Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-09 / 8133. szám
Magyar Fórum, 1991.okt.2. 3< A nép nem akar forró őszt Interjú Kiss Gyula munkaügyi miniszterrel- Ön nemrég azt nyilatkozta: nem akar a munkanélküliek minisztere lenni Azóta is duzzad a kényszerből munkátlanná váló sereg.- Én ezt akkor is, amikor kimondtam, úgy értettem, hogy tevékenységem fő mércéjeként elsősorban azt az aktív foglalkoztatás-politikát fogom tekinteni, amellyel a kialakult munkanélküliség kezelhetővé válik. Tehát ezzel azt kívántam hangsúlyozni, hogy nem csupán azt tekintem feladatomnak, hogy a munkanélkülivé vált tömegeket munkanélküli segélyben részesítsük, hanem elsősorban azoknak az aktív eszközöknek a működtetését, amellyel átképezhetőek, tovább képezhetőek ezek a munkanélkülivé vált emberek. Most szeptember végén, október elején kerül átadásra az Észak- Magyarországi Regionális Átképző Központ, amely végre az első konkrét eredmény ezen a területen, ahol évente több ezer ember kerülhet átképzésre olyan szakmákra, olyan tevékenységi területekre, amelyekben van perspektíva és valóban garantálható az átképzettek számára a munkavégzés. Helyben dönteni De talán ebbe a körbe sorolható az a fajta politikai koncepció is, amelyekben a megyei munkaügyi központok a „leosztott” foglalkoztatási alapból származó pénzen konkrétan helyben dönthetik el, hogy a foglalkoztatás-politikának ' mely aktív elemét kívánják ott a helyi specialitásoknak leghatékonyabban megfelelő módon érvényesíteni. Nagyon fontos feladatnak tartom a külföldi projekteknek a megmozdítását, bevonását az aktív tevékenységi körbe. Manapság kevesen irigylik a munkaügyi miniszter bársonyszékét. A munkaügyi konfliktusok sűrűsödnek, az átalakulás terheit főként a munkavállalók érzik. Növekszik a munkát keresők tábora, nem ígérkezik könnyűnek az eltervezett munkaügyi törvénykezés és az ellenzék előszeretettel jósolgatja a bekövetkező politikai „forró őszt”. A munkavállalók helyzetéről, konfliktusairól beszélgettünk Kiss Gyula munkaügyi miniszterrel. Meggyőződésem ugyanis, sajnos - látva a költségvetés teljesítőképességét -, hogy azok a feladatok, amelyek a munkaügyi-politika előtt állnak, pusztán költségvetési forrásból nem oldhatók meg.- Tudjuk hogy az új munka törvénykönyv-tervezetből rövidesen törvény lesz. Ez a tervezet mindenféleképpen kompromisszum. Milyen szerepet szán a munkavállalói és vállalkozói érdekképviseleteknek? A régi és az új szakszervezeteknek?- Valóban a munkatörvénykönyve napjaink egyik legfontosabb kérdése, hiszen hosszútávon sok minden eldőlhet, azért tart az érdekegyeztető tanácsban az egyeztetés. Emellett széles körű szakmai egyeztetés folyik nemzetközi szervezetekkel és a hazai szervezetekkel egyaránt. Ami az álláspontomat illeti, az érdekképviseletek vonatkozásában - és itt a munkavállalói érdekképviseleti szervekre gondolok - végre tiszta vizet kell öntenünk a pohárba, tiszta hatáskört kell biztosítani a valódi érdekképviseleti szerveknek. Ez egy zavaros dolog, ami jelen pillanatban a szakszervezetek közön folyik, részben a vagyonnal, részben pedig egymás legitimitásával kapcsolatban. Valódi választási lehetőség Szeretném, ha végre megoldódnának ezek a kérdések. Én adott esetben szerencsésnek látnám az új* szakszervezeti választásokat, • ahol egszer s mindenkorra^ eldönthetőek lennének az? alapkérdések, nevezetesen/ hogy melyek azok a szakszervezetek, amelyek mögött valódi tömegbázis van,« és milyen létszámúak. Nagyon fontosnak mutat-,kozik a törvénytervezetben, az üzemi tanácsok szerepe, illetve ezen belül az üzemi ta-. nácsok és a szakszervezetek hatásköri kérdése. Azt gondolom, hogy egyik fő felada-j tunk, amennyiben itt a kor-j mányzat szerepe meghatározható, az érdekképviseleti szervek vonatkozásában az, hogy valódi alternatívát adjunk a dolgozóknak, valódi választási lehetőséget a szervek között, és biztosítsuk a valóban tiszta, szabad választások lehetőségét. Ennek megtörténte után én azt hiszem, hogy el is dől ez a kérdés.- Hogyan lehetne összegezni a koalíció és ezen belül az Ön pártja, a Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt munkaügyi koncepcióját, programját?- A koalíciós kormányzat nagyon fontos feladatának tartja, hogy állást foglaljon a munkanélküliek mellett, ott legyen mögöttük. Hiszen a munkanélküliségről egyértelműen kimondtuk, és meg-* fogalmaztuk azon álláspontunkat, hogy ez egy pozitív irányú gazdasági folyamat negatív terméke. A váltás terhei Ugyanakkor az is tény, amit többször hangsúlyoztam már, hogy ez az egyén számára nem érv. Ettől az egyén sorsa valóban szomorú és drámai, ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy politikailag tegyük helyre ezt a kérdést. A kormány, mint ahogy a gazdasági programunkból is kitűnik, a munkanélküliség kezelését egyérteléműen az egyik legfontosabb feladatánaktartja. Az megint más kérdés, hogy sajnos ebben az évben, és várhatóan a jövő év első kétharmadában is, a munkanélküliség növekedése prognosztizálható. Reményeink szerint azonban, azt kővetően, jövó év végére, egyfajta gazdasági stabilizálódással együtt a munkanélküliség növekedése is megállítható, illetve azt követően valamelyest kezelhetővé válik. Mind a foglalkoztatási alapba, mint pedig a szolidaritási alapba biztosított költségvetési összegek tényszerű bizonyítékai annak, hogy nagyon lényegesnek tartjuk e kérdés kezelését. Éppen azért, mert ezek egyéni sorsok, ahol leginkább lecsapódik ennek a váltásnak, ennek a gazdasági átalakulásnak a negatív hatása. És ennek terheit az egyén nyilván nem hordozhatja önmagában, egyedül.- Milyen munkaügyi, munkajogi szabályozások várhatók a nyugdíjazással kapcsolatban a korhatárt, a szolgálati időt, fizetett szabadságot, a végkielégítést, a kedvezményeket tekintve?
