Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-01 / 8128. szám

Beszélő, 1991.szept.21 3V Kaszárnya helyett sokkal jobb a kupleráj 1991-ben számos új vagy annak tűnd fejlemény határozta meg a gazdasági folyamatokat A kedvező változások mellett az átalakuló gazdaságban újfajta feszültségek jelentek meg, amelyek a korábbitól eltérő jellegű beavatkozásokat követelnek meg. E rovatban az elmúlt hetekben fölvetett több témáról beszélgetett Langmár Ferenc az MNB főtanácso­sával, a Kopint-Datorg tudományos igazgatójával, Antal Lászlóval.- Váratlanul érték-e a kedvező gazdasá­gi eredmények?- A pozitív folyamatok közül a megtaka­rítások növekedése meglepetés volt, amire nem nagyon számítottunk. Arra nem lehet egyértelműen válaszolni, hogy a megtakarí­tások növekedésében mekkora szerepet ját­szott a váratlan helyzetektől való félelem, s mekkorát az, hogy az elképzeltnél sokkal masszívabb és nagyobb újgazdag réteg alakult ki. S ennek a rétegnek a jövedelmeiből meg­takarítások is lesznek, s nem igaz, amit Sze­­lénvi egyik írásában állított, hogy ez a jöve­delem automatikusan pazarló fogyasztás­ban csapódik le. Ahogy nőnek a vállalkozá­si lehetőségek, ez egyre kevésbé igaz.- Miként lehet kezelni a többletpénz be­áramlását a gazdaságba?- Az a kérdés, hogy mitől van likviditás­­bőség. Az egyik ok, hogy a fizetési mérleg sokkal kedvezőbb a vártnál. Az export jól alakult, beleértve a magánexportot is, ami nem feltétlenül jelenik meg a külkereskedel­mi statisztikában.- A viszonzatlan átutalások között jele­nik meg?- Igen. Az exportnak nyilván megvan a forint finanszírozási háttere, ami likviditás­bőséget teremt S ez majdhogynem oksági kapcsolatban van az ország kedvezőbb gaz­dasági eredményeivel. Az, hogy a likvidi­tásbőségből miért takarítanak meg, nem annyira egyértelmű. Erős infláció van, a fö­nn tmegtakarítá so kát forrásadó terheli, az emberek reáljövedelme csökken, ami akár ellent is mondhat a megtakarítások növeke­désének. De itt valószínűleg azoknak az elméletek­nek van igazuk, amelyek a megtakarítások alakulását nemcsak az inflációhoz kötik, ha­nem úgy vélik, az emberek igyekeznek egy stabü arányt kialakítani a fogyasztás és a va­gyon között. Tehát a megtakarítások növekedésében én döntő tényezőnek nem a lakáshitelek gyorsított visszafizetését látom, hiszen ez nem csökkentette a lakosság kész­pénzállományát és a lakossági betéteket. Vi­lágos, hogy nemcsak olyanok fizettek vissza lakáshitelt, akiknek van takarékbetétjük, te­hát ez sem egyértelmű összefüggés. De ak­kor másutt teli keresni az okokat. Valószí­nűleg az alacsonyabb jövedelmű rétegek is megtakarítottak.- Mennyire lehetnek tartósak ezek a fo­lyamatok? A tényleges export jelentékeny része például kikerüli az áruforgalmi sta­tisztikát. Ennek döntő motivációja, hogy így részben kikerülik az adózás és a vá­mok egy részét. Ha a költségvetés bevéte­leinek védelmében ezt a kört bevonnák az adózás körébe, akkor minden bizonnyal visszaesne ez az export.- Mennyire tartós ez a folyamat, nem tu­dom. Nagyon bizonytalanok és időnként sz£só­­ségesek a várakozások mind a forint árfolya­mának, mind az infláció alakulását illetően. Függetlenül a kormány ígéreteitől, amelyek jövőre például 22 százalékos inflációt ígér­nek. Ezért semmiképpen nem lehet egy sta­bil, biztonságos folyamatról beszélni.- Az Ön egy korábbi megfogalmazása szerint mára leginkább csak az államház­tartás bevételeit privatizálták. Az előbb említett példában, az adózást kikerülő - becslések szerint több száz millió dolláros - export esetében is erről van szó. Amit egyA> okok miatt nem szabályoznak. Pe­dig nem elhanyagolható nagyságrendről van szó.- Nagy horderejű dolog, nem vitás. Az én magánvéleményem, hogy .freie kell nyúlni Mint szakember úgy vélem, erre most nem kerül sor. Adóügyben világos, hogy nemlesz gyökeres változás, akkor viszont nehezen tu­dom elképzelni, hogy akár átalány, akár másmilyen formában az ilyen megfoghatat­lan jövedelmeket megadóztassák. Nem tar­tom olyannak a mai politikai helyzetet, hogy ezt megcsinálják. Szemet hunynak- Itt egy jelentékeny rétegnek igen nagy preferenciát biztosítanak.- Persze. Ez olyan szisztéma, ahol nagy preferenciát adnak a mezőgazdasági kisáru­­termelőnek, az értelmiség „haknizásának”, preferenciákat nyújtanak az alapítványi rendszeren keresztül (hogy itt mekkora az átfedés az értelmiséggel, nem tudom ponto­san megítélni). A kutya sem meri gyökeresen megingatni ezeket a preferenciákat.- Az export esetében egy vállalkozói ré­tegnek adnak egyfajta támogatást- Igen, s az említettek közül még aránylag tőlük sajnálnám legkevésbé a preferenciákat, ha az meghatározott ideig tartana, a fölfutás időszakiban. Az korrekt eljárás lenre. De azt a szemhurryúsos rendszert, ami kialakult, azt nem tudom preferenciának tekinteni. Ez eti­kátlan gazdasági gyakorlat amely elóbb­­utóbb akkor is súlyosan ártalmassá válik, ha rövid távon lehetnek gazdasági előnyei, mint például a nagyobb export Az embernek tehát van az egyik oldalon egy meggyőződése, a másikon pedig nézi, hogy a különböző erők eredőjeként mi fog kiala­kulni. Ez utóbbi oldalról azt kell mondjam, nem lesz változás. A magyar gazdasági csoda- A devizabetétek növekedése nem jel­­zi-e egy kettős valutarendszer veszélyét?- Nem. A feketepiaci árfolyamok is azt mutatják, hogy a hivatalos árfolyamhoz ké­pest a rés az összes kelet-európai országok­hoz képest lényegesen szűkült, ami azt hi­szem tartós lesz, s ez nagyon pozitív folya­mat. A hazai boltokban majdnem mindent lehet kapni, a bevásárló turizmus mint ke­resleti tényező gyakorlatilag elvesztette a racionalitását. Ez a döntő az árfolyam ala­kulásában. A másik, hogy a külföldi turizmus szá­mára is van tehát kínálat Ennek bevételeit is hol devizában, hol forintban tartják. A fo­rintbetétek kamatai ma nagyobbak, mint a devi­zabetéteké. De amíg arra számítanak az em­berek, hogy nagyobb lesz a forintleértéke­lés, mint a hazai és a külföldi inflációs ráta közötti különbség, addig érdemesebb devi­zában megtakarítani. Ha ez a várakozás megfordul, az sem jelenti persze azt, hogy nem lesz devizában megtakarítás. A tehető­sebbek igyekeznének egy mobil valutatartalékot fölhalmozni, mert dollárt át lehet váltani fo­rintra, de fordítva csak korlátozottan. Ez in­

Next

/
Thumbnails
Contents