Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-09 / 8133. szám

Új Magyarország, 1991.okt.4

ruszin is eljött, akiknek a mellettük ülök fordították mondandómat. Nagyszölldaön egyébként ebben a tanévben kezdte meg a működését a magyar nyelvű gimnázium. Ide is sok ruszin diák iratkozott be. Sem a Szlovéniában, sem a Kárpátalján elő magyarok körében nem tapasztaltam azt a félelemreílexet, amely oly sok határon túl élő magyar lelkében él. E két területen honfitársainknak Igen nagy a tekintélye. Ez a magyarországi stabüitássál magyarázható.

— A térség gazdasági helyzetéről viszont bizonyára kedvezőtlenebbek a tapasztalatai.

— Sajnos igen. Az üzletek gyakorlatilag üresek. A gazdasági helyzet rendkívül nehéz, a tőkehiány gátja az előrelépésnek. Mindez jó lehetőséget kínál a befektetőknek. A Kárpátalján élő magyarok ikülön kérik, a magyar vállalkozók térképezzék fel ez ottani lehetőségeket.

— Mely területekről van szó?

— Mind a szolgáltatás, mind az ipar, különösen az élelmiszeripar várja a vállalkozókat.

H. P.

Csutka István a múlt héten vezetett MDF-delegácIót Prágába, ahol a ' Magyar Kulturális Központ közreműködésével „A pártok bemutatkoznak” círhmel rendezett sorozat } keretében Ismertette a Magyar De-4 • mokráta Fórum történetét, jelenét i és jövőjét. Elmondása szerint a prá*' gal közönség előtt meglehetősen ismeretlennek bizonyult az MDF, de talán ezért is kísérte nagy érdeklődés a találkozót, a bemutatkozást. Az MDF-delegáció útjának további célja volt, hogy a csehországi és magyarországi politikát pártok megismerkedjenek egymással, s hogy kölcsönösen képet kapjanak egymás országainak társadalmi és politikai: ;zerkezetéről.

A találkozó tartalmával többször , szóba kertllt hazánknak a jugoszláviai válsággal kapcsolatos álláspontja, s egyúttal a cseh politikusok keresték a választ arra Is, hogy milyen magyar reagálás volna várhaló a cseh és szlovák államszövetség kettészakadása esetén. 1

Ezzel kapcsolatban az MDF-küldöttség kifejtette: nem hasonlítható össze á két kérdés, hiszen Jugoszlá-, viában tulajdonképpen a demokrá-cia harcol egy központi hegemoniz-i mussal, míg a cseh—szlovák ellentétekben — szerencsére —_ Ilyen Jellegű konfliktus nincsen. Figyelembe vesszük azonban — miként a jugoszláv helyzet esetében is —, hogy a magyar nemzeti kisebbség nagy

része Szlovákia területén él. Ennek tudata természetesen politikánkban is kifejezést nyert és a jövőben is számolnunk kell vele.

A különböző találkozók és megbeszélések főbb témái a szlovák—tcseh, a magyar—szlovák, valamint ugyancsak a jugoszláv kérdés köré csoportosultak. A delegáció résztvevője, Nahimi Péter elmondotta, hogy p cseh politikusokkal részletesen elemezték a rendszerváltással kapcsolatos ügyeket, szóba került a csehszlovák—német államszerződés és a bőst vízlépcső témája is, amely utóbbiról partnereik ismételten úgy nyilatkoztak, hogy az nem politikai, hanem szakmai, szakértői kérdés.

A delegáció tárgyalt Csémi Tamással, a Caeh- és Morvaországi Magyarok Kulturális Szövetségének elnökével. A szervezet, amely a nevében szereplő területeken élő mintegy húszezer — nagyrészt a kitelepített szudétanémetek helyébe deportált — magyar nemzetiségű ember érdekelt képviseli, csak mostanában került abba a helyzetbe, hogy kiépítse kapcsolatait az anyaor* szággal.

Végezetül Csurka István jelezte: a közeljövőben hasonló rendezvényre és találkozókra készül az MDF Pozsonyban is, ahol ezeket a Magyar Kulturális Körpont szervezi meg, a vezetőjéül nemrég kinevezett Sunyovjzkv Szilvia közreműködésével.

8s. A.