely anatómiát, vagy mit tudom én. mit akart itt kihirdetni a Katona Ádám csoportja?! — háborog ntaszatnyi unokáját maga előtt tolva egy székelyudvarhelyi bácsi a csípős szombat estében. — Jól felkavarták a ganajt. és most szagulja az egész Székelyföld! — Nem jól van az. hogy a megkérdezésünk nélkül egyesek újra döntenek rólunk. Maguknál ott Magyarba' bejelentették az emigráns erdélyi kormányt, erre fölugrott a románságban a pumpa, azután itt ez az autonómia. Nem csudálom, hogy most meg a parlamentben rontanak a magyarra! Állítólag halomra gyilkoljuk a románt a Székely földön! Félnek nagyon az emberek ilyen híreket hallgatva, biz’ Isten, telve van az én csizmám is! — Nemcsak a bácsié. Székelyudvarhely felé közeledve leállítanak minden autót a közeli Parajd hatá-ában. Közlekedésbiztonsági hétnek hihetné az ember, de a kocsi műszaki paraméterei helyett a rend éber őrei az úticélról érdeklődnek. Románul. Székelyföldön a ,.Csau"-korszakban köztudott volt. hogy míg a lakosság többsége magyar, addig a zsaru- és szekuslégió inkább román anyanyelvű volt. A kollaboránsok nélkül. Mintha visszatértek volna a régi idők, legalábbis a rendőrök újra csak románul értenek. Hírek szerint több tucatnyi rendfenntartót küldtek a Kárpáton túlról, bekvártélyozva őket a Küküllő szállodába. (Mi magunk is legkevesebb egy tucattal találkoztunk szálláshelyünkön.) Napok óta hatosával sétálgatnak Székelyudvarhelyen, demonstrálva a hatalom féltő gondoskodását. A gyakorlóruhába bújtatott emberek gerincoszlopára valószínűleg .jótékony” hatással van a vállra akasztón géppisztoly. Másra is... A város szemmel láthatóan tudomást sem vesz róluk, nem foglalkoztatja őket a székely autonómia kérdése. Rosszul időzített, kidolgozatlan, ostoba kezdeményezésnek vélik a helyiek, szinte természetesnek tartanak egy olyan válaszlépést, amelyre a parlamentben kerüli sor. , Csütörtökön hangzott el a román parlamentben az a bizottsági jelentés, mely a Hargita és Kovászna megyei románok állítólagos üldöztetéséről szól. Az érinteti térség lakói erre a nyilvánvaló rágalomözönre a legegyszerűbben reagálnak: tényekkel, dokumentumokkal, hosszú évekre visszamenő statisztikai adatokkal bizonyítják a románság súlyának megfelelő részvételét a megyei vezetésben. Forradalom előtt és után. Csak nyitott szemmel végig kell sétálni Székelyudvarhelyen, és máris megdől az az állítás, hogy leszaggatják a román feliratokat, s csak magyarul jelzik az intézményeket. A szinte homogén székely városban mindenhol kétnyelvűek a feliratok. A válaszlépésre az RMDSZ a helyi tagszervezeteket kérte fel.
