Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-01 / 8128. szám
Új Magyarország, 1991.szept.24. nyilván arra számítottak, hogy egyes országok magyarellenes körei majd csatlakoznak hozzájuk. Vélhetőleg nagyon meglepődtek, amikor tevékenységük eredményével szembesültek; sem a Nyugat, sem a környező országok vezető körei nem vették át a vádakat, másrészt azonban ott találtak segítségre, ahol arra - reméljük - nem is számítottak. Magyarországon ugyanis példátlan sajtókampány kezdődött a magyar kormány ellen. A Magyar Rádió és az írott sajtó szinte száz százalékban elmarasztalta a fegyverszállítást és a kormány viselkedését. A politikai pártok közül pedig a baloldal egyesült erővel szállította a muníciót a sajtó támadásaihoz. Az MSZMP, az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz politikusai egyöntetűen nacionalizmussal, illetve hazugsággal vádolták a magyar kormányt. A magyar külpolitikát veszélyesnek, irányítóit pedig alkalmatlannak nyilvánították. Fel kell tennünk egy nagyon kényelmetlen kérdést: vajon a magyarországi kampányban részt vevő politikai pártok és újságírók nem ismerték fel a szerb lépések valódi értelmét és célját? Nehéz elhinni. Ellenkező eseben viszont az a kérdés, hogy miért nem foglalkoztak a kémkedés tényével, miért nem hangsúlyozták a tények hazug szelekcióját (mármint hogy a szerbek a tíz országból csak Magyarországot nevezték és vádolták meg) és így tovább. Sajnos, van^bizonyos valószínűsége annak, hogy legalábbis egyesek, örültek a szert) csapdának és törekedtek a magyar kormány -külső és belső tekintélyének a lejáratására, és éppen ezért tartózkodtak a valóságos események és összefüggések .’tárgyalásától’ 'Valószínűleg csak politikai rö«JcHátásúk kovetkezménye, hogy nem vetünk észre-.tfszWb mánynaknem a2 a célja; bogy-öncélúin elrontsa a magyar-szerb viszonyt. Ez az elem csak eszköz volt számukra az igazi célhoz; a horvát éíe szlovén demokrápa fegyveres megsemmisítéséhez. Bizfosvagvok benne, hogy’ a magyarországi kampányban részt vevők döntő többsége nem tudta, hogy amikor kárörvendóen vádolják a magyar kormányt, akkor a vöröscsillagos tankoknak szállítanak nagyon értékes szellemi muníciót, s közvetve növelik a csetnikek és a szerbek által irányított hadsereg harci morálját. A magyarországi kampányban kevesebb szó esett a fegyvereladás törvényességéről, aminek az a magyarázata, hogy a fegyvereladás abszolút törvényes volt Mivel ezt semmilyen módon nem lehetett megkérdőjelezni, hamarosan el is felejtették e mozzanatot. A kormány ellen folytatott hajszának egyetlen olyan pontja volt, amelyikben a kampány elérte célját. Az a vélemény, amely szinte monopolizálta az írott saj tót és a rádiót, tömeghatása révén elérte, hogy az emberek úgy érezzék, a magyar kormány nem mondott igazat, s a titkos fegyverüzlettel valamiképpen kijátszotta a magyar lakosság nyilvánosság iránti igényét. Vizsgáljuk meg ezeket a benyomásokat tisztán az ésszerűség szempontjából. Először is meg kell állapítanunk, hogy politikai kérdések tárgyalásánál semmire sem megyünk az általánosságokkal. A politika maga a gyakorlat, és aia itt általánosságokból akar kiindulni, az vagy magát csapja be, vagy másokat. Ezek az általánosságok gyakran tisztán demagógiává válnak.'Tipikusan ilyen eset azt állítani, ha egy állam nem hoz mindent nyilvánosságra, akkor azzal becsapja a népét. Ez az állítás, amelynek nemrégen Rockenbauer úr (Fidesz) adott hangot a szerb kommunisták által ellenőrzött ívben, inem kisebb demagógtól származik, mint'Lenin - 6 is a titkos diplomáda eltörlését követelte. Rockenbauer úr, aki képviselő, nyilván az átlagnál kevésbé tájékozott, ériért ismertetem vele azt a tértyfHiogy államtitkok Tétezn^k, meg" Jegyzem, nógy még a ’pSrtoknSk is van-' •'áak titkaik, sót a csaladoknak is, tés az égy éheknek, is. Az az állítás, hogy minden titok ószintétlenségés ezért erkölcstelen^ körülbelül égy gyermek szellemi színvonalának és világképének felel meg.,A kérdéseket nem szakad ilyen általánosan feltenni, mert akkor egészen konkrét ostobaságokhoz vagy hazugságokhoz fogunk eljutni. . Az igazi kérdés az, hogy el kellett-e adni a fegyvereket vagy sem? Természetesen felmerül az a kérdés, hogy ezek szerint a magyar kormány egyáltalán nem követett el semmi hibát ebben az ügyben? De igen. Véleményem szerint két hibát is elkövetett. Az egyik, a súlyosabb : hiba az volt, hogy lebecsülte a szerb kémszolgálat erejét. Tévedés volt azt hinni, hogy a tízezer Kalasnyikov elszállítása titokban tartható. A másik hiba az volt, hogy nem készült fel előre arra a goebbelsi manőverre, amellyel a szerb titkosszolgálat élt. Persze ezt nehéz lett volna előre látni,így viszont átmeneti zavarodottságot mutatott. Szerencsére elég gyorsan és . nagyvonalúan sikerült lezárni ezt az ügyet. Á gyors lezárást az tette lehetővé, hogy sem a nyugati kormányok, sem a nyugati sajtó nem vette át sem a szerb, sem a magyar propagandakampány vádjait. Ezúttal csődöt mondott az a szabad demokrata stratégia, hogy nyugati sajtóközlemények idézésével befolyásolják a magyar közvéleményt. A figyelmes olvasónak fel is tűnhetett, hogy nem találja az ilyen „válságok" alkalmával szokásos cikkeket a Spiegelből vagy a New York Times-ból. Nyugaton, kellő távolságból, nyilván jobban fel lehetett mérni a fegyvereladás tényleges súlyát és valóságos tartalmát. Ami a fegyvereladás óta következett Sok minden történt február óta. A vöröscsillagos tankok megjárták Szlovéniái, ' Horvátországban nem usztasák, hanem szerb csetnik lázadók kezdtek terrorista támadást horvátok és magyarok ellen. Magyarország újra menekülteket fogad be. A szerb kommunisták által átirányított hadsereg előbb rejtetten, majd egvre - nyíltabban a csetnikek oldalára áll ti A szerb tömegkommunikáció felszabadításról beszél, ha egy-egy horvátországi város elesik. A szerb impérium propa‘ gandistái már nem Magyarországot, hanemNémetországot és Ausztriát tekintik ; elsőszámú ellenségnek.de azért azaíjví^.déki magyar televízióban lefasisztázzák %•:» magyar kormányt«. A sikertelen szov- i jet^aiccs után a szerb nemzeti-kommu’ nista csoport végképp feladta eredeti cő- I ját zz egységes szocialista -Jugoszlávia i megőrzését. Mai célja: a jugoszláv fegyve- 1 rés erők felhasználásával háborúban területeket szerezni, kész helyzet ele állítani Európát. ; Ma már csak napok kérdése Horvátország és Szlovénia elismerése az egész világ által. A magyar sajtó túlnyomó több-