Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-02 / 8129. szám
n Népszabadság, 1991.szept.28. H Antall József megnyitó beszédében külön kitért • magyar sajtóra. Hangsúlyozta: a •ajtó- és gyülekezési szabadság legjobb bizonyítéka, hogy kevés nap telik el úgy, bogy a sajtóban ne Írnának e Jogok megvédésének szükségességéről. Egyes értelmiségi csoportok úgy Ítélik meg, hogy a sajtószabadság védelmében nyilatkozatokat kell kiadni. Ügy vélem, amíg Ilyeneket lehet Imi és közölni, addig Magyarországon nincsenek valós ellenfelei azoknak, akik Jogállamot és piacgazdaságot akarnak. Minden országban vannak szélsőséges csoportok, amelyek vitatják ezeket az eredményeket. De, akik most a sajtószabadság védelmében foglalnak állást, nem tesznek mást, mint dokumentumot bocsátanak ki arról, hogy nálunk igenis van sajtószabadság. dagság osztja ketté. Havel elnök hivatalának vezetője, Karl Schwarzenberg úgy vélekedett: az egységes Európa létrejöttét Nyugaton a „szegény rokon” negatív effektusa akadályozza, Keleten pedig a harcos nacionalizmus, illetve a politikusok hiúsága. A keleti régió országainak ezért nehéz utat kell bejárniuk. A jugoszláviai válságról szólva úgy fogalmazott: nem létezhet .kompromisszum a jogállamiság es az erőszak között. A lengyel szenátus alelnöke, Andrzej Wielowieyski ezzel összefüggésben arról szólt, hogy az egységes Európa megvalósítása most kolonialista módon, egyoldalú intézkedésekkel történik. Ráadásul a kontinens két fele közti fejlettségi különbség az előrejelzések szerint a következő tíz évben tovább nő majd. Rendkívüli kihívással kell szembenéznie Európának Ukrajna, Belorusszia és a Baltikum különválása nyomán is. A lengyel politikus szerint a régióval szembeni nyugati kereskedelmi korlátozások keserűséggel töltik el az érintett kormányokat, s a megoldáshoz ' politikai döntésre van szükség. Jean Francois-Poncet, a francia szenátus gazdasági bizottságának elnöke a francia Európa Mozgalom nevében arról beszélt: a kontinens egyesítése tegnap álom volt, ma terv, holnap pedig program lesz. Franz Vranitzky osztrák kancellár szerint nincs alternatívája az egységes kontinensnek. az ehhez vezető folyamatnak azonban nemcsak az EK a hajtóereje, hanem a többi szervezet, az Európa Tanács, az EBEÉ, az OECD is. Rámutatott: ha nem lehet a népek önrendelkezésre vonatkozó minden igényt kielégíteni, más módokat kell keresni az igazságtalanságok enyhítésére: az érintetteknek nagyobb autonómiát kell biztosítani, nemzetközi szinten pedig meg kellene alkotni az egységes kisebbségi jogot. Az osztrák politikus Jugoszláviával kapcsolatban kifejtette: nem szabad a béke megteremtéséért tett európai erőfeszítéseket csődként értékelni, az elsődleges felelősség ugyanis a jugoszláv politikusoké. ,, A délelőtti szekcióülés témája az európai integráció és együttműködés volt, majd a délután folyamán a gazdasági kérdések kerültek napirendre. Ebben a témakörben szólalt fel többek között Helmut Schmidt volt NSZK-kancellár és Rabár Ferenc, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem professzora.
