Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-16 / 8137. szám

2£

Pesti Hírlap, 1991.okt.8.

Rákosi és a püspökök 2

Iyzókónyv

a Magyar Népközt magyar katolikus püspöki kari SúguBztus 19-én megtartott tárj yalás időpontja: délelőtt |ttóig.

^^^^ISZTERELNÍ

a sok feg nak kétese? nek olyan féléi rendjével nem

intézni. „A békéért szervezett folyó mozgalmat” — ez helyes — atombomba — itt egy konkrét helyzet van, mert két évvel ezelőtt az atombomba eltiltását követeltük volna. Nem árulok el titkot, hogy azóta a Szovjetuniónak is van atombombája, de ez csak egy kényszerű válasz az amerikaiaknak. Nem ismerem, de feltételezem, hogy ahogy a Szovjetunió ugyanolyan repülőgépeket, tankokat állít elő, mint az amerikaiak, ugyanúgy azonos értékű a szovjet atombomba is. Teasék megfigyelni, hogy hogyan kémkednek, fenyegetőznek az amerikaiak atombombájukkal, s vegyék tekintetbe, amit a Szovjetunió ezen a téren csinál. >

Emberek vagyunk, 2.000 éves történelem van előttünk. Ez vonatkozik Magyarországra is. De nekünk elsősorban magyar patriótáknak kell lennünk. Nekem ezt a kérdést fel kell vetni. Tudjuk, hogyha az egyik elkezdi az atombombát használni, akkor a másik is fogja. Ha az ellenség mérgesgázokat használ és én is tudtam volna azt védekezésképp használni és nem védekeztem, humanitásból, akkor fel kellene engem kötni. S ez vonatkozik az összes tömeggyilkoláara. Tudom, Franciaországban például borzalmas tömegsírokat találtak, ahol a megöltek szeméből a nyilak kőhegyét lehetett kiszedni... Itt tehát egy konkrét eset van, mégpedig, hogy az amerikaiak bebeszélték maguknak, hogy olyatífegyverük van, hogy azzal meg tudják hódítani á világot. A második világháború alatt az emberi közfelháborodás megakadályozta, hogy a németek bacillusókat és mesterséges mérges gázokat használjanak. Ugyanígy lehetne most olyan hangulat, ha elkezdenék használni az atomot, hogy az egész haladó, humánus emberiséget magukkal szemben találhatják. A lengyel püspöki kar pl. miután visszajöttek Rómából, • egyhangúlag aláírták a békeívet. Én nem íb azt kértem, hogy a stockholmi egyezményt írják alá, hanem csak egy ilyen nyilatkozatot, de abban ne legyen benne az összes romboló fegyver, mert mi nem tudjuk az összes háborút elítélni, például, hogy a koreaiak független államot akarnak, azt nem lehet elítélni.

„Az alkotmánynak a vallásszabadságra vonatkozó pontja alapján biztosítja az egyháznak a működési szabadságot” — mi a vallásszabadságot nemcsak általánosságban biztosítjuk, le van fektetve az alkotmányban. A luteránusok is foggal és körömmel védik jogaikat, de erre külön nem térek ki, nem tartottam lényegesnek ezt a pontot, de m^jd megvizsgáljuk „az idevonatkozó függelék pontjai

szerint" — akkor a függeléket is nyilvánosságra kellene hozni, ami pedig jobb önöknek is, nekünk is, ha nem kerül nyilvánosságra.

HAMVAS; A vallásszabadság a polgárok joga és nem az egyházé.

RÁKOSI MINIBZTERELNÖKHELYETTES: Itt külön ne hivatkozzunk a függelékre, mint ahogy a kálvinisták sem hivatkoznak. De facto ez meglesz, anélkül, hogy hivatkoznánk rá. Ez is óvatosság, hogy nehogy becsapjuk az igen tisztelt püspöki kart, ez éppen a mi politikánk és erősségünk világ! és egyházi téren, hogy megtartjuk a szavunkat.

Az iskolák visszaadásával kapcsolatban, ez világos, amit a protestánsok megkaptak, ugyanolyan módon egy fillér káruk nem fog támadni.

Ezek volnának első kapásból erre a javaslatra a megjegyzéseim.

A függelékkel kapcsolatban a római szentszéket én nem nagyon forszíroznám, nem állunk velük politikai összeköttetésben. Az ordináriusok szabad érintkezése mit jelent?

CZAPIK; Levélbeni érintkezésre gondolunk

RÁKOSI MINISZTERE LNÖKHELYETTES: Próbáltak már a pápával érintkezni a püspök urak? Elveszett a levelezésük?

TÖBBEN: Nem.

^ RÁKOSI MINISZTERELNÖKHELYETTES: Mi letartóztattunk egy papot, ■ óriási levél volt. Mi visszaadtuk nejt, anélkül, hogy megnéztük volna, Jnne.

fIK: Ordinarius egyházmegye veze[OSI MINISZTERE LNÖKHEÍ’ES: Én 70 vagy 100 emberre gondolíniután nem ismerem ezeket a fogalma- Ha önök azt mondják, hogy levelezés csuakkor nem baj, eddig sem törődtünk ezzel, lehet ugyan, hogy egy időben lesz cenzúra, de akkor sem úgy, mint Svájcban, ahol minden bel- és külföldi levelet kibontanak. De nekünk a szentszékkel nincs viszonyunk, önök ezt a kérdést csinálják meg, anélkül, hogy mi ezt külön írásban lefektetnénk.

Benne lennénk, hogy az egyház működési szabadsága alatt értendő a jelenleg fennálló állapot. A szentszék, azonkívül, hogy szid bennünket, semmiféle viszonyban nincs velünk.

CZAPIK: Itt arról van szó, hogy esetleg, ha a külfölddel való érintkezés megvan tiltva és ha ez jogilag le van fektetve, akkor ilyen intézkedés kiadása esetén nem követünk el hibát. Vegyük úgy, hogy az ordináriusok „szabad érintkezése egyházi felsóbbségükkel”, akkor ki van véve a római szentszék.

RÁKOSI MINISZTERE LNÖKHELYETTES: Ennek a bizottságnak a feladata az egyház működési szabadságát nem érinti. Ha önök fel nem vetették volna, nem is beszéltünk volna erről. A kálvinistákkal is megegyeztünk, anélkül, hogy ezt a pontot tisztáztuk volna. Tegnapelőtt volt nálunk a Bereczky, hogy nem tűrik a koreai borzalmakat és tiltakozni fognak ellene. Bejelentette továbbá, hogy ki szándékoznak menni az ökono