Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-01 / 8128. szám

Antall József a jószomszédi viszonyról

• : ; V . i - *4 * *

Néhány szót Jugoszláviakérdéséről. Jugoszlávia őekünk szomszédunk. Magyarország arra-törekszik, hogy Jugoszláviával Jugoszlávia köztársaságaival jószomszédi tnszonyt tartson fenn. Magyarország aláírta a Helsinki Alapokmányt, a Párizsi Chartát és mi elfogadtuk azt, hogy lemondunk a határok erőszakos eszközökkel történő megváltoztatásáról. Az a véleményünk, hogy Jugoszlávia külső és belső határait ugyanígy nem lehet erőszakkal megváltoztatni, de ehhez Jugoszlávián belül kell ragaszkodni, és nem lehet félreértés ebben a kérdésben. Jugoszlávia esetében mi kezdettől fogva azt váltottuk: elméletileg elfogadhatónak tartjuk, hogy Jugoszlávia a szuverén köztársaságokföderációjaként működjék, ami természetesen elválaszthatatlan attól, hogy Jugoszlávia belső berendezkedése demokratikus és alkotmányos legyen. Másrészt vallattuk a nemzetek önrendelkezési jogát, de összekötve a nemzetikisebbségi jogok elismerésével, és itt meg kell jegyeznem azt, hogy a velünk szomszédos három köztársaságban egyaránt él magyar kisebbség. A ' Szerbiához tartozó, korábban nagyobb autonómiát élvezők Vajdaságban közel fél millió magyaréi, de ugyanígy élnek magyarok Horvátországban és Szlovéniában is.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy világos tegyen, milyen erők állnak egymással szemben. Itt nem arról van szó, hogy azonos hibákat ellcövető, vagy egymással ki nem jövő népek és nemzetek állnak szemben egymással, hanem Szerbiában a kommu nis ta hatalomnak egy nacionalista változata áll, mint utolsó bástyája a leninizm usnak. És ez az utolsó bástya nem teszi lehetővé, hogy ezt a kérdést ne nemzetközi és ne európai kérdésként kezeljük. Ez nem beavatkozás Jugoszlávia belügyeibe. Amikor Jugoszláviában Markovié miniszterelnök úrral tárgyaltam Szerbiához tartozó területen, Tito elnök mellett Lenin képét is láttam a falon. Akkor, amikor már a Szovjetunióban is alig látni Lenin-képet. Azt hiszem, ez szimbolikus, de jelez is valamit. Hogy mi a mi felelősségünk, mi az önök felelőssége. Rendkívül fontosnak tartjuk azt, hogy egységes legyen a szabad világ. Ha nem egységesen lép fel az Európai Közösség és ha ehhez nem csallakozikAmenka, és én bízom benne, hogy az Egyesült Államok európai felelősségvállalása ki fog terjedni arra is, hogy egységesen fognak nyomást gyakorolni erre a kommunista szerb erőre, mert ma arról van szó Jugoszláviában, hogy sem az államfő, sem a kormány néni gyakorol ellenőrzést a hadsereg felett.

És a jugoszláv hadsereg, együttműködve a csetnik gerillákkal, minden politikai ellenőrzés nélkül folytatja belháborúját. Egyelőre meghatározott, pontos térkép szerint, Nagy-Szerbia kialakítása érdekében folytatják a pszichológiai terror hadműveletét. Ezt kell világosan látni. Es ameddig olyan illúziója lehet egyetlen szerb kommunistának, hogy a nyugati világ nem egységes ebben a kérdésben, és számíthatnak arra. hogy egyesek támogatják ugyan Horvátországot vagy Szlovéniát, vagy támogatják a demokratikus erőket, de mások ugyanakkor akceptálják a szerb kommunista törekvéseket, addig nem lesz fegyverszünet, addig reményeket táplálnak ezek az erők. Én azt hiszem, hogy valósak azok az állítások, amelyeket Jugoszláviában hallottam arról, hogy a néphadsereg egyes tábornokai pezsgőt bontottak, amikor a moszkvai puccsról értesüllek. Talán ez is elég figyelmeztető!

Úgy gondolom, hogy ebben a szellemben kell állást foglalnia mind az Európai Közösségnek, mind Amerikának, és bízom abban, hogy felismerve ezeket a tényeket, mind Gorbacsov úr, mind Jelcin úr csatlakozni fog ahhoz, hogy erre felhívja a figyelmet.

(Idézet a magyar miniszterelnök az Európai Parlament kibővített irodájának értekezletén Strasbourgban 1991. szeptember 12-én elmondott beszédéből)

Új Magyarország, 1991.szept.24.