Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-02 / 8129. szám
V Népszabadság, 1991.szept.28 3 ÚJRA KELL ÉRTÉKELNI A NYUGAT KÜLDETÉSÉT Budapesten ülésezik az Európa Mozgalom (Munkatársainktól.) A Nyug art késlekedik kihasználói a kelet-európai kommunista rendszerek összeomlása után létrejött kivételes törté- Delmi helyzetei, sajnálatos módom a világ nem készült (el az átmenet kezelésére, s rögtönzés jellemzi a nyugati lépéseiket — jelentette ki Antall József miniszterelnök pénteken az Európa Mozgalom kétnapos budapesti konferenciájának megnyitóján az Országházban. A kormányfő ez alkalomból kétoldalú megbeszéléseket folytatott Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárral és Helmut Schmidt volt NSZK-kancellárral, A Közös jövőnk — az egyesült Európa mottójú tanácskozásra, mely a mozgalom első összeurópai kongresszusa, meghívást kapott többek között Ceorgiosz Vosziitu ciprusi elnök, Ruud Lubbers holland és Giulio Andreotti olasz miniszterelnök, valamint Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára. Az Európa Mozgalom a demokrácia különböző irányzatait képviselő személyiségeket, szervezeteket és mozgalmaikat tömöríti az Európai Egyesült Államok megteremtésének igényével a kontinens csaknem húsz országában. A mozgalom Magyar Nemzeti Tanácsa a müh év júliusában alakult, elnökévé Kosáry Domokost, az MTA elnökét választatták. Az egybegyűlt részvevőket Valérv Giscard d'Estaing, a Nemzetközi Európa Mozgaflom elnöke üdvözölte, majd átadta a Szót Antall Józsefnek, aki Magyarország nevében mondott köszöntőt. A miniszterelnök hangsúlyozta: a mozgalom hazánk számára egyet jelent a jogállamisággal á szabadsággal és a piacgazdasággal, illetve Európa közös szellemi, kulturális örökségének vállaláséval. Egyben erőt is ad a különféle nemzetiségi konfliktusokkal sújtott kelet-közép-európai térség polgárai számára: azt példázza, hogy évszázados szembenállás után népek, nemzetek képesek barátokká válni. Antall József az európai integráció gyökereit elemezve hangsúlyozta, hogy a kontinentális egység a keletről jövő külső fenyegetés árnyékában jött létre. Ez a veszély, illetve az atlanti szolidaritás elmélyítése döntő tényezője volt Kotiry Domokos: A kultúr* területen u Iskolaügyben tudunk előrelépni. Célunk, hofy ■ diplomákat kölcsönösen elismerjék, ■ posztgraduális képzés összeurópai legyen, s szabadon lehessen átjárni egyik egyetemről • másikra. Szükség van a tankönyvek, különösen a történelemkönyvek revíziójára, a nacionalizmusnak nem lehet helye az egyesült Európában. Magyarorezág, Csehszlovákia és Lengyelország nagyon közel van ahhoz, hogy teljes jogi! tagja legyen az EK- nak, a remélem, hogy a tértég más államai — Románia, Bulgária — la előbb-utóbb részel lesznek a valóban egységes Európának. a közös Európa kialakulásának. Korunk nagy kérdése most az: az agresszív, terjeszkedő viliághatalom politikai rendszerének összeomlása után, a közvetlen katonai fenyegetettség megszűntével merre tart a kontinentális integráció. Az Európát leginkább aggasztó tényezők közé sorolta a kormányfő, hogy keleti felében továbbra is létezik a nukleáris világhatalam. A kontinensnek ezért közös érdeke, hogy biztos kezekben legyen a nukleáris arzenál, birtokosai teljes politikai felelősséggel őrködjenek felette. A másik nagy veszély a kelet-közép-európai térség esetleges destabilizációja — mondta Antall József. A kérdés az, hogyan lehet a periféria évszázados hátrányait felszámolni, az új demokráciák miképp ellensúlyozhatják gazdasági elmaradottságukat. A térkép etnikai konfliktusainak hátterében ugyanis gyakran gazdasági problémák állnak. Magyarország diplomáciai törekvéseiről szólva a miniszterelnök közölte: az európai egységhez fűzött reményeink ellenére tisztában vagyunk azzal, hogy a teljes jogú csatlakozás nem valósulhat meg együk pillanatról a másikra. Magyarország az Európai Közösségbe jelentkezve azonban nem feledkezik meg az atlanti gondolatról sem. Végül Antall József — aki a közelmúltban vehette át az európai egység előmozdításáért odaítélt Schuman-díjat — a kitüntetéssel járó 50 ezer márkás összeget átnyújtotta az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának, az európai gondolat terjesztésére hivatott alapítvány számára. A magyar miniszterelnök szavai után a Cseh—Szlovákia és Lengyelország egy-egy vezető politikusa szólt a konferencia részvevőihez. Mindketten megfogalmazták azt a félelmüket, hogy Európát a politikai határok lebontása után tóost a szegénység és a gaz-
