Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-09 / 8133. szám

Új Magyarország, 1991.okt.4.

•V*»

V Szlovéniai és kárpáf aljai magyarok között

Ahol nem él a félelem reflexe

As MDF Bem (ért székháziban tegnap kerekiazUt-beszélgelés keretiben tájékoztatta a sajtót a Magyar Demokrata Fórum két vezeti politikusa, a közelmúltban tett külföldi utazásairól; MDF-delegicIók élén Horváth Balázs Olaszországban,

Szlovénlábán és a Kárpátalján járt, Csurka István pedig Prágában. Horváth Balázs útjainak tapasztalatairól Interjút adott lapunknak,

— A múlt hét péntekén az olaszországi Trevlsóban a közép-éurópal kereszténydemokrata^ pártok, és nép* pártbk kötíféfrénciájáh képfiseltém á Magyar* Demokrata Fórumot. A . megbeszéléseknek a szervezők az — Együttműködés Közép-Európában: va/lóság és kilátások — elmet adták.

— Gondolám, a legtöbb tzó a jugoszláviai válságról esett.

— Természetesen. A küldöttségvezetők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy minden lehetséges eszközzel biztosítani kell az ország békéjét. Volt, aki egyenesen a fegyveres békefenntartó alakulatok, erők -jelenlétét szorgalmazta. Felvetődött,hogy az Egyesült Államoknak sokkal határozottabban kellene föllépnie a rendezés érdekében. Az olasz és az osztrák felszólalók kijelentették, hogy 'a béke megteremtésére szánt három hónap lejárta után — vagyifl október első felében — igyekeznek komoly nyomást gyakorolni kormányaikra annak érdekében! hogy ismerjék el Szlovénia és Horvátország függetlenségét.

őrt mire felié á hangsúlyt felszólalásában?

— Elmondtam, hogy álláspontunk szerint, nem a magyarok elismerése a meghatározó a rendezésben. Sokkal lényegesebb, hogy a kiválni Szándékozó országok szuverenitását fénylegesen biztosítsák. Kifejtettem ezt is, hogy a nemzetközi szervezeteknek a móstaninál nagyobb szerepet kellerte vállalniuk a megoldás keresésében.

— Tudomásom szerint találkozott az Olaszországi Kereszténydemokrata Párt. politikai titkárával, az igen befolyásos Amoldo Forlanival.

— Igen, a kerekasztal-megbeszélések után egy bizalmas jellegű tárgyalásra hívott meg Forlanl úr. Anynyit azonban elmondhatok, hogy azon a magas szintű találkozók szükségességéről és a regionális kapcso- * latok kiépítésének fontosságáról j esett szó. • , •

'—.A jugoszláviai helyzetről sze- } miiyes tapasztalatokat is szerezhe- j feff útja következő állomásán.

— Valóban; Lendván a Széchenyi- i évforduló alkalmából felavattam egy < domborművet. Az esemény előtt ta- j lálkoztam Dúlar úrral, a szlovén j kormány nemzetiségi ügyekért fele- i lős miniszterével. A politikus ismételten kérte országa elismerését. Kifejtettem, nincs értelme annak, hogy Magyarország a többi környező államtól függetlenül tegye meg ezt a lépést, mert ennek így nem volna súlya.

— Hogyan' Ítélték meg a tárgyalások során az egymás országaiban a nemzetiségi kisebbségek helyzetét?

— Megítélésem szerint Szlovéniában európai normák szerint gyakorolhatják jogaikat a magyar kisebbségek. Szóba került a most készülő szlovén aikotmány e témával foglalkozó része is. Ígéretet kaptam, hogy a' kisebbségekre vonatkozó alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotása előtt konzultálni fognak az országban élő magyarok képviselőivel. Egyetértettünk abban, hogy a szlovéH és á fnagyar nemzetiségű diákok az anyaországban végezhessék középiskolai tanulmányaikat, ha úgy kivánják.

— Szóbd került új határátkelőhelyek megnyitásü? ■

. —i Mindenképpen szükség van a' határok teljes átjárhatóságára. Lehetetlen álLapot ugyanis, hogy ezer méter távolságban levő települések lakóinak sokszor száz kilométert kelljen utazniuk, ha találkozni akarnak. Az új határátkelőhelyek létesítését azonban a részben tisztázatlan jugoszláviai helyzet, részben az anyagiak hiánya akadályozza. Pedig azért is szükség van e kérdés mielőbbi megoldására, mert össze kívánjuk hangolni a sok tekintetben elmaradott Dél-Zala és a határ túloldalán fekvő Mura-vidék fejlesztési tervét. Megállapítottuk egyébként, hogy a szlovén és a magyar nép között a hosszú egymás mellett élésünk során soha semmiféle nézeteltérés nem volt.

— Azt hiszem, ez elmondható a ruszinok és a magyarok kapcsolatáról is, akik látogatása következő színhelyén, a Kárpátalján élnek.

— Ide a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) meghívására érkeztem • vasárnap. Tapasztalataim rendkívül kedvezőek, Fodó Sándor nagyszerű munkát végez a szervezet élén. Fogadtatásunk, mondhatom, megható volt. Munkácson tömeg várt — s ami ritkán tapasztalható A környező államokban — nemzetiszínű zászlókkal. A ruszinokkal valóban nagyon jó a kárpátaljai magyarság kapcsolata, a két nép álláspontja a terület autonómiájáról azonos. Érdekességként említem meg, hogy Nagyszöllősön a Bartók Kör a Perényi kastélyban gyűlést szervezett, amelyen ismertetőt tartottam belpolitikai helyzetünkről és külkapcsolatainkról. Az előadásra számos, magyarul nem tudó