Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-24 / 8142. szám

Pesti Hírlap, 1991.okt.18.

A soronlévó mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban a papok általában foglalkoznak az erre való buzdítással. Az ezzel kapcsolatos püspöki körlevél felolvasása a templomokban is hozzájárult ahhoz, hogy az egyházmegyében uz aratási munkálatokat általában befejezték. Hiányosság azonban csaknem az egész vonalon, hogy a behordás nem folyik megfelelő ütemben. A pa, póknak ezzel kapcsolatos véleménye általában az, hogy a behordás azért nem megy, mivel a falvakban vagy nincs még megfelelő mennyiségű cséplőgép, ha van is, áll, mivel rossz stb. Kétségtelen, hogy előfordulnak olyan hibák, mint Héderváron is, ahol csupán egy cséplőgép van, az is többször motorhiba miatt leáll, meg van a fordítottja is, hogy azért nem kapnak több gépet — ahol pedig 5-6 gép szokott csépelni —, mivel még nincs a gabona behordva. Hasonló volt a helyzet Kismaroson is, de nem kevésbé Bajnán. Ahol nem megy a betakarítás, ott áll a tarlóhántás és a másodvetési munkálatok is. A legjobban elmaradt területeken felhívtam a papok figyelmét a szószékről való fokozottabb buzdításra, amit az elkövetkező időkben méginkább fokozni kell. A cséplési munkák elmaradásából következik azután az, hogy a gabonabeadásban is mindhárom megye, Komárom, Nógrád és Győr az utolsók között kullog.

Az elmúlt hónap belpolitikai eseményei rányomták bélyegét Hamvas püspök magatartására is, melynek folytán újból kimutatta foga fehérét. Azonkívül, hogy az AEH. már ismeri a püspökkari konferencián tanúsított magatartását, egy-két dolog a háttérben itt is lejátszódott, mely pedig kezdődött a nyári mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban kiadandó körlevél körül történt eseményekkel.

Ugyanis Hamvas püspök a körlevelet nem a hívek részére írta meg felolvasásra, hanem a papokhoz írt ki, hogy a levelének szellemében buzdítsák a híveket a soronlévő mezőgazdasági munkák elvégzésére. A levél szövegét Szegeden írta meg és úgy küldte meg Esztergomnak. Én megmondtam Csepreginek, hogy miről van szó s mivel ő is helytelenítette a körlevél ily formában való kiadását, a körlevél szövegének meghagyása mellett a megszólítást megváltoztattam s a végére még hozzátettem, hogy a miserendet a helyi tanáccsal való megbeszélés folytán azokat úgy állítsák be, hogy ne zavarja a soronlévó mezőgazdasági munkákat. A körlevél így ki is ment s ebből következett nagy felháborodás Hamvas részéről. Megjegyzem, a szegedi körlevél ugyanilyen szöveggel ment ki, mely ugyan a papokhoz szólt, de a végén meg volt jegyezve, hogy ezt kihagyás nélkül közöljék a hívekkel. Hamvas, mikor megtudta, hogy mi történt levelével, rátámadt Csepregire s kikérte magának, hogy az ő írásában egy szót is megváltoztassanak. Ezzel Hamvas nem elégedett meg, hanem írásban is, két oldalnyi terjedelemben, különböző kánoni jogokra hivatkozva írt Csepreginek. Ugyanakkor az esperesek részére is megfogalmazott egy levelet,

melyben felhívja figyelmüket, hogy a körlevelet az ő tudta és beleegyezése nélkül adták ki, melyért ő nem vállal felelősséget s helyesbíti a levél szövegét. Beresztóczynak felhívták a figyelmét erre, Csepregi, aki nyomban bement Hamvashoz és figyelmeztette, hogy ilyet ne csináljon, mivel ezzel olyan látszatot fog kelteni a papság között, mintha az eddigi körleveleket sem ó írta volna s a jövőben is így fogják a körleveleket is tekinteni. Ami a jelenlegi körlevelet illeti Beresztóczy ugyancsak a kánoni törvényekre hivatkozva magyarázta meg Hamvasnak, hogy ez igenis mennyire nem áll ellentétben a kánonnal. A leveleket pedig ott Hamvas előtt összetépte. A vége az lett, hogy Hamvas megnyugodott és bocsánatot is kért Beresztóczytól.

A másik dolog pedig az, hogy Hamvas a kormányprogram elhangzása után egy levelet írt Erdei-Grúz Tibor miniszternek a budapesti piarista iskola ügyében. Mikor Beresztóczy ezzel kapcsolatban újra megmondta véleményét, igen heves szóváltás közepette Hamvas került alulra s azzal védekezett, hogy a levelet nem ő szövegezte meg, ő csak aláírta azt. Mindezeket a dolgokat utólag tudtam csak meg, akkor, amikor Beresztóczyyal Győrben voltam s ott mesélte a győri vikárius és irodaigazgató társaságában, melyen mi is részt vettünk Pintér elvár ssal.

Az elmúlt hónap folyamán a hittanbeiratás eredményét tovább értékelve megbeszélést folytattam a megyei tanács oktatási osztály és népművelési osztály vezetőivel s megbeszéltük azokat a feladatokat, melyekkel az elkövetkezendő időben követnünk kell. így felhívtam figyelmüket többek közt arra is, hogy az elért eredmények nem szabad, hogy megtévesszenek bennünket, mivel a hittanról való erős lemorzsolódáson keresztül nem bírálhatjuk meg annak a helységnek a klerikális reakció általi befolyását. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy abban a községben mennyien bérrnálkoztak, mennyi az elsőáldozó, mennyien járnak templomba, mennyien vesznek részt körmeneteken stb. Feltétlen figyeljenek fel az illegális hitoktatásra, vagy olyan hasonló megnyilvánulásra, melyen keresztül a klérus az iskolás gyerekek közé akar férkőzni. Ugyanakkor meghatároztuk azokat a súlyponti helyeket, ahol a klérus befolyása elég nagy, mely helyeken, figyelembe véve a terület összetételét, elsősorban természettudományos előadásokon keresztül, majd fokozatosan áttérve a vallás ellenes propagandára, meg kell indítani, illetve fokozni kell a tömegek felé a felvilágosító munkát, elsősorban különböző kulturális rendezvényeken keresztül. Mindezt természetesen úgy, hogy ahol még természettudományos előadások nem voltak s a lakosság mélyen vallásos érzelmű, nem kezdjük azzal az előadással, hogy pld. „Élt-e Jézus?”. Javasoltam az elvtársaknak, hogy rendezzenek a meghatározott helyeken antiklerikális irodalomból könyvkiállításokat,