Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-01 / 8128. szám

Új Magyarország, 1991.szept.24. nyilván arra számítottak, hogy egyes or­szágok magyarellenes körei majd csatla­koznak hozzájuk. Vélhetőleg nagyon meglepődtek, amikor tevékenységük eredményével szembesültek; sem a Nyu­gat, sem a környező országok vezető kö­rei nem vették át a vádakat, másrészt azonban ott találtak segítségre, ahol arra - reméljük - nem is számítottak. Magyar­­országon ugyanis példátlan sajtókam­pány kezdődött a magyar kormány ellen. A Magyar Rádió és az írott sajtó szinte száz százalékban elmarasztalta a fegy­verszállítást és a kormány viselkedését. A politikai pártok közül pedig a baloldal egyesült erővel szállította a muníciót a sajtó támadásaihoz. Az MSZMP, az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz politikusai egyöntetűen nacionalizmussal, illetve hazugsággal vádolták a magyar kor­mányt. A magyar külpolitikát veszélyes­nek, irányítóit pedig alkalmatlannak nyilvánították. Fel kell tennünk egy nagyon kényel­metlen kérdést: vajon a magyarországi kampányban részt vevő politikai pártok és új­ságírók nem ismerték fel a szerb lépések valódi értelmét és célját? Nehéz elhinni. Ellenke­ző eseben viszont az a kérdés, hogy miért nem foglalkoztak a kémkedés tényével, miért nem hangsúlyozták a tények ha­zug szelekcióját (mármint hogy a szerbek a tíz országból csak Magyarországot ne­vezték és vádolták meg) és így tovább. Sajnos, van^bizonyos valószínűsége annak, hogy legalábbis egyesek, örültek a szert) csapdának és törekedtek a ma­gyar kormány -külső és belső tekintélyé­nek a lejáratására, és éppen ezért tartóz­kodtak a valóságos események és össze­függések .’tárgyalásától’ 'Valószínűleg csak politikai rö«JcHátásúk kovetkezmé­­nye, hogy nem vetünk észre-.tfszWb mánynaknem a2 a célja; bogy-öncélúin elrontsa a magyar-szerb viszonyt. Ez az elem csak eszköz volt számukra az igazi célhoz; a horvát éíe szlovén demokrápa fegyveres megsemmisítéséhez. Bizfos­­vagvok benne, hogy’ a magyarországi kampányban részt vevők döntő többsé­ge nem tudta, hogy amikor kárörvendó­­en vádolják a magyar kormányt, akkor a vöröscsillagos tankoknak szállítanak nagyon értékes szellemi muníciót, s közvetve növe­lik a csetnikek és a szerbek által irányított hadsereg harci morálját. A magyarországi kampányban keve­sebb szó esett a fegyvereladás törvényes­ségéről, aminek az a magyarázata, hogy a fegyvereladás abszolút törvényes volt Mivel ezt semmilyen módon nem lehe­tett megkérdőjelezni, hamarosan el is fel­ejtették e mozzanatot. A kormány ellen folytatott hajszának egyetlen olyan pontja volt, amelyikben a kampány elérte célját. Az a vélemény, amely szinte monopolizálta az írott saj tót és a rádiót, tömeghatása révén elérte, hogy az emberek úgy érezzék, a magyar kormány nem mondott igazat, s a titkos fegyverüzlettel valamiképpen kijátszot­ta a magyar lakosság nyilvánosság iránti igényét. Vizsgáljuk meg ezeket a benyomáso­kat tisztán az ésszerűség szempontjából. Először is meg kell állapítanunk, hogy politikai kérdések tárgyalásánál semmire sem megyünk az általánosságokkal. A politika maga a gyakorlat, és aia itt álta­lánosságokból akar kiindulni, az vagy magát csapja be, vagy másokat. Ezek az általánosságok gyakran tisztán demagó­giává válnak.'Tipikusan ilyen eset azt ál­lítani, ha egy állam nem hoz mindent nyilvánosságra, akkor azzal becsapja a népét. Ez az állítás, amelynek nemrégen Rockenbauer úr (Fidesz) adott hangot a szerb kommunisták által ellenőrzött ív­ben, inem kisebb demagógtól származik, mint'Lenin - 6 is a titkos diplomáda el­törlését követelte. Rockenbauer úr, aki képviselő, nyilván az átlagnál kevésbé tá­jékozott, ériért ismertetem vele azt a tértyfHiogy államtitkok Tétezn^k, meg" Jegyzem, nógy még a ’pSrtoknSk is van-' •'áak titkaik, sót a csaladoknak is, tés az égy éheknek, is. Az az állítás, hogy min­den titok ószintétlenségés ezért erkölcs­telen^ körülbelül égy gyermek szellemi színvonalának és világképének felel meg.,A kérdéseket nem szakad ilyen ál­talánosan feltenni, mert akkor egészen konkrét ostobaságokhoz vagy hazugságokhoz fogunk eljutni. . Az igazi kérdés az, hogy el kellett-e ad­ni a fegyvereket vagy sem? Természete­sen felmerül az a kérdés, hogy ezek sze­rint a magyar kormány egyáltalán nem követett el semmi hibát ebben az ügy­ben? De igen. Véleményem szerint két hibát is elkövetett. Az egyik, a súlyosabb : hiba az volt, hogy lebecsülte a szerb kém­szolgálat erejét. Tévedés volt azt hinni, hogy a tízezer Kalasnyikov elszállítása ti­tokban tartható. A másik hiba az volt, hogy nem készült fel előre arra a goebbel­­si manőverre, amellyel a szerb titkosszol­gálat élt. Persze ezt nehéz lett volna előre látni,így viszont átmeneti zavarodottsá­got mutatott. Szerencsére elég gyorsan és . nagyvonalúan sikerült lezárni ezt az ügyet. Á gyors lezárást az tette lehetővé, hogy sem a nyugati kormányok, sem a nyugati saj­tó nem vette át sem a szerb, sem a magyar propagandakampány vádjait. Ezúttal cső­döt mondott az a szabad demokrata stra­tégia, hogy nyugati sajtóközlemények idézésével befolyásolják a magyar köz­véleményt. A figyelmes olvasónak fel is tűnhetett, hogy nem találja az ilyen „vál­ságok" alkalmával szokásos cikkeket a Spiegelből vagy a New York Times-ból. Nyugaton, kellő távolságból, nyilván jobban fel lehetett mérni a fegyvereladás tényleges súlyát és valóságos tartalmát. Ami a fegyvereladás óta következett Sok minden történt február óta. A vörös­csillagos tankok megjárták Szlovéniái, ' Horvátországban nem usztasák, hanem szerb csetnik lázadók kezdtek terrorista támadást horvátok és magyarok ellen. Magyarország újra menekülteket fogad be. A szerb kommunisták által átirányí­tott hadsereg előbb rejtetten, majd egvre - nyíltabban a csetnikek oldalára áll ti A szerb tömegkommunikáció felszabadí­tásról beszél, ha egy-egy horvátországi város elesik. A szerb impérium propa­­‘ gandistái már nem Magyarországot, ha­­nemNémetországot és Ausztriát tekintik ; elsőszámú ellenségnek.de azért azaíjví­­^.déki magyar televízióban lefasisztázzák %•:» magyar kormányt«. A sikertelen szov- i jet^aiccs után a szerb nemzeti-kommu­­’ nista csoport végképp feladta eredeti cő- I ját zz egységes szocialista -Jugoszlávia i megőrzését. Mai célja: a jugoszláv fegyve- 1 rés erők felhasználásával háborúban területe­ket szerezni, kész helyzet ele állítani Európát. ; Ma már csak napok kérdése Horvátor­szág és Szlovénia elismerése az egész vi­lág által. A magyar sajtó túlnyomó több-

Next

/
Thumbnails
Contents