Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-01 / 8128. szám
Magyar Narancs, 1991.szept.25. ‘'Miközben a Narancs Pápaszárnának megjelenése egy frusztrált, agresszióban és paranoiában szenvedő emberfajta számos egyedit sarkallta arra, hogy magvas és névtelen lex>élkéjét a szerkesztóségnek megküldje (Ld. a Narancs elázó számát], örömmel láttuk, hogy akad normális hangú, érvekkel Jelszereit reakció Is, mellyel helyenként kénytelenek pagyunk egyet is érteni íme. Megpróbálom a lehetetlent: a Magyar Narancs hatoldalas Pápaszem c. pápaszAmáróI (Hl. évi. 16-17. sz.) úgy elmondani észrevételeimet, hogy érdemben érveljek Is, és rövid is legyek. Magától értetődik: őszentsége II. János Pál pápa magyarországi látogatását elsősorban az a körülbelül hat és fél millió ember érezheti saját ügyének, akit római vagy görög katolikusnak kereszteltek hazánkban (természetesen több ok miatt sem állítom azt. hogy ennyien Is élnek nálunk keresztényi életet). Mindenkinek szíve Joga e látogatásnak nem örülnie, a pápaság Intézményeivel, a Szentatya különböző megnyilatkozásaival egyet nem értenie, s mindennek a sajtóban Is hangot adnia. Bárhogy vélekedjék Is, minden felelős tollíorgatónak és minden szerkesztőségnek szem elótt kellene tartania a tényszerűséget. Előbb néhány apróság. 1. A Szentatya megszólításban a .szent-ség" a viselt hivatalt, s nem pedig a személyt Illeti, mégha az oly szentéletú Is, mint Szent Péter Jelenlegi utóda. Nem véletlen, hogy Göncz Árpád és Demszky Gábor Is így titulálta. 2. A csehszlovákiai fordulat után soron kívül beiktatott pápalátogatás elsősorban a már akkor is meglehetősen hajlott korú Tomasek bíboros személyének szólt, aki hősies helytállásról tett tanúbizonyságot az ateista terror Ni Idején. A lengyelországi utak sajátos Jellegét csak az nem érti, aki nem akarja. Az, hogy hazánkba három évi előkészület után Jött el a Szentatya. az éppen a megbecsülés Jele, s azt mutatja, igazi lelki pásztori útnak tekintendő, amely znind a hívek, mind a fópásztor részéről felkészülést Igényel. 3. A szerkesztőség cikk azon kitétele, miszerint .a kálvinista Róma persze ökumenikus békejobbot nyújt', így önmagában azt sejteti, mintha ezzel szemben a Szentszék Intoleráns lenne a nem-katolikusokkal szemben. Érthetetlen módon a Magyar Narancs nem vesz tudomást arról, hogy éppen II. János Pál pápa milyen " kezdeményező szerepet Játszott és Játszik: a más vallásokkal, felekezetekkel folytatandó párbeszédekben. Hadd utaljak itt csupán arra. hogy az apostoli Idők óta Jószerivel ő volt Szent Péter utódai közül az első, aki meglátogatta a római zsinagógát, s beszédet tartott a hívőknek és együtt Imádkozott velük. 4. Messzemenően egyetértek veletek abban, hogy visszataszító az a gíccsáradat. amit a kufárok a pápalátogatás kapcsán előidéztek. De mindezért a pápát okolni? Ez már különös logikára vall 5. Ugyancsak furcsa. ahogy a biztonsági intézkedéseket kommentáljátok. Amikor Itt Járt Chaim Herzog államfő, akkor ateista és hívó egyaránt megértéssel fogadta az ezzel Járó kényelmetlenségeket. II. János Pál közvetlensége, formaságoktól való iszonya közismert, akár az. milyen sokra tartja a személyes találkozásokat az emberekkel. Alighanem őt Mseli meg legjobban a sok biztonsági rendszabály, s hogy nem teremthet olyan kötetlenül kapcsolatokat, mint Karol Wojtyla korában. Nem értem azt a nagyvonalúságot, ahogy az abortuszügy kapcsán - .tanult kolléganőitekkel* együtt - megkerülitek a kulcskérdéseket: megengedhetó-e az ölés. mint születésszabályozási eszköz. Illetve mikortól kezdődik az emberi élet? Az pedig már e^’enesen döbbenetes, hogy egr olyan pallérozott elme. mint Sükósd A PÁ PA SZEM OPn KA JA ROL ■vagy a papír nladMt albír? Miklós ilyen mondatokkal múlja alul önmagát: -^el nem fogom, hogyan veheu magának a Jogot az egyház arra, hogy beleszóljon a magánügyeimbe. A magyar Püspöki Kar ugyanis pontosan ezt teszi, amikor az abortuszról nyilatkozik: a hálószobámban mászkál. A nó testéhez nyúl, mert máshogyan nem teheti: a labs közt matat. Hagyják ezt inkább kettőnkre, hadd döntsön a család, akar-e gyereket vagy sem." Bár elegánsnak egyáltalán nem nevezhető, de mégis, remekbeszabott csúsztatás1 Legjobb tudomásom szerint a katolikus egyház nem írt elő semmilyen gyerekcslnálásl normát, különösen nem hálószobánként! tervlebontásban. Ellenben az emberi élet védelmében - és a megfogant magzatot annak tekinti - többször is szót emelt. Ezt rójátok fel? Ha egy kanyargós hegyi úton hajtűkanyarra, hegyomlásra figyelmeztető táblák vannak elhelyezve. azt Is úgy értelmezitek. hogy aki azokat kitette, az Illetéktelenül a kocsitok volán-
