Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-01 / 8128. szám
-1___LKapu, 1991. 9.szám. 'V A MAqyARORsziqi. kisEbbsáqek de- MOQRÍFÍAÍ, kulTURÁlis ÉS polÍTÍkAÍ SÚlyA NAqyobb annáI, mínt AMtkkoRÁT a köz- VÉlEMÉNy TulAjdONÍT NEÜk, dt NEM Ak' kORA, MÍNT - AuSZTRÍA kivÉTElÉVEl - A szoMszÉdos ORszÁqokbAH ás Európa sok ÁlUMÁbAN. KisEbbsáqEÍKk TÖbbsáqE Év- SZÁZAdok ÓTA NEM CSUpÁN A MAqyAR M' lAMÍSÁq kERETEi közön ál, dt A MAqyAR NEMZETHEZ klllTURÁlis ÉS ERZeImÍ SZEM' porából is kÖTÓdik. Szeparatísta mozqAlMAk, A STATUS OUO'T VESZÉlyEZTETÓ idfolóqük RÉSZÜkRŐl FeI SEM MERÜlNEk. Ezért a bizTONsÁq kÉRdÉSE ElsősoRbAN bElpolÍTÍkAÍ SZEMpONTbÓl, A bslsŐ STA' bÍlÍTÍS, A TÁRSAdAlMi bákE SZEMpOSTjá' ból MERÜl FeI, ÉS CSAk MÁSOdsORbAN jö' kETNEk SZÁMÍTÁsbA kÜlpollTÍkAÍ MEqFoN' ToUsok. Báthory János Rövid demográfiai helyzetkép Magyarország közismert kisebbségei a korábban „nemzetiségként” számontartott német, szlovák, román, szerb,, horvát és szlovén népcsoportok. Élnek rajtuk kívül Magyarországon görögök, lengyelek és bolgárok, rájuk újabban a nemzeti kisebbség terminust alkalmazzuk, mivel valamely államisággal rendelkező nemzetnek államhatárokon kívül élő kisebbségei. Etnikai kisebbségként tartjuk számon a cigányságot és a zsidóságot, bár mindkét népcsoportnak vannak képviselői, akik sérelmesnek tartják a magyarságtól való bármiféle megkülönböztetést, és olyanok is, akik a nemzeti kisebbségként való számontartást tartják szükségesnek. A két utolsó népszámlálás „nemzetiségi” adatait a táblázat tartalmazza. A népszámlálás adatai azonban alkalmatlanok a kisebbségek valódi létszámának és arányának megállapítására. Ugyancsak elfopdhatatlanok a kisebbségi szervezetek becsült adatai, amelyek esetenként tízszeresen meghaladják a statisztikai adatokat. A németek 220 000-es becsült létszáma például úgy alakult ki, bog}- az 1945- ben számított 450 000-es létszámból kivonták a kitelepítettek létszámát és az így kapott adatot azóta változatlan adatként használják. Ugyanígy túlzó adat a szlovákok 110 000- es, a horvátok 90 000-es, vagy a cigányok 700 000-es, sőt egymilliós becsült létszáma. Az 1980-ban végzett kiegészítő vizsgálat adatai szerint az országban 263 000 főre tehető a „hagyományos” „nemzetiségekhez” tartozók létszáma. E szám nem tartalmazza a városokban lakókat (rájuk nem terjedt ki a felmérés) és a cigányokat, akiknek a létszáma elfogadható becslések alapján 5-600 000 közöttire tehető. Annyi mindenesetre a táblázatból megállapítható, hogy a szlovákok és a németek esetében nőtt a magukat kisebbségieknek vallók aránya, a németeknél ugrásszerűen. Szimptomatikus a románok esete: csökkent a magukat románnak vagy román anyanyelvűnek vallók száma és növekedett azoké, akik a románt második beszélt nyelvként jelölték meg. Az érzékelhető politikai motivációk mellett valószínűsíthető, hogy a növekedés jórészt az áttelepülés következménye. A NEMZETISÉG! NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ÉS ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA A KIEMELT KÖZSÉGEKBEN 1980-1990 Szám Százalék Megnevezés T96D 1990^ T980 1990 j 1990 ■ M6pe*«ég=1DD(1980=100) tt«nnfoég szlovák 5 263 5 636 0.7 0,8 107,1 román 5 895 4 851 0,8■ 0,7 82,3 délszláv 14 508 13 266 2,0 2,0 91,4 nemei 5252 17 421 0.7 2.6 331,7 Aeyaryeh szkvák 8595 '6 691 1.2• 1.0 77,8 román 7 069 5 353 1.0 0.8 75,7 délszláv 20 030 15 272 2.8 2.3 76,2 német 19 072 21 893 2,6 3,2 114,6 Aiyaiyehre* fchrfil beszáll ayelv szlovák 21790 18 463 3.0 2,7> 84,7 fomár, 2 365 4 368 0,3 0.6 184,7 délszláv 10011 9 544 1.4 1,4 95,3 német 47 953 49 660 6.6 7,3 103,6 * (Az 1990. évi népszámlálás Adatai 463 olyan községre vonatkozóan, amelyekben az 1941. évi népszámláláskor az adott nemzetisége: bevallók száma a 200 föl vagy aránya a 10 százalékot elérte.) T—r
