Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-01 / 8128. szám
168 óra, 1991. szept.24 ä több-kevesebb sikerrel szentesítem. Ez tzokásjoggá vált. K. J.: Van egy moratórium, amit valóban törvényi szinten kellene szabályozni, azonban a jelenlegi helyzet sem jogellenes. Azért nem. mert törvényi felhatalmazás alapján a minisztériumnak jogköre van arra. hogy ad-e vagy nem ad engedélyt. Az 1964-es postatörvény jelenleg is élő. hatályos jogszabály. Más kérdés, hogy ö nem erre hivatkozik, hanem a moratóriumot hozza tél indokként. De ha továbbmegyünk. a jogi kifogás megítélésem szennt a Németh-kormany időszakára állhat fenn igazából. a jelenlegi kormányzatra nem. S- Arra gondol, hogy az Országgyűlés megbízta ezt a kormányt, hogy terjessze be a frekvenciamoratóriumról szóló jogszabály tervezetét'.’ K. J.: Nagyon jól érzi ön: az Országgyűlés ugyanis 1990. augusztus 8-án hozott egy olyan határozatot, amely kötelezte az Antallkormányt. hogy egy olyan, frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslatot terjesszen be. amely az engedélyezés rendjét újraszabályozó tájékoztatási törvény meghozataláig megtiltja a rádió- és televízió-műsorok sugárzására, továbbítására alkalmas frekvenciák kijelölését.- Beterjeszri-e a kormány ezt a tervezetet? K. J.: A kormány 1990. november 15-én benyújtotta a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslatát, tehát az ott fekszik a parlament el'ött. megtárgyalható, elfogadható. TJ - Van-e egyáltalán ertelme most mar fog- 1 lalkozni a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslattal, hiszen lassan el kellene jutnunk odáig, hogy feloldják ezt a rilalmat. jJ Nem inkább az volna a fontosabb? k. J.: A moratóriumot nem szabad feloldani mindaddig, amíg a feltételek nincsenek szabályozva.- A frekvenciaigényeket a Frekvenciagazdálkodási Intézethez nyújtják be. Körülbelül 160- 170 igény van most. Ezeket az igényeket a Frekvenciagazdálkodási Intézet a miniszteriumhoz küldi el. Doras Béla hetvenes államtitkán kérdezem. Nem is hivatkoznak semmiféle jogszabályra, amikor elutasítják az igényeket? DOROS BÉLA: Nem. men pontosnak kell lennünk. E- Akkor lennének pontatlanok, hogyha valami hivatkozási alapot keresnének? D. B.: Ha jogszabályi hivatkozási alapot keresnénk. Hivatkozási alapunk van: egy !989-es kabinetülés döntésé - de hat az nem jogszabály.- Immár több mim két eve sikeresen elhamjái ' ezeket a követeléseket, de úgy gondolom, nen í egeszen predz és nem egeszen elfogadható tör E vényes alapon. D. B.: Erre azt kell mondanom, hogy igen. a: SZDSZ és az MDF tavaly kötött egy megállapo dásL hogy a moratórium "fönnmarad addig, ami; a rádió- es televiziótörvény vagy a médiatörvén; meg nem születik. Én azt gondolom, mindenk inkább azt szerette volna, hogy ne moratórium törvény szülessen, hanem szülessen meg a masú három törvény minél hamarabb, es akkor a tisztességesen, áttekinthetően szabályozza az eljá rasokat. Természetesen le kell zajlania egy kon szenzuskeresési folyamatnak, bizalmat kei! erős; tem azon erők között amelyek meg nem bízna.■ elégge egymásban.- Amikor a bizalmatlanságot említi, am vatv-e szó. hogy a kormány és a kormány ho közel áUo politikai erők attól tartanak, bog az ellenzékhez közel álló politikai erők jui nak információs csatornához, illetve ez utol biak arról tartanak, hogy a kormány jutn 5 több információs lebetöseghez? Ez u biza matlansag alapja? D. B.: Mindegyik fél tanhat ettől a dologtó és mindegyik fel érdeke, hogy ebben tiszta lásson. « - Ki és mikor dönt majd arról, hogy a frek a venciaigények közül melyek elégíthetők ki i 2 melyek nem? D. B.: A rádió- és televiziótörvény létre ak_ hozm egy rádió- es televiziohivatalt. amely h varainak a mi felfogásunk szennt az a dóig. hogy a fölhasználható frekvenciákat egy ka lön. a rádió- és televiziótörvény ben szabályé zott eljárás szennt odaítélje.
